Többféle kutatás is igazolja azt a furcsa állítást, amely szerint vannak helyzetek, amikor sokan inkább a tévénézést részesítik előnyben a szexszel szemben.
Hívd most! A Hívás díja csak 180 Ft + ÁFA!
A televíziók egyre jobban alkalmazzák az emeltdíjas telefonszolgáltatást műsoraikhoz, játékaikhoz. De hogyan jutottak el idáig?
A televíziós műsorok népszerűsítésének, a nézőszám növelésének fontos eszköze a játék. Számtalan tanulmány készült, hogy az emberek imádnak nyerni, akárcsak egy matricát is. És ebben nagyon nagy lehetőségek vannak. A televízióknak evvel élni is kell.
Az egészet viszont ott rontották el, hogy bevezették a 06-90-et. Azt gondolják, hogy miközben játszunk, nézőket nyerünk és kötünk a képernyő elé, még keresünk is vele. Elfelejtik a játékok eredeti funkcióját, s csak a direkt pénzkeresésre gondolnak. Az a fontos, hogy minél többen telefonáljanak az intelligenciahiányos kérdésekre, s nem a játék a lényeg.
Ha nem beszélnek róla, nem történt semmi. Az történt, amit mondanak. Ez a média hatalma.
A média hatalmát mindig ki lehet használni. Legfőképpen egy háborúban. Befolyásolhatjuk úgy az embereket, hogy közben igazat mondunk, s úgy is, hogy nem. A II. világháborúban az angol vezetés objektív tájékoztatással állította maga mellé a polgárokat. Németország erről már nem volt híres.
A technika fejlődésével, újabb, gyorsabb tájékoztátási eszköz is belépett, a televízió. A Vietnámi háborúnál gondott is okozott, az amerikai kormány nem tudta az embereket úgy befolyásolni, ahogy azt gondolta. Az Öböl háborúnál mindez már nem okozott gondot, a katonai vezetés olyan mennyiségű információval látta el a televíziókat, hogy éppen ezzel tudták befolyásolni az emberek véleményét. De ezt a nagy objektivitást csak a "győztesek" engedhetik meg maguknak, Milosevicsnek meg maradt a hazafias cenzúra.
Jó hír a tévénézőknek: a várakozásokat felülmúló eredménnyel zárult a televíziózás jövőjét a következő évtizedekre meghatározó genfi frekvenciaosztó konferencia. Magyarországon hat éven belül 30-40, tetőantennával is fogható országos tévécsatorna lehet - ha a politika, a piac és a nézők is úgy akarják.
A média nagy áttörései mind technikai eszközök megjelenéséhez köthetőek. A tájékoztatásban az első nagy robbanást a könyvnyomtatás jelentette, a másodikat a távközlés és a film megjelenése. A televízió ötvözi a távközlés és a mozgókép-közvetítés erényeit. Az egyidejűség, a jelenlét illúzióját nyújtja a nézőnek.
Az MTV felügyelőbizottsága – az addigi funkciók megszüntetésével és betöltőik felmentésével – az MTV vezetését az elnökségre bízta, amelynek vezetője Nemeskürty István lett, tagjai: Chrudinák Alajos, Czigány György, Dömölky János, Gombár János, Kővári Péter, Pálfy G. István és Vitray Tamás. Első intézkedésként leváltották Aczél Endrét a Híradó főszerkesztői posztjáról. A választások második fordulója előtt lemondott a pártsemlegességet szavatolni hivatott felügyelőbizottság, majd az elnökség is. Az átmeneti korszakban az MTV ügyvezetője Szalacsi Tóth Albert megbízott gazdasági igazgató volt.
1974-ben különvált a Magyar Rádió és az Magyar Televízió (MTV). Az MTV elnöke Nagy Richárd, helyettese Megyeri Károly, közművelődési igazgatója Sándor György, művészeti igazgatója Szinetár Miklós lett. Tovább javította a vételi lehetőségeket, hogy 1974–1975-ben Tokajban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen új adótornyokat helyeztek üzembe. 1974-ben áttörés történt a sportközvetítésekben: idehaza is látható volt a Cassius Clay (Muhammad Ali)–John Frazier nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnoki döntő. 1975-től naponta jelentkezett a tévétorna, Idősebbek is elkezdhetik címmel. 1976-ban megkezdte munkáját a szegedi és a pécsi körzeti tévéstúdió. A vidéki városokban már több a bejelentett televízió-, mint a rádiókészülék. A színes tévék forgalma egy év alatt megháromszorozódott. Az év során 58 országgal létesült tévékapcsolat, és 150 magyar forgatócsoport járta a világot.
A Magyar Televízió rövid története az adás megindulásától 1974-ig
tivi
1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.
A televíziós adások megindulása hazánkban – annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós, pl. Mihály Dénes, Barta István, Czukor Károly, Terebesi Pál, Okolicsányi Ferenc, Nemes Tihamér is jelentőset alkotott – évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés. Az Egyesült Államokban még a II. vh. sem szakította meg a gyors ütemű fejlődést.