Gondolatok a Postáról
Interjúmat édesanyámmal, Dekker Anitával készítettem, aki már 1993 óta a Magyar Postánál dolgozik. Érdekelt, hogy mi miatt választotta ezt a foglalkozást. A mai világban ugyanis ritka az, hogy valaki ennyit dolgozzon egy munkahelyen.
Miért döntöttél úgy, hogy postás leszel?
- Az egész a véletlenen múlt, hiszen én egészségügyi szakközépiskolába jártam, majd az érettségi után adódott az a lehetőség, hogy a maroslelei postán kezdjek el dolgozni. Én örömmel fogadtam a felkérést.
Milyen beosztásban kezdtél el dolgozni?
- Egyesített felvevő voltam, ami azt jelenti, hogy leveleket, csomagokat vettem fel, illetve hírlapot árultam.
Hogyan élted meg az első napokat?
- A beilleszkedés és a betanulás könnyen és gyorsan ment, mert egy jó csapatba kerültem, akik sokat segítettek nekem, és az ügyfelek is kedvesek voltak.
Volt-e megszakítás a 20 év alatt?
- Igen, hiszen a két gyermekemmel otthon voltam gyesen. Eközben el is költöztünk, mikor újra munkába álltam más beosztásba kerültem.
Milyen új feladatot kaptál?
- Földeákon kézbesítőként kezdtem, majd 4 év múlva pénzforgalmi ügyintéző lettem.
Nehéz volt-e az átállás?
- Nem igazán, hiszen itt is egy jó közösségbe csöppentem, új és érdekes feladatokat kaptam, amikkel elég könnyen sikerült megbirkóznom.
Mennyit változott a munkád és a feladataid az elmúlt évek során?
- Nagyon sokat, hiszen a Posta arculata, kínálata és a szolgáltatások teljesen átalakultak, kibővültek, mindig újat kell tanulni, ami folyamatos kihívásokat jelent. A munkavégzés folyamata sokat fejlődött az évek során, a számítógépek használata jelentősen megkönnyítette, illetve meggyorsította a feladatok ellátását.
Hogyan viszonyulsz az ügyfelek sokszínűségéhez?
- Az emberek szeretete nélkül ezt a munkát igen nehéz lenne már ennyi ideje csinálni, hiszen nap mint nap nagyon sokféle ember tér be hozzánk, nagyon sok türelemre és kitartásra tanít ez a szakma.
Van-e lehetőséged a továbbképzésre?
- Igen, a postán belül sokféle tanfolyam elvégzésére van lehetőségem.
Megbántad-e valaha, hogy ezt a hivatást választottad?
- Igazából voltak nehéz pillanatok, ami elgondolkoztatott, de mindig jött valami pozitív dolog, ami miatt én még mindig szeretem ezt a hivatást.
Ajánlanád-e ezt a foglalkozást bárkinek is?
- Ehhez a szakmához is, mint oly sok minden máshoz alázatra, türelemre, segítőkészségre és tudni akarásra van szükség. Csakis azoknak ajánlanám, akikben ez megvan, és nagy bennük az elhivatottság.
Köszönöm az interjút és sok sikert kívánok a munkádhoz!
Dekker Laura
|