„Egy nem mindennapi fiú”
Amikor megkaptuk feladatnak az interjúkészítést már tudtam, nem kérdés kivel készítem el. Ő nem más, mint egy kedves barátom Erdélyből Ambrus Arny. Egy nyári tábor keretében ismerkedtünk meg és nagyon megkedveltük egymást. Hosszasan beszélgettünk mindenről, amit fontosnak tartottunk megosztani egymással úgy, ahogy az” élet nagy dolgairól” is. Egyik ilyen este, egy előadás után szóba került a vallás/ok témája is, mire Arny elárulta, hogy a papi hivatást tűzte ki élete céljául. Mondanom sem kell mennyire megdöbbentett az elkötelezettsége és az őszintesége, hiszen ritkán lehet ilyet hallani egy fiatal fiútól.

Első kérdésem illetve inkább kérésem az lenne, hogy beszélj egy kicsit magadról, hol laksz, milyen iskolába jársz, hogy jutottál el a táborba!
Én Kovászna megyében, Kézdiszentlélek községben, egy magyarok lakta településen lakom. A Nagy Mózes Elméleti Líceum 10. osztályos tanulója vagyok és teológiát tanulok. A táborba egy program keretében jutottam el 3 másik társammal együtt.
Egy nem mindennapi hívatást választasz, magadnak el tudnád mondani, hogy mi vezérel e pálya felé?
Már kiskorom óta nagy odaadással tevékenykedem az egyházban és az idők folyamán még inkább közelebb kerültem Istenhez. Mindig is úgy tekintettek rám, mint lehetséges papnövendékre és úgy körülbelül 2 évvel ezelőtt végképp el is határoztam, hogy ennek szentelem az életem.
Mi volt ez a fordulópont?
Egy mise alatt a plébánosunk egy szentbeszédet mondott, ami nagyon megfogott és elgondolkoztam rajta. El kezdtem tanulmányozni a Bibliát komolyabban és beiratkoztam egy teológia osztályba. Minél tovább tanulmányoztam Isten parancsait, prófétái által hirdetett igéit, csodáit egy idő után rájöttem arra, hogy minél többet tudok Istenről, az Ő szeretetéről annál nehezebb tiszta, erkölcsös és istenfélő életet élni. Egyszóval rájöttem arra, hogy Isten bennem, benned, mindenben jelen van és gondunkat viseli.
Mit jelent számodra a vallás?
A vallás számomra Isten és szeretetének megismerése, ennek viszonzása és az ez általi örök élet és boldogság elnyerése!
Gondolom, nagyon büszkék lehetnek rád a szüleid. Vallásos családból érkezel?
Azt nem mondhatnám a szüleim nem túlzottan vallásosak, de természetesen mindenben támogatnak. Amennyire a székelyek rá lennének szorulva Istenre pont annyira távolodnak el tőle.
Ezt hogy érted?
Székelyföldön is eltűnőben van a vallás előtérbe kerülve ezzel a szabados, erkölcstelen, életmód, felfogás. Leginkább az anyagiság motiválja az embereket, észre sem veszik mennyi irigység és gyűlölet fakad belőle és az ezekből fakadó szenvedések már végképp elkerüli figyelmüket. Elfordultak Istentől miközben nagy szükségük lenne rá, egyre inkább jelen vannak a kábítószerek, és a szerencsejátékok a mindennapokban is nem csak a fiatalok körében.
És ezekre a vallás lehetne a gyógyír, ha jól értem?
Igen, csakis Isten és a vallás szeretete. Ez az egyik nyomós indok, amiért én pap szeretnék lenni, az ez elleni cselekvés teljes szível, arra ösztönöz, hogy ne csak szakmámmá váljon a papság, hanem az életemmé is.
Büszke lehetnél magadra!
Igyekszem helyesen cselekedni, hiszen ezt választottam feladatomul, életemül.
Rendben. Érdekelne még, hogy milyen Erdélyben magyarnak lenni és mit jelent annak lenni? Mennyire nehéz őrizni a tradíciókat?
Itt Székelyföldön ugyan nehéz, felelősség teljes magyarnak lenni, annak vallani magunkat, de mindemellett mégis nemes és csodálatos dolog is. Az a célunk, hogy Erdélynek, Székelyföldnek területi autonómiát szerezzünk, hogy egy egységes székely és magyar közösség lehessünk önálló nyelvel, kormánnyal és alkotmánnyal. A tradíciókat próbáljuk megőrizni most például azért „harcolunk”, hogy a székely zászlók használatát ne tiltsák be és az iskolákról ne tüntessék el a magyar feliratokat. Így próbáljuk megőrizni hagyományainkat, örökségeinket.
Büszkén tudod vállalni magyarságod?
Erre egy erőteljes igennel válaszolnék szívvel lélekkel.
Elég komoly és felelősség teljes kép bontakozik ki rólad, de felteszem néha azért lazítani is szoktál?
Természetesen, imádok kirándulni a barátaimmal a hétvégéken, olvasni, zenét hallgatni, gitározni,- bár ez egy kicsit nehezen megy- és táncolni is.
Akkor mondhatjuk, hogy a kulturált szórakozás híve vagy.
Azt hiszem igen, a mértékletesség és az erkölcsösség elkötelezett híve vagyok.
Köszönöm szépen, hogy tudtál szakítani rám egy kis időt!
Szívesen máskor is!
Bánfi Bianka 12/A
|