Miért választottad ezt a hivatást?

Mivel én soha nem jártam óvodába, így mindig arra vágytam, hogy majd nagy koromban én lehessek az óvó néni. Már kiskoromban is nagyon szerettem énekelni, verselni. Ez a gyerekkori álmom elkísért egészen a pályaválasztásig.

Hol végeztél, mint óvónő?

Az általános iskola elvégzése után jelentkeztem a csongrádi Óvónőképző Szakközépiskolába. Már itt is megküzdöttem azért, hogy óvónő lehessek, mivel négyszeres túljelentkezés miatt felvételi vizsgán kellett részt venni. A négyéves középiskola befejezése után megszereztem a felsőfokú végzettséget is ebben a szakmában, és természetesen azóta is folyamatosan képzem magamat, mivel a változó világ mindig új nehézségeket, lehetőségeket vet fel a gyerekneveléssel kapcsolatban.

Hány éve dolgozol az Oldalkosár utcai Óvodában?

1987-ben kezdtem el dolgozni akkor még a Brunszvik Teréz Óvodában és azóta is itt nevelem és oktatom a gyerekeket. Az idő múlása azt hozta, hogy már volt óvódásaim gyerekei is jártak a csoportomba.

Megismernek a régi óvódások?

Sokan rám köszönnek az egykori óvódások közül, de sajnos nem mindenkit ismerek fel közülük, mivel 10-15 év alatt nagyon sokat változtak. Jó érzéssel tölt el, mikor elmesélik mire jutottak az életük során, és büszke vagyok rá, hogy én is segítettem ebben.

Miért szereted ezt a foglalkozást?

Az óvódás korú gyerekek a legfogékonyabbak a világ dolgai iránt, ilyenkor mindenre rácsodálkoznak, amit mutatunk számukra, napról napra új dolgokat tanulnak meg és fedeznek fel a segítségünkkel, és az a szeretet, amivel körül ölelnek engem, az még teljesebbe teszi az én életemet is.

Milyen nehézségek adódnak?

Sajnos az egyre jobban rohanó világban a szülők is kevesebbet foglalkoznak gyermekeikkel és sajnos egyre több viselkedési probléma adódik az óvódás közösségben is. Egyre nehezebb a pedagógusok feladata olyan szempontból, hogy nem csak a gyerekek várják és igénylik a szeretetteljes segítséget, hanem a szülők is.

A mindennapos feladatokon kívül milyen programokat szerveztek a gyerekeknek?

A jeles ünnepekhez kapcsolódóan szervezünk külön programokat, amely magában foglalhat egy közös kézműves délutánt, barkácsolást közösen szülőkkel és gyerekekkel, egy állatsimogató délutánt, mézeskalácssütést együtt a gyerekekkel karácsony előtt, és az óvó nénik bábelőadását vagy mesedramatizálását a gyerekek részére. Nagy örömmel vesznek részt a családok a farsangi mulatságon és a tavasszal megrendezett vidám sportnapon. Természetesen minden hónapban megtartjuk a gyerekek születésnapjait, ahol egy kis meglepetéssel kedveskedünk számukra, ami még családiasabbá, szeretetteljesebbé teszi az óvodai életüket. Az óvodán kívül a város rendezvényein is részt veszünk a gyerekekkel, például Oviolimpia, Autómentes-nap, gyerekkönyvtár látogatása, a Művelődési Központ gyerek programjai, színházi előadások.

Milyen tulajdonságok, képességek szükségesek ahhoz, hogy valakiből óvónő legyen?

Elsősorban hatalmas gyerekszeretet, és mivel nagyon sokrétű feladat gyerekeket nevelni, előnyt jelent, ha az óvónő szeret és tud énekelni, zenélni, verset-mesét előadni, kézügyessége segítségével a gyerekek kreativitását fejleszteni, mozgáskultúrája segítségével mindennapos mozgásra nevelni őket. Emellett feladata, hogy természet szeretetét átadja a gyerekeknek.

Javasolnád-e a mai fiataloknak, hogy ezt a szakmát válasszák hivatásuknak?

Tudom, és tapasztaltam, hogy az elmúlt években a pedagógusokat egyre kevésbe becsüli meg a társadalom, mind erkölcsileg, mind anyagilag. Ennek ellenére én azt javaslom, hogy akiben felmerült a gondolat, hogy gyerekekkel szeretne dolgozni bármely korosztályban, ne hagyja, hogy eltántorítsák ezek a negatív dolgok, mert a gyerekektől kapott szeretet és tisztelet feledteti ezeket a gondokat és magát a pedagógust is úgy fel tudja tölteni, hogy még kiegyensúlyozottabban tudja élni mindennapjait családi körében és munkájában egyaránt.

Köszönöm az interjút!

Készítette: Farkas Csilla 12/a