Okos mérő
A médiában is egyre többször találkozhatunk a zöld technológiákkal. Egy ilyen zöld technológia az okos mérő, ezért az interjúmat is erről készítettem. Interjúalanyom Nagy István, aki mérés szolgáltatási központ vezető az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft.-nél.

-Mi az okos mérés, mire jó az okos mérő?
-Az okos mérés egy összetett fogalom, gyakorlatilag szószerinti fordítása a Nyugat-Európában megjelent smart metering szakszónak. Önmagában ötvözi a legújabb technológiákat. Sok információt tud adni az ügyfélnek, segítségül a tudatos energiafelhasználásban. Méréstechnikai szemszögből ez egy forradalom, gyakorlatilag egy új eszköz. Ez olyan, mint amikor a körtárcsás telefonok helyett megjelentek az első mobil készülékek. Vagy másik példa, amikor megjelent az első érintőképernyős telefon. Legfontosabb tulajdonság az, hogy két irányba áramlik az információ. Egyirányú információ áramlás az amikor a központból betudjuk olvasni a mérő állását, de vissza nem tudunk a kijelzőre küldeni semmit. Ezek az okos mérések kétirányúak kummunikációra képesek. Tudunk küldeni vissza egy jelet, egy információt.
-Ez pontosan azt is jelentené, hogy ha a fogyasztó okos mérőt használ, akkor nem kell minden hónapban bediktálnia az óraállást?
-Igen, ez azt jelentheti. Persze ezt a jogát a fogyasztónak nem kell megszüntetni, ha akarja megcsinálhatja, de felesleges. Most úgy vannak az árszabások, hogy az egész nap folyamán egyetlen ára van a villamos energiának. Az okos méréssel meg lehet azt valósítani, hogy reggel, amikor kevesen használják a hálózatot olcsóbb legyen, amikor sokan használják csúcsidőben, akkor drágább legyen, és lehet egy ilyen 3-4 árszabású rendszert kialakítani. A lényeg az, hogy amikor egy drágább időszak van, akkor a rendszernek az lenne jó, ha kevesebbet fogyasztanának, nyílván megpróbálni elterelni a fogyasztónak azokat a dolgait, ami nem szükséges. Például ha nem szükséges, akkor a fogyasztónak felesleges tölteni a laptopját. Kihúzza a konnektorból, így mindjárt 10-15W-nyi teljesítménnyel csökkenti a terhelést, amit majd este 10 óra után dug vissza a konnektorba, amikor olcsóbb az energia. Nem kezd el mosási, szárítási programot, amit át tud terelni kedvezőbb árszabású időszakba. Nyilván a tévénézést nem fogja tudni átterelni, mert akkor megy a műsor.
-Ha egy felhasználó úgy dönt, hogy okos mérőt szeretne használni, akkor azt neki kell teljesen finanszírozni vagy a szolgáltató is támogatja?
-A mai szituáció az, hogy mi még úgymond kísérleti programban vagyunk benne. Hogy hogyan fog alakulni ez az üzleti modell, azt én még most nem tudom megmondani. Mind a két variáció elképzelhető. Lehet az, hogy az elosztói engedélyes ezt a mérőt felszereli és nem kerül pénzbe neki, de lehet az egy kormányzati döntés, hogy fizetnie kell utána. Ezt még most nem tudjuk, most a kísérletezési fázisban vagyunk benne, megnézzük ezek a technikai eszközök mennyibe kerülnek, mit tudnak biztosítani, milyen új szolgáltatást lehet rá építeni. Az én magánvéleményem az, hogy nem lenne célszerű ezért pénzt kérni. Ma sem kérünk a mérőkért. A mérőeszköz a hálózati engedélyesnek a tulajdona és nem kérünk ezért pénzt, szemben mondjuk a vízművel, aki meg kér.
-Gondolom készültek már arról tanulmányok, hogy mennyi hasznot hozna nemzetgazdasági szinten.
-Nemzetgazdasági szinten ott jelentkezik haszon, hogy az erőműveket jobban ki tudjuk használni. Csúcsidőben ha többet használjuk, akkor jobban terhelik a környezetünket, több szén-dioxidot bocsájtanak ki. Tehát az első nyereség maga a környezet, hogy megóvjuk az unokáinknak, fenntartjuk a környezetet. A másik, hogy az ügyfél egy sokkal tudatosabb felhasználással kevesebb energiát fog felhasználni. Itt nemzetközi példákat tudnék mondani, hogy más-más országban más-más a tapasztalat. Lehet akár 15%-os energiacsökkenést is megvalósítani, ami már jelentős pénzeszköz egy havi háztartási kiadásban. Azért tudni kell, hogy ezt a példát Svédországban hozták ki, ahol a magyar átlagfogyasztásnak a tízszerese van egy háztartást tekintve. Jó nagy átlagfogyasztásból jó sokat lehet csökkenteni. Mi arra készülünk, hogy a magyarországi kísérletben egy olyan 4%-nyi megtakarítást fogunk tudni kimérni majd. Ez a nemzetgazdasági megtakarítás. Nyilván a mi oldalunkon, elosztói oldalon az az információ, információfeldolgozás jelent hasznot, hogy a mérőből nemcsak a fogyasztási adatok, hanem az áram és feszültségadatok is bejönnek. Egyáltalán az, hogy a mérővel tudunk kommunikálni és jelet tud küldeni, az azt jelenti, hogy mondjuk van áram ott is ahol az fel van szerelve. Tehát vissza tudjuk következtetni, hogy egy háztartásban éppen van-e ellátásunk vagy nincs. Nem biztos, hogy valakinek fel kell emelni majd a későbbiekben a telefonkészüléket és bejelenteni a hibát ahhoz, hogy mi azt megtudjuk. Mi már az íróasztal mellett, az irányítócentrumból meg tudjuk mondani, hogy oda kell menni, mert ott nincs áram.
-Az Európai Unió támogatja-e az okos mérő bevezetését Magyarországon?
-Az Európai Uniónak irányelve van erre és ajánlása. Pénzügyi részen Magyarország semmilyen támogatást nem kap ebből a szempontból. Minden tagállamnak saját magának kell eldönteni, hogy szeretné ezt vagy nem. Van nagyon sok áttételes dolog, tehát mondjuk az okos hálózatok kialakítását támogatja, az elektromos autók elterjedését támogatja, de ezt így nem.
-Magyarországon mikortól lehetne bevezetni a háztartásokban az okos mérőt?
-Én úgy gondolom, hogy 2014 után fog ez megtörténni. Most 3500 háztartásban szerelünk fel kísérletképpen, és ha ez jól sikerül, akkor 2014-től el lehet kezdeni egy telepítési programot. Ott is több kérdés felmerül, hogy kivel kezdjük. Ott kezdjük-e, ahol a mérő hitelesítési ideje lejár és amúgy is cserélni kellene a mérőt, vagy ott ahol épül egy új ház és akkor az már csak ilyet kapjon, vagy ott kezdjük, hogy valakinek nagy a fogyasztása és ő kapjon először. Tehát ezt majd el kell dönteni. Ez egy komoly kérdés.
-A külföldi példák sikeresek?
-Technikailag igen. A technológia működik és a technológiának gyakorlatilag az a része már nem kérdés, hogy milyen lesz. A nagy kérdés, hogy mikor. Sok pénzbe kerül! Ha összehasonlítjuk ma a háztartásban lévő mérők árát és az új rendszernek az árát, akkor egy olyan 8-10-szeres szorzóval kell számolni. Viszont itt is ugyanaz a hatás érvényesül, mint a mobiltelefonok piacán, ahogy haladunk előre egyre jobban csökken az ára és egyre jobb szolgáltatásokat kapunk. Ugyanez történt a mérő iparágban is. Lehet, most magas az ára, de 3-4 év alatt lehet jelentősen lecsökken.
-Technikailag hogyan is működik ez az okos mérő?
-Nagyon egyszerűen fogalmazva azt kell elképzelnünk, hogy egy mérőberendezést összeházasítunk egy mobiltelefonnal, illetve van benne még egy kis kapcsoló készülék, amit távolról ki tudunk kapcsolni. Például ha valaki nem fizeti az áram díját, akkor azt innen egy paranccsal ki tudjuk kapcsolni, vagy korlátozni tudjuk. Ez a 3 eszköz van egymásba ötvözve. Külalakban nagyon hasonlít a többi elektronikus mérőhöz, de tudásban sokkal jobb. Ez egyébként még arra alkalmas, hogy ha valakinek internete van, akkor ezeket az adatokat megtudja nézni, nyomon tudja követni.

-Interneten teljesen, óra szinten nyomon lehet követni az adatokat?
-Igen. Negyedórás fogyasztási értékek, azaz negyedórás átlagok lesznek. Ez is érdekes lehet, ha a fogyasztó vissza tud emlékezni, hogy abban a negyedórában milyen eszköz volt bekapcsolva, akkor egy jó következtetést tud levonni belőle az energia fogyasztásának csökkentésére.
-Örülök, hogy az áramszolgáltató olyan műszaki beavatkozásokat is tesz a hálózatán melyek a környezettudatosság irányában is hatnak.
Köszönöm az interjút!
Készítette: Apjok Viktor 12/a
|