Milyen tanácsokat adna egy tizennyolc éves fiatalnak, ha hasonló életpályát szeretne befutni, mint Ön?

Gondolja át, hogy hová szeretne eljutni, mi a célja. Tervezze meg az útvonalat, legyen nagyon fegyelmezett és hajtsa végre. A munka és a tanulás mellett ne feledkezzen meg a családjáról se. Törekedjen kiegyensúlyozott életvitelre, hogy a szellemi, fizikai kondícióját meg tudja őrizni.

Hol tartott ennyi idősen?

Tizennyolc évesen már egy ipari vállalatnál dolgoztam fémipari technológusként.

Tudatosan készült jövőjére, vagy kihasználta a hirtelen adódó alkalmakat?

Tudatosan, ám felkészülten vártam a kihasználandó alkalmakat.

Hogyan értékelné az oktatás jelenlegi színvonalát?

Ez egy bonyolult kérdés, nehéz véleményt mondanom, mert nem vállalok tevékeny részt benne. A gondolkodásom merőben elütött kortársaimtól, akiknek nem volt más dolguk, mint egyetemre járni. Megtehettem volna, hogy nappalin végzem el, ám inkább a levelezőt választottam, munka mellett. Így utólag nem cserélnék velük.

Az Ön korában az akkori képzés hogyan jellemezhető?

Színvonalas középfokú oktatás, főiskolára, egyetemre csak felvételivel lehetett bekerülni. Elitista képzés volt, a népesség alig öt százaléka tudott bekerülni.

Milyen egyetemet végzett, az ott megszerzett tudás mennyire hasznosítható?

Műszaki főiskolát végeztem, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen vállalatgazdálkodási szakon külgazdasági szakirányú diplomát szereztem. Számomra mind a műszaki, mind a közgazdasági képzés nagy élményt jelentett, mert a munkahelyemet is igyekeztem úgy megválasztani, hogy hasznosítható legyen. Munkahelyet váltottam csak azért, hogy a tanulmányaimmal összhangban legyen.

Milyen életpályát tud maga mögött?

23 évesen, az első diplomám megszerzése után rögtön vezető beosztásba kerültem, a legidősebb beosztottam ekkor 55 éves volt. Ettől a pillanattól kezdve csak vezető beosztásban dolgoztam, egyre növekvő létszámmal. A makói Medicortól a hódmezővásárhelyi Villeroy & Bochhoz kerültem. Nevemhez fűződik a szaniter-készáru logisztika felépítése. Majd a második diplomám megszerzése után megpróbáltak elcsábítani Győrbe az Audihoz, illetve Makóra az ASS Berendezési Rendszerek Bt.-hez. Utóbbi anyagilag sokkal vonzóbb volt, illetve nagyobb önállósággal, felelősséggel járó állást kínáltak. Műszaki igazgató, majd két évre rá ügyvezető lettem. Ekkor 150 fő volt a cég létszáma, ma 350-360 között ingadozik. Az árbevétel azóta megsokszorozódott, csőd közeli helyzetből mára egy prosperáló, folyamatosan növekvő vállalattá fejlődött.

Ekkora feladat mellett van ideje a családjára?

Természetesen van. Feleségemmel 21 éve vagyunk házasok, két fiunk van. Nagyon büszke vagyok rájuk, remélem igazán sikeresek lesznek az életben.

Hogy néz ki egy átlagos napja?

Ötkor kelek, egy kis testmozgás és reggeli után 7re érek be a céghez. Van, hogy késő estig bent vagyok, ha sokat kell tárgyalni, ám nagyon élvezem.

Kérem, jellemezze munkahelyét pár szóban.

Magyarország legnagyobb iskolabútor-gyártója. Termékeink 95-a exportra készül. A célország főleg Németország az anyavállalatnak köszönhetően, de szállítunk Angliába, Olaszországa és a skandináv államokba is.

A külföldi partnerekkel milyen nyelven kommunikál? Meddig tartott tárgyalásra is alkalmas nyelvtudást elsajátítania?

Főleg németül, amit két-három év alatt tanultam meg. Kezdetben stresszes volt a kommunikáció. Egy dolog megtanulni, más használni, de szerencsém volt, mert a tanulás és a munkahelyi kihívások egy időben jelentkeztek. Így az elsajátítás után szinte azonnal használni tudtam, nem kopott a tudás.

A gazdasági válság milyen mértékben sújtotta a vállalatot?

Számunkra a 2011 második félévében és 2011 első félévében érződött. Ekkor több lépcsőben meg kellett válnunk közel 100 embertől, de a válság hatásainak elmúltával azonnal visszavettük őket. Továbbra is a termelékenység fokozására törekszünk, hogy folyamatos fejlesztésekkel javítsuk a vállalkozás versenyképességét, ugyanis az eredményes gazdálkodás az egyedüli módja annak, hogy a munkahelyek hosszútávon megmaradjanak.

                         Gábor Zoltán