Örülök, hogy szívesen vállalkoztál az interjúra. Vágjunk is akkor bele.

Első alapvető kérdésem az lenne hozzád, hogy a temérdeknyi munka közül, miért éppen tűzoltó vált belőled?

Ez egy nehéz kérdés. Eredetileg kutyakozmetikusként dolgoztam, de azt a munkát sajnos elveszítettem. Abban az időben azonban a tűzoltóságon volt felvétel, ezért jelentkeztem igazából oda. Azért fordult meg a dolog a fejemben, hogy megpróbáljam ezt a lehetőséget, mert nagyon jó érzés segíteni másokon. Így hozta az élet.

Szóval sikeresen felvettek. Belecsöppentél a 24 órás felügyelet közepébe. De hogyan is zajlik egy átlagos nap a tűzoltóságon?

Körülbelül úgy, mint az iskolában. Meg vannak a napirendek, amiket be kell tartani. Reggel szolgálatváltással kezdünk. Ilyenkor az előttünk levő csoport hazamehet, és mi vesszük át a felügyeletet a város felett. A váltás időszakában kicseréljük a felszereléseket és az információkat az aktuális esetekről. Mikor ezzel végzünk, reggeli és utána átlagosan 4-5 tanítási órára kerül sor. Ezek az órák elméleti oktatások a balesetekről és egyéb kritikus helyzetekről. Az agytréning után ebéd és jöhet a gyakorlati kiképzés illetve önképzés. Olyan tréningek majdnem, mint az iskolában a testnevelés. Ezután mindenki szabadidőt kap, és úgy tölti el ezt az időt, ahogy szeretné. Este vacsora és fekvés. Az ügyeletes kivételével mindenki aludhat.

Ez feltételezem, azért van, hogy ő fogadja a bejelentéseket és riaszthassa a többieket. Pontosan mi is történik, mikor riasztás van?

Mikor bejelentés érkezik az ügyeletes riasztást ad a többieknek. Minden helyiségben fényjelzések és hangjelzések figyelmeztetik a tűzoltókat. Ilyenkor a védőfelszereléshez futnak és felkapják magukra azokat. Ezek a felszerelések közé tartozik a tűzálló ruha, csizma, sisak és a kesztyű. Mindössze 120 mp elég ahhoz, hogy a kocsi hátsó kereke elhagyja az állomás garázsát a felöltözött tűzoltókkal. Emellett ne felejtsd el, hogy a nap bármelyik pillanatában érkezhet riasztás és minden tevékenység mellett készenlétben kell állni, hogy azon nyomban készülődhessünk és elhagyhassuk a tűzoltóságot.

Ez igazán izgalmasnak hangzik. Ezért szereted annyira ezt a munkát?

Igen, többek között a munka izgalmassága miatt szeretem ezt a munkát. Emellett igen változatos és mozgalmas is. De a legfőbb indok, amiért szeretem az, hogy tényleg fantasztikus dolog segíteni másokon. Ez a legeslegjobb dolog az egészben.

Nem gondolod, hogy amellett, hogy fantasztikus dolog segíteni a másiknak, túlságosan veszélyes ez a munka?

Veszélyes, ez nem is kérdés. Viszont más az, mikor valakit váratlanul ér a dolog és megint más, amikor egy olyan embert, aki úgymond erre edz. Tisztában vagyunk a veszélyekkel és a helyzetek súlyosságával. Mi erre lettünk kiképezve. Szembe kell szállnunk a veszélyekkel.

Végül is igazad van. Ez már az életetek részévé vált, hogy higgadtan mérjétek fel a helyzetet. Igazából milyen sürgősségi esetekhez hívnak titeket?

Szinte mindenhez. Első sorban tűz esetén hívnak minket, mint például lakástűz vagy az olyan tüzek, amelyek másokat veszélyeztetnek. Baleseteknél is segédkeznünk kell nagyon sok esetben. Ha az autó kigyullad, vagy szét kell vágni az autót, hogy kiszedhessük a sérülteket. Emellett azonban számos dologban tudunk segíteni. Ilyen feladatunk a favágás. Viharok esetén nagyon sok gally és faág törik le félig a fákról és ezek veszélyeztethetnek másokat. Részt veszünk egyébként különféle állatmentésekben és vízszivattyúzásban is főleg esős idő esetén. Elvégzünk még kisebb műszaki mentéseket, mint például amikor a kisgyerek kizárja az anyukáját a lakásból és utána nem tudja kinyitni neki az ajtót.

Nem véletlenül vagytok ti a város elsődleges védő őrei. Rengeteg balesetet láthattatok már és számos szörnyű esetet is. Volt olyan közülük, ami nagyon súlyos volt?

Persze. Igazából nem a nagy tűz az, ami igazán súlyos, hanem az, amelyik több embert veszélyeztet. Például a múlt heti hídi baleset. Az egy tömegkatasztrófa volt. Ott azonban a szegedi tűzoltóknak kellett helytállniuk. A Vásárhelyi tűzoltók legvészesebb esete a Kútvölgyi Cobex cégnél való csutkaégés volt. Ez éppen -10 °C-os téli időjárásban történt. 1 héten keresztül 6 órás váltásban kellett dolgoznunk. Igen kimerítő volt. A legutóbbi súlyos eset azonban a Szegfű utcai mélygarázstűz volt.

Igen arról hallottam, meg még láttam is a kormos falakat. Úgy tudom, hogy a tűzoltóknak különböző beosztásokon kell végig menniük, sőt téged nem is olyan régen léptettek elő. Mesélnél erről, hogy milyen sorban haladtál a ranglétrán?

Persze. Beosztottként kezdtem. Szinte végigjártam minden posztot. Gépjármű vezető is voltam, azaz én vezettem a tűzoltó autót, de voltam már híradó ügyeletes is. Most szolgálat parancsok helyettesből léptettek elő Tűzoltási-műszaki mentési osztályvezetőnek.

És ez pontosan mit is takar?

Ez annyit tesz, hogy nekem már nem kell vonulnom. Én irányítom a csoportokat, amelyek naponta váltják egymást, képzési terveket állítok össze nekik és én ügyelem a szakmai munkájukat.

Nekünk már megmutattad a tűzoltóságot és a különböző eszközöket. Láthatják ezt mások is vagy csak a kivételes egyének, mint például a családtagok?

A családtagok kicsit előnyben vannak, de szoktunk bemutatózni a szabadidőnkben. Különböző rendezvényeken a gyerekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatják a nagy létrát. Egyébként már volt bemutatónk a Kossuth téren arról, hogy hogyan vágjuk fel a gépjárművet, ha a sebesült nem tud kijutni onnan. De előfordult már, hogy nyílt napot tartottunk iskolásoknak a tűzoltó állomáson is.

Akkor még lenne egy utolsó kérdésem. Csinálnál más munkát, ha lenne rá esélyed vagy ez volt a legjobb döntésed?

Most már nem csinálnék semmi mást. 30 évesen lettem ugye tűzoltó, de a mai ésszel már igazából 18 évesen ott kezdtem volna.

Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre. Igazán lenyűgöző dolgokat meséltél.