Tudnál mesélni a Kisképzőről? Miért jelentkeztél oda, és milyen lehetőségek tárulnak azon tanulók elé, akik ebbe az intézménybe iratkoznak?

A Kisképző... mindenképpen egy érdekes légkörű hely, ha az ember először lép be oda. Van egy megmagyarázhatatlan varázsa azok számára, akik szeretik a művészeteket. Én is emiatt jelentkeztem oda, a rajzolás akkoriban fontos szerepet játszott az életemben - persze utólag csak egy fellángolás volt. Az embert könnyen le lehet szoktatni a rajzolás szeretetéről, ha olyan a tanár, amilyen. Ez tanárfüggő. Én nem jártam jól ilyen téren, de egyéni probléma, hogy más lett az érdeklődésem. Mindazoknak, akik szentül hiszik, hogy ez a hivatásuk, ez az iskola kincsesbánya. Tizenkét különböző szak közül választhatnak, mindegyikhez külön műhely tartozik az iskolán belül. Mivel az iskola egyben gimnázium is, a lehetőségek száma végtelen a továbbtanulás terén. Innen végül is oda megy az ember, ahová a szíve húzza.

Említetted, hogy tizenkét féle szak van, ami azért nem kis szám. Te melyik szakon vagy, és mi a feladatotok?

Kerámia szakon vagyok, ami így elsőre elég unalmasan hangozhat, vagy talán túl semmisnek, de csöppet sem könnyű szak. Fokozatosan elsajátítjuk a különféle technikákat. Elsőben létező őskori és ókori tárgyakat kell másolnunk pontos méretaránnyal, aztán második félévben egy saját tervezésű tárgyat is kell csinálnunk tetszőleges technikával. Másodikban korongozunk és elkezdjük a porcelánt is. Harmadikban (nekem most) egy készletet kell készíteni, ez lehet teás, kávés, akármi, de egységesnek kell lennie. Negyedikben már nagyobb szabású dolgokat kell készíteni, minden évfolyamra igaz, hogy tanártól függ, mit. Csempe, ülőbútor, madáritató, csobogó... ilyesmiket láttam negyedikben. Az ötödik év a vizsgamunka elkészítésével telik. Nem unatkozunk. Ráadásul a kerámia szak az egyik legbarátságosabb, bármikor jöhet hozzánk bárki teázni!

Ha jól tudom, azért ez az iskola elég erős, és szombaton is van tanítás. Ugyanakkor is fejeződik be, mint a többi oktatási intézmény?

A szombati tanítás kemény, fárasztó, attól függetlenül, hogy már délben véget ér. Egyetlen előnye van, hogy már május végén vége az iskolának, legalábbis a tanulós részének. Utána már csak a kiállításrendezés miatt járunk be.

Kiállításrendezés? Miféle kiállítás?

Minden év végén tartunk egy iskolai kiállítást, amit bárki ingyen megtekinthet. Az éves munkák kerülnek ki, rajzórai és szakos egyaránt. A tanárok ilyenkor értékelik a munkákat, ami kiemelkedően jó, archiválják, és bekerül az iskola gyűjteményébe, ahol a kezdetektől őriznek munkákat.

Ez igazán jól hangzik, legalábbis engem lenyűgöztek a hallottak. Mégis azt írtad, hogy ez csak egy fellángolás volt, és ha jól értelmezem, már máshogyan képzeled el az életed, szakmádat. Mi az, ami jobban érdekel, mint a művészetek?

Nos, igen. Hobbinak remek szórakozás a kerámia, de hosszútávra nem hiszem, hogy az én szakmám lenne. Ami leginkább érdekel, az a japán nyelv és kultúra, nemrég el is kezdtem tanulni japánul (hosszú évek óta vágytam rá, most adódott lehetőség).

Hogyan kezdődött az érdeklődésed a japán dolgok felé?

Mint a legtöbbeknél, az anime világa fogott meg először, újszerű volt és nem amerikai termék, ráadásul a zenéi is fülbemászóak voltak. Elkezdtem kutatni, jöttek sorban a mangák, a nyelv szépsége. Az idő múlásával az animéket hanyagolva az élőszereplős dolgok irányába fordultam, filmeket és sorozatokat néztem tömegével. Zenei téren is rengeteg előadót ismertem meg, és máig nyakig ülök a témában, mindig követem a frissítéseket a japán zenei palettán. Új embereket ismertem meg, főleg külföldről. Teljesen a szívemhez nőtt ez a világ, és most már egy kicsit a magaménak is tudhatom.

Van valami célod a japán nyelvvel, vagy csak azért foglalkozol vele, mert szereted?

Célnak megfelel, hogy szeretném letenni a felsőfokú nyelvvizsgát. Ismerhetném a nyelv rejtelmeit, érteném az oldalakat, amikre járok, és nem kellene fordításokra vadásznom. Hosszabb távon... szívesen élnék Japánban. De ez egyelőre egy álom, és jelenleg még a földön állok fél lábbal. Összességében azért foglalkozom vele, mert szeretem, és ezért is vannak vele terveim.

Köszönöm szépen az interjút, és sok sikert kívánok a céljaid és álmaid elérésében!

Köszönöm szépen!

Az interjút készítette: Pozsár Anett 11.c