Szia, Nagyi. Hányadik születésnapodat ünnepeltük január 10.-én?
Szia Lecsikém. Betöltöttem a 77-et.
Nagyi, mit gondolsz, mi a közös bennünk?
Lecsikém, imádok internetezni, ezt kitekintést jelent e csodamasinával özvegyi magányomból a világ felé. Nem csak csodálom, hanem művelem is.
Mióta használod ezt a „csodamasinát”?
70. születésnapomra kaptam a számítógépet és az internetet is a családomtól. Azelőtt csak távolról csodáltam a gépeket a főiskolán, a munkahelyemen, ahol már 30 évvel ezelőtt is a hallgatóknak oktatták, de nem mertem volna leülni elébe.
Merre bóklászol a világhálón?
Az NLC Caffé-ban „Régi barátok itt vagyunk” topikot indítottunk és az ország, sőt a világ több részéről 7 éve napi kapcsolatban vagyunk. Sütünk, főzünk, jó könyveket ajánlunk egymásnak, gyógyítunk és nem utolsó sorban nagyon jókat nevetünk, ami jól tudott, nagyon jót tesz az agysejteknek. Mondhatnám azt is, hogy dili bogyó helyett használom. Ez a társaság személyesen is szokott találkozni az ország különböző férőhelyein és ilyenkor 3 nap 3 éjszaka mulatunk. Csak megsúgom, hogy tavaly Solton 3 nap lovagoltunk, én is felültem a gebére.
És mi másra használod?
„Szkálypon” nemzetközi csapat jön össze esténként és Kanadából, USA-ból, Dániából a konferenciabeszélgetésben megvitatjuk a gazdasági világválságot is. A levelezőben pedig gyönyörű PPS-eket kapok szép tájakról, városokról, ahova személyesen sohasem jutok el. És megsúgom neked, hogy Dániában elégedettek az emberek a mai gazdasági helyzettel is. Nagyon szép képcsarnokom van fent az interneten, 7 év óta gyűjtöm a képeket jeles családi eseményekről, baráti összejövetelekről.
Gyakoriak az interneten a különféle nyereményjátékok. Te szoktál-e részt venni ilyeneken?
Igen, az „zeneszöveg hu” nyereményjátékán 350 jó megfejtőből engem húztak ki nyertesként. Majd elájultam, amikor 11-kor a szponzor és a főszerkesztő felhívott, hogy interjút akarnak készíteni velem, mivel én nyertem meg az mp3-as lejátszót. Szoktam is használni, de csak itthon, mert az utcán az éveimhöz nem illik.
Az internettől elszakadva, szoktál valahova járni közeli, avagy távoli barátnőiddel?
Igen, minden évben 2x Hajdúszoboszlón találkozunk, hogy rendbe hozzuk a csigolyákat és egyszer pedig leutazunk délre, az Adriára, idén Montenegró az úti cél.
Olvasok is. A közelmúltban Cronin, a családban fellelhető könyveit olvastam el és csodáltam a távoli Skóciát. Amit utálok az internetben a név és arcnélküli szemtelenkedés, amikor akaratom ellenére bejönnek a szkálypomba és nem győzöm kiütni az ismeretleneket.
Köszi az interjút és üdvözlöm a barátnőket.Csernák Levente