Azt hiszem, hülyeség lenne tőlem, ha bármit is idefirkálnék, nem is firkálok... inkább legyen a szó Szenti Attiláé, aki nemcsak az Athemében, hanem az Evil's Tears nevű zenekarban is működik, méghozzá nagyon is jól.
Mikor születtél? (év/hó/nap)
1980. október 3-án délután fél kettőkor a mérleg jegyében.
Melyik a kedvenc saját dalod?
Az Evil's Tears -től a Haláltündér. Ez volt az első szám, amit írtam és még mindig úgy gondolom, hogy ez sikerült a legjobban. Egy fájdalommal teli dühkitörés, tele energiával. Szövegileg is ez áll hozzám a legközelebb, talán mert annyira spontán módon, kb. 10 perc alatt született meg. Nagyon magam alatt voltam, mikor írtam. Érdekessége még, hogy az öcsém elszavalta egy iskolai versmondó versenyen és elég szép helyezést ért el vele, bár néhányan nagyon furcsán néztek. Rá is kérdeztek a szerzőre, mivel senki sem ismerte.
Mit csinálsz a zenélés mellett?
Informatikát tanulok egy műszaki főiskolán, ahol most vagyok végzős, de egyébként ez a téma egyáltalán nem tud lekötni, sajnos négy év alatt sem sikerült igazán ráhangolódnom. Mi a (most már nem) legtitkoltabb vágyad?
Halálra kínozni egy gyönyörű lányt! Na jó, komolyra fordítva a szót nem ez az, csak egy ilyen kérdésre általában valami hasonló választ várnak tőlem. Igazából nincsenek titkos vágyaim, valamilyen formában mindig kifejezésre juttatom őket, legyen az akár perverz, akár teljesen hétköznapi. Ha másképp nem, burkolt formában, a szövegeimben biztos benne vannak.
Mik a legfontosabb emberi értékek számodra?
Ezt furcsa lesz pont tőlem hallanod, de elsősorban a szeretet ugyanis ezt a legnehezebb kapni és a legkönnyebb elveszíteni ebben a hideg és érzéketlen világban, ahol az emberi kapcsolatok szinte teljes mértékben kiüresedetté váltak, csak egymás kihasználásáról szólnak. A többség számára ez a szó már nem jelent semmit, üres közhely csupán, mint ahogy az igazságosság, őszinteség, becsület, hűség is csupa olyan érték, ami számukra értelmét vesztette. Számomra ezek az értékek is nagyon fontosak, nagyon nehezen viselem környezetemben az igazságtalanságot, főleg, ha velem történik, utálom, ha hazudnak nekem és gyűlölöm, ha valaki nem tartja be a szavát. Az ilyen embereket gerinctelen undorító férgeknek tartom, akiket legszívesebben eltaposnék, ha módomban állna, és nem lennék korlátozva törvények által. A velem szembeni hűtlenségtől képes vagyok lelkileg teljesen összeomlani és attól kezdve az a személy, aki ezt elkövette, számomra a nullánál is kevesebb, ha pedig valaki az elveit tagadja meg és azokhoz lesz hűtlen, egyszerűen lenézem.
A zenélés mellett űzöl valamilyen sportot vagy művészeti ágat?
Régebben sokkal aktívabban sportoltam, mint most: kick-boxoztam, íjásztam, futottam, konditerembe jártam, majd időhiány miatt kénytelen voltam őket abbahagyni az edzőterem kivételével. Mivel oda meg nem igazán szerettem eljárni, inkább lett otthon egy saját konditermem, ami azért jó, mert akkor használom, amikor akarom, nem kell sorba állni a gépekért, senki se szól bele az edzésembe és közben olyan zenét hallgatok, amilyen nekem tetszik. A zenélés és dalszöveg vagy vers írásán kívül nem űzök más művészeti ágat. Babonás vagy?
A babonáknak van valóságalapja, de ezeket általában nem szó szerint kell értelmezni. Úgy vettem észre, hogy ha hiszel bennük, akkor működnek, ha nem, nem. Szóval részben az vagyok.
Mit gondolsz a vallásokról?
A vallás az én szememben egy világnézet, ami alapján az emberek kialakítják életfilozófiájukat, erkölcsi normáikat, megpróbálják magukban szétválasztani a jót a rossztól, a bűnt az erénytől és megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Ha ebből a nézőpontból vizsgáljuk a kérdést, minden ember vallásos, mert a vallás nem feltétlenül Isten, vagy valamely más felsőbbrendû lény elfogadását jelenti, ami mindenek fölött áll, így az ateizmus is az. Leszögezem, hogy én nem vagyok ateista, hozzám a wicca áll a legközelebb, de nem tudom teljes mértékben elfogadni, ahhoz ugyanis még túlságosan sötét lelkületű vagyok és azonkívül más tanok is hatással voltak gondolkodásmódomra. A hatalomalapú vallásokat elítélem, annyira átlátszó, hogy csak az emberek manipulálásáról szól az egész, tele vannak ellentmondással, fölösleges korlátokat állítanak fel és félelmet keltenek a hívőkben, akiket ezáltal a markukban tartanak. Azt is felháborítónak tartom, hogy már csecsemőkorban eldöntik valakiről, hogy márpedig ő egész életében pl. keresztény lesz és megkeresztelik, pedig ekkor még beszámíthatatlan és nem is érti, mi történik vele. Azzal nincs semmi gond, ha valaki elég érett ahhoz, hogy el tudja dönteni, mit akar és önként vállalja ezt a vallást, mert szerintem ez mindenkinek személyes joga és teljesen egyéntől függ, mi a jó neki. Valaki egy nyáj tagja szeret lenni, mert szüksége van rá, hogy megmondják neki, mit csináljon, s vannak, akik más utakat választanak. Erőszakkal azonban senkit sem lehet kötelezni vallásra. Mi a véleményed a tetoválásról és a testékszerekről?
Lehet, hogy valamikor lövetek majd magamba piercinget, vagy csináltatok tetoválást, de egyelőre nem érzek olthatatlan vágyat, hogy ezt megtegyem, számomra ezek nagyon másodlagos dolgok. Igazából eddig még nem is találtam olyan mintát, amit életem végéig szívesen magamon viselnék, de attól függetlenül láttam már néhány nagyon állat tetkót, amik tetszettek.
Van kedvenc történelmi személyiséged?
Nincs. A múltban sem volt olyan ember, aki igazán fel tudta volna kelteni érdeklődésemet.
Mit jelent számodra az a szó, hogy hírnév?
A hírnév jó, bár tudok olyan emberekről is, akik elég nehezen viselik. Szerintem nekik kár zenésznek lenniük, mert ez vele jár, ha valaki kitartó, előbb-utóbb bizonyos körökben biztos ismert lesz és még a tehetségtelen zenekaroknak is vannak rajongóik. Itt nem a rocksztárságról beszélek, a mi esetünkben nincs szó ilyesmiről, bár kétségkívül jólesik néha koncert után elbeszélgetni, néhány rajongóval, vagy ha kapok tőlük levelet, esetleg ha nagy ritkán felismernek az utcán, de egyáltalán nem ezek a dolgok motiválnak. Persze rossz oldala is van, de erre most inkább nem térek ki. A lényeg az, hogy mi nem csak magunknak zenélünk, az érzéseket, amiket ezzel kifejezünk, valamint a mondanivalónkat szeretnénk másokkal is megosztani, a hírnév pedig szükséges ahhoz, hogy minél több emberhez eljusson a zenénk és ezekből idővel úgyis kiszelektálódik az, akihez valóban szól.