A tetoválás manapság egyre elterjedtebb, már-már divatnak mondható, főleg a fiatalok körében, de nem ritka, mikor az érettebb korosztály is bevállal egy-két örök darabot.
Halljunk hát néhány szót a művek alkotójától, Pál Szabolcstól.
Mióta tetoválsz, honnan jött az ötlet?
Graffitivel kezdtem, körülbelül ’96-ban. Egy pár évig csak ilyeneket rajzoltam és fújtam, aztán kezdtem el tetoválni, de ez az időszak nem tartott sokáig. Egy év szünet után kezdtem el komolyan a pályát. Azóta nincs megállás.
Kitől tanulhattál, ki a kedvenced, példaképed?
Egy jó barátomtól, aki szintén vásárhelyi, de már Pesten dolgozik. Egy évet töltöttem vele, hogy kitanuljam a szakmát, ekkor készültek komolyabb munkáim is.
Ö egyben a példaképem is.
Beszélj a saját tetkóidról!
14 éves koromban került rám a legelső tetkóm, egy jó barátom által. Egy sajátkészítésű tetováló géppel csináltuk és a bátyám rajzolta a mintát.
Azóta igencsak felszaporodtak, magam sem tudom, mennyi van rajtam jelenleg.
És tervezel következőt?
Nincs időm tervezni. J
Milyen stílusban dolgozol szívesen?
Bármit szívesen megcsinálok, ami szép és látok benne fantáziát.
Melyik a leggyakoribb téma, minta, és mi volt az eddigi legérdekesebb munkád?
Nagyon népszerűek a japán minták és a kínai betűk, mondhatni minden héten csinálok egyet-kettőt.
A legérdekesebb munkám az volt, mikor először tetováltam teljes hátat. Na az izgalmas volt, és nagyon élveztem minden lépést.
Azóta már csináltam jó pár ilyen munkát.
Magad készíted el a mintákat, vagy használsz néha segítséget?
A nagyobb mintákat én magam rajzolom meg, először papírra vetem, majd azt használom segítségül.
A kisebb, egyszerűbb mintákhoz sablont használok.
Kit jó tetoválni és mi az, amit nem szeretsz egy alanyban?
Nem szeretem, ha valaki túl csendes, de azt sem, ha többet beszél a kelleténél. Jó, ha kialakul egyfajta kontaktus, hiszen könnyebb azonosulni a vendéggel, annak kívánságaival.
Szereted a munkád?
Azt hiszem ezt másképp nem is lehetne csinálni, hiszen a tetoválás egy szenvedély is egyben.
Mit gondolsz, meddig csinálnád még ezt?
10- 20 évig semmi akadályát nem látom, hiszen szerencsére nagyon élvezem a munkám.
Ha esetleg a váltás mellett döntenék, akkor is a művészet vonalában gondolkozom.