Mikor épültek az Ifjúság utca házai?

Az ifjúság utca házainak építési körülményeinek megértéséhez egy rövid történelmi visszapillantásra van szükség.

1960-as években járunk, Hódmezővásárhelyen csakúgy, mint az egész országban a szocialista tömb országaihoz hasonlóan a Szovjetunió vezetésével egy „szocialista világ” építése folyik. Ennek az a „világrendnek” az elvi alapjához tartozott a régi rendszer teljes megszüntetése, amibe beletartozott az épített környezet megváltoztatása is. Ezalatt azt kell érteni, hogy azokat az épületeket melyek gazdag családok, kereskedők, földbirtokosok nevéhez kötődött, lehetőleg lebontották és az új rend, az új eszme a kollektívizmus eszmélyének megfelelően olyan lakóépületeket terveztek építettek ahol az emberek egymáshoz közel, lehetőleg egymás felügyelete alatt éltek.

Ebben az időben épült (1951-53) a Lázár u.-i „Z bérház,” Szabadságtéri „mérleggyári házak”,ugyanis ebben az időben költözött ide Budapestről a Mérleggyár, és a gyárral ideköltözött dolgozóknak lakást kellett adni.

1960-as évek elején kezdődött meg az Andrássy u (akkori nevén Sztálin út) jobb oldalának teljes átépítése a mai formára.

Fontos megjegyezni, hogy 1962-ig új családi házat egyáltalán nem szabad volt építeni. De az építőanyag ellátás sem volt megszervezve, vagyis egy magánszemély építőanyagot nem tudott volna vásárolni sem.

1961-ben politikai enyhülés hatására született egy olyan központi határozat, az MSZMP (Magyar Szocialista Munkás Párt) központi vezetésében, hogy bizonyos korlátok között lehetőleg kollektív (társas) szervezésben induljon el elsősorban fiatalok részére magán lakásépítkezés.

Ki kezdeményezte itt az építkezést?

1961 nyarán a városi KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) bizottság (vezetőség) megkereste a város ipari üzemeit, hogy vannak-e olyan fiatalok, akik saját erőből OTP kölcsön és a városi KISZ bizottság segítségével magán házat akarnak építeni. Így jött össze 32 fiatalember nagyobbrészt házasok a város üzemeiből, hivatalaiból, akiknek további életükhöz szükségük volt lakásra és vállalták a feltételeket.

Milyen feltételeket kötöttek ki?

A feltétel az volt, hogy meg kell alakítani egy lakásépítő szövetkezetet, aminek működési szabályzata volt, miszerint a szövetkezet addig áll fent, míg mid a 32 ház egyforma készültségi fokot el nem ér. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a házak külső, belső bepucolása kész, a helyiségek beton padozata kész, szennyvíz kivezetés  az alap külső felületéig kivezetve, (közüzemi szennyvízcsatorna még nem volt) ivóvízvezeték a telek határtól 1m-re a vízóráig bevezetve. A belépéskor 20000 Ft.-ot be kellett fizetni (akkor egy gépésztechnikus havi fizetése 1200Ft. volt) és az OTP banktól (más bank akkor nem volt) 80000 Ft. Kölcsönt fel kellett venni a majd felépülő házra terhelve,de ezzel a pénzel a lakásépítő szövetkezet gazdálkodott. A szövetkezetnek volt a tagság által megválasztott elnöke, könyvelője, pénztárosa, ellenőrző bizottsága. Ez a vezetőség az építő szövetkezet tagjai közül lett megválasztva. Az építkezés műszaki fő ellenőre a Városi Tanács Építési osztály főmérnöke volt.

A terület kijelölés az építők kívánsága szerint történt?

Nem, az építés helyét felajánlották az építőknek, választási lehetőség nem volt, igaz a telekért sem kellett fizetni, ezt a Városi Tanács adományozta.

Az építési területnek a Móricz Zsigmond u. mögötti területet jelölte ki az Építési Osztály, merőlegesen a Nagy András u-ra. Akkor még a Nagy A. utca neve „Nyíkos dűlő” volt. Ennek a területnek kisebb része művelt kiskertek voltak, nagyobb része műveletlen legelő és vizes, nádas, zsombékos gyep. Mint tudjuk korábban – a Tisza ártöltésének megépítése előtt – Tisza által járt árterület volt a városnak ez a külterületi része.

Voltak még egyéb feltételek is?

A feltételek közé tartozott az is, hogy minden tagnak un.”társadalmi munkát” kellett végezni 5000Ft. értékben. Ez úgy történt,hogy amikor a házhelyek kimérése, kijelölése megtörtént, a házak a tagok között kilettek sorsorva. Tehát minden tagnak volt egy háza, amelyen a meghatározott „társadalmi munkát” el kellett végezni. Természetesen mind a 32 ház egyetlen terv alapján teljesen egyformára épült. Mint korábban említettem az Andrássy u.(Sztálin út.) házainak bontása ezen utca építésével egy időben folyt.

Miben segített a KISZ és az MSZMP?

A Városi KISZ és MSZMP városi vezetésének segítsége abban nyilvánult meg, hogy a lebontott házak igen jó minőségű anyagait díjmentesen ennek a magán, de a politikai vezetés által kezdeményezett építkezés rendelkezésére bocsájtották. Gyakorlatilag az új házak tető fa anyaga teljesen onnan került ki, a falazó tégla egy része , valamint az orvosi rendelőnek akkor átalakított volt megyeháza épületéből kibontott ajtók is ehhez az építkezéshez kerültek. Ezek a „segítségek” nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1963 dec.30.-án a szövetkezet tagjai átvehették a tervezett szintre felépült házak kulcsait, a tervezett bekerülési árral az az 100000 Ft-ért.

Kié melyik ház lett?

 Mint korábban említettem, mindenkinek volt egy kisorsolt háza építésre, vagyis a kijelölt munkák elvégzésére. Ez az alapok kiásását, a környezet rendben tartását az építés ideje alatt, valamint a lábazati töltés berakását megfelelő döngölését jelentette, de nem azt , hogy ez lesz az Ő háza. 1963 dec.30.-án összeült a szövetkezet tagsága, vagyis a közgyűlés és itt történt meg a kész házak tulajdoni kisorsolása és az utca névadás. Több javasolt variáció közül az „Ifjúság”lett az utca neve mivel az építők is ebből a korosztályból valók voltak és a kezdeményező is ifjúsági mozgalom (KISZ) volt. A kisorsolás menete a következőképen történt: az építők nevét egy-egy cédulára felírták, ezeket összehajtogatva egy kalapba helyezték és az egyik építőnek a kislánya a kalapból egy nevet kihúzott és ezt párosították az első házhoz, a második nevet a második házhoz és így tovább sorba.

Elkészültek ekkorra a közművek?

Ekkor bizony sem járda sem kiépített út nem volt, a beköltözők nagyon nehéz körülmények között éltek, hatalmas sárban vonszolták a babakocsit, a tüzelőt, (gáz még nem volt) az összes belső padozati burkolás hiányzott, csak a beton volt meg, meszeletlen falak, kemény tél volt.

Mindenki beköltözött az új házba?

Voltak néhányan, akiknek muszáj volt beköltözni, mert ennél is rosszabb körülmények között éltek eddig, a többség 1964 tavaszán kezdte magán erőből, kinek mennyire futotta a lakások befejezését és beköltözést. Még 64 telén sem volt sem út sem járda kiépítve, 64 tavaszán, nyáron lettek a házak színes vakolatai felhordva, és lassan de annál nagyobb boldogsággal és jó barátságban kapuk ,kerítések nélkül, kezdték a fiatalok belakni az útcát. A földgáz vezeték az utcába 1970 decemberbe lett kész. 1971-ben kezdték a házakba bevezetni, kinek hogyan engedte az anyagi lehetősége. Az utcai kerítések csak jóval később 76-78-ra épültek fel. A házak közötti elválasztó kerítések még ennél is később. Sokáig élt az itt lakókban az a közösségi, baráti szellem és az egymás iránti bizalom, ami az építkezés során kialakult.

Az építők közöl sokan laknak még itt?

Ma már az eredeti építőközösségből, vagy annak leszármazottjaként 14 család él ebben az utcában, alig van olyan ház, amely ne változott volna meg valamilyen formában, vagy hozzáépítettek, vagy ráépítettek, tulajdonosok változtak, de azért a még itt élő építők igencsak ismernek mindenkit az utcában. Talán ez is az oka annak, hogy nyugodt, kellemes, lakható környezetet jelent ma is az IFJÚSÁG u. 

A kertvárosnak ez volt az első utcája, utána épült szintén magán erőből, de már a fentebb említett segítség nélkül és társasházformába a Hóvirág u. majd a Mandula u. a 70-es évek végén, 80-as évek elején a kertváros gyári technológiával épült soklakásos „bérházai”.