Macskajaj (Crna Macka, Beli Macor, 1998)
Emir Kusturica filmje(Ezüst Oroszlán, legjobb rendezés, 1988) nem okoz csalódást annak, aki kedveli a jó zenét és azt a sajátságos humort, ami alkotásait jellemzi. Itt mindenki „Gogol orrá lovagol”, vagy egy szőkített olajos hordón?
Ebben a vígjátékban minden előfordulhat.
Jugoszláv-francia-német vígjáték.
Készült: 1988-ban
Játékidő: 135 perc
Rendezte: Emir Kusturica
Szereplők: Bajram Severdzan, Srdjan Todorovic, Branka Katic
Zene: Vojislav Aralica,Dr.Nele Karjlic, Dejan Sparavalo
Operatőr: Thierry Arbogast
Írta: Emir Kustrica, Gordan Mihic
Emir Kusturica filmje(Ezüst Oroszlán, legjobb rendezés, 1988) nem okoz csalódást annak, aki kedveli a jó zenét és azt a sajátságos humort, ami alkotásait jellemzi. Itt mindenki „Gogol orrá lovagol”, vagy egy szőkített olajos hordón?
Ebben a vígjátékban minden előfordulhat.
A Cselekménye:
Zarije, a kisstílű csencselő, elhatározza, hogy megcsinálja élete nagy dobását, és ellop nyolc vagon olajat. Természetesen a terv kisiklik, a vagon eltűnik és a kölcsönkért pénznek lába kél. A „tolvajbecsület” Zarije fiát egy nem kívánt házasságba akarja kényszeríteni, de a menyasszony is másra vár… Nem marad más hátra Zarije odaígéri jóképű fiát Dadan púpos és törpe hugicájához Matko azonban a bögyös kocsmároslányt komázza. A lagzi nem maradhat el, noha a nagypapi hirtelen feldobja a bakancsot, majd izibe a másik is. Jeget kell hozatni, hogy a hullaszag ne árnyékolja be a frigyet. A púpos arát azonban elvitte a cica. A reterát meg összedőlt. Dadan pedig a pöcében végzi (Isten óvja a libákat). Kis és nagy gengszterek, ügyeskedők mindannyian-de megtörténhet velük bármi: a halottak feltámadnak, egy egész zenekart lehet felkötözni a fára, a nagyapai örökség is előkerül. Legyünk jók és gonoszak, legyünk vidámak vagy szomorúak, csak legyünk végre szabadok! Mert az a gyönyőrű hajó végképp elúszhat a Dunán és akkor jaj nekünk, a macska sem nyávog majd utánunk.
A Macskajaj nem más, mint színes, szélesvásznú és hangos burleszkfilm, önfeledt tortadobálás, két órán át tartó és egy percre sem lankadó, fékeveszett tombolás. Emir Kusturica ezúttal nem újította meg a filmművészetet, még a saját filmnyelvét sem. Pusztán újra megcsinálta azt, amihez a legjobban ért, és amit csak ő tud, senki más.
Megfigyelhető az objektív, társított kameraállás. Szubjektív kameraállás nem figyelhető meg, mert nem látjuk a szereplő szemével a film eseményeit. Fokozza a nézői hatást. Egy-egy fontosabb eseménynél a szereplő eltakarja a kamerát.
Különösebb lassítások és gyorsítások nem figyelhetők meg a filmben. Csak ott lassít és gyorsít ahol azt a film megkívánja. A vonatok gyors robogása, a lagzi menete, a menyasszony keresése felvan gyorsítva. A két Nagyapa halála pedig lassított képkockákkal van bemutatva.
A filmben mindenféle szín megtalálható, csak valóságos elemekkel találkozunk. A színek megteremtik a film vicces és poénos hangulatát, valamint a valóságot tükrözik.
A film zenéje a velencei premier óta a házibulik elmaradhatatlan kelléke lett. Akárhol meghalljuk, tudjuk hogy ez a zene a Macskajaj című film főcímdala.
Hűen tükrözi azt a világot, amelyet a rendező a filmben bemutat.
Speciális és trükkökkel teli effekteket nem alkalmaznak a filmen belül.Minden szereplő maga viszi véghez a filmen belüli tennivalóját. Kaszkadőrök és egyéb helyettesítő színek nem jelennek meg. Máshol felvett hangeffektek nem jellennek meg a filmben, mindent a helyszínen vettek fel.
|