|
Interjú Kocsis Balázzsal
- Jó napot kívánok örülök, hogy sikerült még elkapnom. Nagyszerű volt ez a bemutató! Szeretnék egy interjút készíteni önnel és megtisztelne ha válaszolna néhány kérdésemre.
- Persze, szívesen válaszolok, de csak egy feltétellel, ha tegeződünk.
- Ez csak természetes, ahogy szeretnéd. De, hogy ne tartsalak fel olyan sokáig kezdjük is el. Először is azt szeretném megkérdezni, hogy mióta Taekwon-do-zol és miért kezdted el?
- Kisiskolás koromban nem akartam a tömegsport szintjén leragadni, hanem valami mást is akartam sportolni és a sok sport közül végül a Taekwon-do maradt elsősorban mert tetszett és már voltak olyan ismerőseim, akik már űzték ezt a sportot. Ez épp egy héttel ezelőtt volt hét éve.
- Ez a sport teljesen ki is tölti a szabadidődet vagy esetleg van még valami más hobbid is?
- Nem mondhatnám, hogy teljesen kitölti a szabadidőmet, ugyanis ez csak egy azok közül, amiket igazán szeretek csinálni. Például nagyon szeretem a szenét, mint mozogni rá mint pedig szolgáltatni. Nagy sajnálatomra eddig kimaradt az életemből a zeneiskolai pályafutás. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem is szeretném -meg azt sem, hogy nem fogok, mert ugyebár ki tudja, hogy mit hoz a jövő- de azért az ember terhelhetősége is határos.
- Heti hány edzésed van?
- Ezt a kérdést nem lehet egy egyszavas válasszal elintézni. Ha átlagot számítunk akkor heti három edzés van. Vannak termi edzéseim, ezek mindig ugyanabban az időpontban kezdődnek. Ezen kívül az erőnléti edzések mindig változó időpontban és helyen vannak.
- És mit takar egy termi edzés és egy erőnléti edzés?
- A mi klubunk elsősorban a küzdelemre alapoz és ezen kívül a vizsgaidőszak előtt sokat gyakoroljuk a formagyakorlatokat, formai küzdelmeket, önvédelmet, és a bázis technikákat.
- Mit takarnak ezek a kifejezések, tehát mit csináltok akkor amikor például a formagyakorlatokat gyakoroljátok?
- A küzdelem egy teljesen kötetlen mozgást engedélyez. Itt minden az egyén képességein, adottságain, küzdőszellemén, és akaraterején múlik. Ilyenkor a rúgásokat és az ütéseket teljes erővel vagy az úgynevezett „touch-contact” szabályainak megfelelően lehet bevinni. A formai küzdelemben a lépések kötöttek, meghatározott technikákat alkalmazhatunk kézzel és lábbal és az övfokozat határozza meg a gyakorlat nehézségét. Bázis technika gyakorlásához türelem kell, ugyanis itt az állásokat hárításokat ütéseket a lehető legtökéletesebbre fényezzük. Ha valaki a bázis technikában ügyes, akkor biztos, hogy a formagyakorlata is szép.
- Hogyan tehetsz szert magasabb övfokozatra és milyen sűrűn tudsz váltani új övre?
- Magasabb övfokozat elérésére a vizsgákon van lehetőség. Elméletben fél évenként vizsgázhat az ifjú titán, de ez csak az elméletben van így. Nem tudok olyan példát mondani, aki öt év alatt végig haladt volna mind a tíz övfokozaton, megszerezvén a fekete övet, az első dant.
- Elmondanád egy verseny menetét?
- Megrendeznek olyan versenyeket amik nyílt bajnokságok. Itt küzdhetünk kick-box-osokkal és egyéb küzdősport növendékeivel. Itt természetesen minden a Taekwon-do szabályai szerint zajlik. Vannak olyan versenyek is ahol csak Taekwon-do-sok mérik össze tudásukat. Délelőtt mennek le a formagyakorlatok és délután kezdődnek a küzdelmek. Nem, korcsoport és súly alapján vagyunk kategóriákba sorolva. Hogy kivel kerülünk össze azt sorsolás dönti el. A küzdőteret pástnak nevezik. A pást négy sarkában dolgoznak a pontozóbírók és a küzdelmet pedig a vezetőbíró vezeti. A küzdelem előtt elengedhetetlen a tiszteletadás, ami a bírók és az ellenfél felé irányul. Ha valamit szabálytalannak ítél a bíró akkor koreaiul utasításokat ad ennek elrendezésére. Azonnal teljesíteni kell, mivel a Taekwon-do alapfeltétele a fegyelem és önuralom. A sportszerűtlenség azonnali kizárást von maga után. Első, második és megosztott harmadik helyet díjaznak. A versenykiírásnak megfelelően zárt vagy nyitott kesztyűt használunk. A bandázs tilos a kézfejre, illetve szuszpenzort, fogvédőt, lábszár- és lábfejvédőt használunk. Akár itthon akár külföldön versenyzünk a szabályok változatlanok.
- Nem vonakodsz attól, hogy – bocsánat a kifejezésért – „gyepálnod” kell az ellenfeled, vagy esetleg, hogy komolyabb sérülést okoztok egymásnak?
- Az igazság az, hogy ha egy kis rátermettséget szeretnénk szerezni akkor ennyi – úgy gondolom – hogy belefér. A Taekwon-do meg tanít a keménységre ugyanakkor az alázatra is. A vonakodást én úgy győzöm le, hogy arra gondolok, ő is üt engem és legkevesebb, hogy megvédem magam. Egy erős bekapott találat olykor hasznos, mert kihozza belőled a legjobbat. A sérülések mindennaposak, orvos pedig van a közelben.
- Köszönöm, hogy időt szántál rám. Jó volt veled beszélgetni. Viszlát.
- Én köszönöm. Viszlát.

|