Miért mentél Svédországba és ki ajánlotta neked ezt a programot?

Üzleti célból, egy tárgyaláson vettem részt. A vendéglátónk a tárgyalás után megkérdezte, hogy érdekel-e bennünket egy múlt századi múzeum, amely egy hajóról szól. Természetesen igent mondtunk, így elmentünk a múzeumba.

Korábban hallottál-e már erről a hajóról?

Nem hallottam még róla, csak amikor megérkeztünk a múzeumhoz. Mikor beléptem az ajtón egy nagy csoda fogadott, egy hatalmas hadihajó tárult elém, aminek a  történetét ekkor még nem ismertem ezért vendéglátónktól rövid magyarázatot kaptam, hogyan is került ide a hajó, miért is olyan érdekes a története. Rövid ismertető után körbejártuk a múzeumot és így jobban megértettük a Vasa hajó munkálatait, a rajta dolgozó emberek sanyarú sorsát, egy őrült király idealisztikus hajóelméletét, meganomániáját, gigantikus gondolatait és még folytathatnám...

Mi is a hajó története? Összetudnád foglalni?

A Vasa nevezetű hajó egy svéd sorhajó volt, melyet 1626-1628 között építettek II. Gusztáv Adolf megrendelésére. A svéd király a harmincéves háború alatt, Lengyelország elleni harcok miatt rendelte meg a hajót. A Vasa már méreteivel is félelmet keltett volna a csatákban, tűzereje egymagában felért a teljes lengyel flotta tűzerejével. Azonban a  király sajnálatos módon aktívan részt vett a hajó tervezésében...

A hajó érdekessége, hogy nem vett részt csatában, eredeti valójában rekonstruálni tudták és 90%-ban az igazi hajó áll ott a Vasa Múzeumban.

Sajnálatos módon? Miért mondtad ezt?

Mivel megtudta, hogy az ellenfél is egy nagy hajót épít, 1627-ben változtatásokat kért a hajóján: Miután a hajógerincet már elkészítették jelentősen megnöveltette azt, valamint egy második ágyú-fedélzetet is beépíttetett. A fő hajóépítő mester megbetegedett és meghalt az építés közben, így tapasztalatlan tanítványára hagyta a hajó elkészítését. A korabeli hajóépítésben nem alkalmaztak tervrajzokat, hanem a mester fejében volt a terv, és ő irányított mindent. A változtatásokkal azonban a hajó egyensúlya felbomlott, a hasában levő ballaszt-kövek már nem voltak képesek ellensúlyozni a magas és nehéz felépítményt. Az alsó ágyú-fedélzet is módosult: a nagyobb kaliberű ágyúkhoz nagyobb lőréseket építettek. Az elkészült hajó korának a legjobban felszerelt hadihajója volt, 64 ágyúval rendelkezett, viszont a szélességéhez képest túl hosszú és túl magas volt. A szokásos stabilitási próbán – amikor harminc matróz fut egyszerre egyik oldalról a másikra, így próbálván felborítani a hajót – a Vasa erősen megdőlt, ezért félbehagyták a próbát. Mivel ezt senki nem merte a király tudomására hozni, a hajót késznek nyilvánították.

Tehát késznek nyilvánították. Akkor elvileg indulhatott a próbaútjára.

Pontosan. A hajó történetének ez a legérdekesebb motívuma. 1628. augusztus 10-én a Vasa vitorlát bontott a stockholmi kikötőben, a Gamla Stan déli csücskétől, hogy megtegye első útját. Szép idő volt, nem számítottak hullámzásra, így az ágyúnyílások nyitva voltak. Ám egy hirtelen szél a hajót balra döntötte annyira, hogy az ágyúnyílásokon át beömlött a víz. A hajó valamivel kevesebb mint 1300 métert tett meg a vízrebocsátása óta, és máris elsüllyedt a stockholmi kikötő közepén, 50 matróz halálát okozva.

Mit állapítottak meg? Mi lehetett a süllyedés oka?

Először is mivel a király még nagyobb hajót akart, az utánépítés során teljesen felborította a hajó egyensúlyát. Így bármilyen kis szellő hatására is elsüllyedt volna a hajó. Ezt az építők tudták is, mivel a próbán nem állta meg a helyét a hajó, azonban nem mertek szólni a királynak. Műszaki szemmel nézve is azonnal látható, hogy túl magas és túl vékony a hajó, alól pedig semmilyen ellensúly sem volt, mint például a vitorlásoknál. Ebben a korban a meganománia volt  a divat, hogy minél nagyobbat és nagyobbat építsenek az emberek. A svédek ugye a vikingek amúgy is híresek hajóépítéseikről. Azonban a herceg egy nagy baklövése volt ez a hajó, mivel túl sok ágyú volt rajta és az ágyúk egyenként 2-2 tonnát is nyomhattak. A hajó mindenesetre ott maradt épségben a tenger fenekén, nagyjából 30 méterre a vízfelszín alatt, mintegy 333 évre.

Hogy hogy ilyen sokáig épen maradt a hajóroncs, mikor napjainkban csak azt halljuk, hogy a Titanicot milyen gyorsan tönkreteszi a sós víz és egyszerűen el fog pusztulni?

A hajó konzerválását az segítette, hogy a Balti-tenger vize nem olyan sós, mint a többi tengeré és emiatt nem is él meg a hajóféreg, ami más tengerekben tönkreteszi a fa hajóroncsokat.

Hogyan találták meg a hajót és hogyan emelték ki a hajót a vízből miután megtalálták?

     Egy halász eszköze beleakadt valamilyen fába, amiből rájött, hogy van valami alatta. Majd egy szúrós végű fémet lógatott a vízbe, amikor koppant egyet a halász felhúzta és egy fa darab volt a szúrós fém végén. Ezt a fát elvitte több tudóshoz is, akik rájöttek, hogy a fa feltehetőleg a Vasa hajóból származhat. A felfedezés nagy jelentőséggel bírt mivel addig nem tudtak semmit a 17. század első felének hajóépítéséről. Sem rajz, sem másik hajó nem maradt fenn. A további történelmi leletek is jelentősek voltak, a kutatók mintegy 26.000 tárgyat találtak a hajón és környékén. A hajón a vitorlákon, csomókon, hordókon, szobrokon, görgőkön, holttesteken kívül sok használati tárgyat találtak, amelyek sokat segítenek a kor életmódjának feltérképezésében. A hajón talált egyetlen nemesfém lelet a herceg gyűrűje volt.

    Számomra a hajó vízből való kiemelésének makettje volt a legizgalmasabb része a múzeumnak. Miután megtalálták, szépen lassan kivontatták a partra illetve vízhatlanul betömték a réseit, és megerősítették a kiemelés előtt – az ágyú-nyílásokat lezárták, az elrozsdásodott fém szegecsek helyét bedugaszolták. A kiemelésre 1961. árpilis 14-én került sor. Egy szivattyúval elkezdték kipumpálni a vizet a hajóból (gyorsabban, mint ahogy az visszaszivárgott), így a Vasa lassan a felszínre emelkedett. Majd megkezdték a hajó rekonstrukcióját és köré építették a Múzeumot. Először is az öböl vizével takarították le a hajót, mert az csupa iszap volt. A hajó jelenleg acélbakokon van rajta és alá lehet látni, mivel a hajó alól kiszivattyúzták a vizet és ezt a részt lebetonozták. A hajó majdnem karnyújtásnyira van a látogatótól, azonban megérinteni nem szabad.

A felújítást 1961-ben kezdték el  és 1980-as években fejezték be.

Mi látható a múzeumban?

A Múzeum körülbelül 4 emeletes ház nagyságú és teljesen körbe lehetett járni, de a hajóba nem engedtek be minket. A különböző kabinokat részben élőben, részben pedig makettek segítségével voltak láthatóak. Az épületen belül volt egy mozi terem, ahol a hajó teljes történetét lehetett végigkövetné svédül, angol felirattal. Jó volt, hogy láthattam ezt a kis filmet, mert jobban megértettem a történetet. Fantasztikus volt a hajó építésének technikája. Kár, hogy  a herceg büszkesége miatt instabillá vált a hajó, aminek köszönhetően felborult. 3 szintből áll: van egy alsó szint, ahol a fegyverek, ágyúk, ágyúkészítők, kovácsműhelyek voltak; egy középső szint, ahol az állatokat tartották illetve a kapitány kabinja is itt volt, amelyet kicsit arrébb egy makett útján szemlélhettem meg; és volt még a harmadik szint, ami maga a fedélzet volt. Az egész múzeum során végig lehetett követni az emberek életét, életkörülményeit, az akkori helyzetet.

Hogy érezted magad egy ekkora hajó közelében?

Mint egy törpe egy gigantikus építmény mellett. Percekig csak álltam és néztem, milyen csodálatos is ez a hajó. Díszítése bámulatos, főleg a hajó hátulja, amely díszítésére több tonna felesleges fát felhasználtak. Bármilyen nagy technikai építményre néz az ember csak ámul és bámul. Mindig is vonzottak a hasonló dolgok például a németországi repülőmúzeum, a Mercedes Múzeum Frankfurtban vagy a párizsi Eiffel-torony.

Mit találtál a legérdekesebbnek a Múzeum illetve a hajó kapcsán?

Egy svéd herceg baklövése volt az egész hajó megépítése, természetesen a svédek annyira nem is büszkék a történelem eme részére. Az furcsa volt, hogy az 1980-as években fejezték be a hajó felújítását, azonban Európában alig hallottunk erről a történetről. A svédek a hajó kiemelésének sikerére nagyon büszkék, mely során több nemzet is összefogott: a  franciák, angolok, hollandok és a belgák is segítettek a svédeknek. Számomra egy lenyűgöző élmény volt, legalább akkora, mint az Eiffel-torony, vagy a dubai-i sivatagban található sípálya, de erről majd később számolok be...

Martonosi Lili, 11.a osztály