A monokróm filmnél a sötét lesz világos, világos sötét, tehát negatív. A
színesnél a színek is felcserélődnek. Ebből a filmből lehet színes és
fekete-fehér nagyítást is csinálni.
Vannak olyan film, amely a valóságnak megfelelő színeket rögzít, ez a
diapozitív. A negatív filmekből is lehet diát csinálni.

A polaroidnál a papíron vannak a képelőhíváshoz szükséges anyagok is.

A filmek fényérzékenységét több skála is méri. Ezek a DIN, az ASA és az
ISO. Ezek föl vannak tüntetve a filmek csomagolásain. Az ISO feltünteti
mindkét mértékegységgel az érzékenységet, pl.: 100/21° (a 100 az ASA érték, és a 21 a DIN).
Átlag körülmények között a 100-as ASA a legcélszerűbb. Nagyobb
részletgazdagság elérésére  használjunk alacsonyabb ASA-t.

Színek
A fekete-fehér fényképen a téma színei szürkeárnyalatok formájában jelenik meg. Ez a film egy védőrétegből, egy fényérzékeny rétegből áll, amiben ezüszsók vannak, és egy fényudvarmentesítő rétegből (ennek a szerepe hogy ne „folyjanak” szét a képpontok) áll.
A hagyományos színes negatívfilmen három fényérzékeny réteg van, kék, zöld,és vörös.
Az exponáláskor minden réteg csak az érzékenységének megfelelő színű fénythasznosítja.
A modernebb színes filmnél már van ezeken kívül egy sárga réteg is.
Fényképezéskor többféle szűrőt is használhatunk, ami fekete-fehérnél a
színekből keletkező szürkeárnyalatok sötétségét befolyásolja. Minden szűrő abból a színből enged át többet, amilyen színűnek látszik.

Fényforrások
Napfény
Két összetevőböl áll, a kemény, határozott árnyékot adó fényből, és a
légkör által megtört, árnyékot nem adó, lágy fényből. Az előbbit
felfoghatjuk főfényként, és a másodikat derítés ként.
Izzólámpa
Az izzólámpák fényerőssége az elektromos feszültségtől függ. A
fényképészeti célokra készült izzókat „túlfeszítik”, így 3200K
lesz a színhőmérséklete (tehát fehérebb a fénye).
Fénycső
Különféle gázok égése adja a fényét, azonban fotográfiailag nem előnyös,
mert sávos színképet sugároz.
Vaku
Másnéven villanófény, ami gyakorlatilag egy rövid idejű felvillanás.

Fotográfiai világítások
Főfény
A kompozícióban a legerősebb fényhatás.
Derítés
A derítés célja az árnyékrészletek megvilágítása. A derítőfény mindig
szórt, árnyékmentes fényhatás.
Kisegítő fények
Ezek főleg hangulatkeltő fények.
- Díszítőfény: A részletek feltűnően díszített kiemelésére szolgál.
- Élfény: A körvonalakat hangsúlyozza.
- Háttérvilágítás
- Ellenfény: Áttetsz tárgyak kisegítő világítássa.