A hangya és a tücsök
A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadt-száradt
leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya.
A hangya kicsit kopott, naftalinszagú, de panofix béléses télikabátot
viselt-júliusban vette leszállított áron a Bizományi Áruházban, akár a
vízhatlan síbakancsát-, a tücsök viszont láthatóan didergett vékony és
béleletlen vászondzsekijében. A tücsök zsebre dugott kézzel álldogált, mert
kesztyűje sem volt.
- Jó napot, tücsök szomszéd- mondta a hangya. - Ahogy elnézem, nem izzad bele a kabátjába…. - Bizony, hideg van, hangya szomszéd – válaszolt vacogva a tücsök. - Ez a szél az ember csontját is átjárja… A hangya megigazgatta bőrkesztyűs kezével a sálat a nyakán. - A feleségem kötötte - mondta. - Ügyes asszony: nézi a televíziót, és közben mindig köt, vagy horgol valamit. Maga, úgy tudom, nőtlen és albérletben lakik… - Hát igen – bólogatott a tücsök-, tudja, én mindig csak hegedülgetek, másra nemigen marad idő… Cigarettásdobozt kapart elő a zsebéből, és odakínálta a hangyának. - Köszönöm- rázta a fejét a hangya. – Több, mint három hónapja, hogy leszoktam a dohányzásról. Nemcsak haszontalan, az egészségre is káros szenvedély ez, de pénzbe is kerül. Egy doboz cigaretta árából megreggelizhet, vagy megvacsorázhat a magamfajta kétkezi munkás. – Megköszörülte a torkát. - Úgy tervezzük a feleségemmel, hogy jövőre nagyobbra cseréljük a lakást. Központi fűtés, telefon, közvetlen földalatti járat a szemétdombhoz… A tücsök cigarettára gyújtott. - Aki nyáron hegedül, míg mások megfogják a munka végét, hogy vigyék valamire az életben…- A hangya megcsóválta a fejét. – Talán azt gondolta, kedves tücsök szomszéd, hogy ebben az évben nem is lesz tél? - Egy hét múlva elutazom – mondta a tücsök -, csak úgy május felé jövök haza… - Elutazik? – csóválta a fejét a hangya. – Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd? - Nem járok én vendégségbe – mondta a tücsök -, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok… - Elárulná, hová utazik? – mosolygott rá a hangya. - Párizsba – mondta a tücsök. - Párizsba? A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt. - Tréfál, kedves szomszéd? – kérdezte kissé emelt hangon. – Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet? - Meghívtak… a Coservatoire… - mondta a tücsök. – Hangversenyeken hegedülök… A hangya a földre szegezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt: - Tekintettel a régi ismeretségre… - elintézne egy számomra fontos ügyet? - Kérem, nagyon szívesen… - bíztatta a tücsök – csak mondja, szomszéd úr… - Arra kérném – mondta a hangya -, hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem.
Hajnóczy Péter /HelloKitti&Büvellő/
|