Fünf Schüler aus unsere Schule fuhren nach Tux, drei aus der siebten Klasse und zwei aus der neunten. Wie fuhre Mittwoch vormittag los, die reise war lang. Als wir am Abend in Tux ankamen, gingen wir zu der Gastfamilie. Nach dem Abendessen ( das etwas anders ist als bei uns, es gab z.B. viel Salat) gingen wir mit Isabella spazieren. Die Landschaft war wunderschön.

Am nächsten Taghatten wir ein tolles frühstück. Um halb zehn hat uns der Busfahrer abgeholt und in die Schule gafahren. Petra und Bogi haben ind erSchulküche gekocht, wir drei sin din Stunden gegangen. Die Schule ist wunderschön, überall Teppichboden und Sauberkeit. Die Schüler essen in den Klassenzimmern, das, was sie in der Küche selbst kochen. Das Menü war an dem Tag aus dem Kochbuch zusammengestellt, was die Partnerschulen gemeinsam geschrieben haben. Es gab Gemüsesuppe mit Palatschinken (im Teig war Petersilie), sie war ein bißchen seltsam aber gut!; das Hauptgericht war ungarischer Gulasch, wir nennen es Pörkölt. Danach gab es Salat aus Löwenzahn, und das Dessert war Muffin. Am Nachmittag gingen wir in eine Sennerei in Mayrhofen, danach spazierten wir in der Stadt.

Am Freitag gingen wir in die Schule, es war Tag der offenen Tür. Die Schüler haben gemalt, verschiedene Aufgaben gelöst und am Computer gearbeitet.  Am Nachmittag waren wir in einem Naturparkmuseum, danach wanderten wir zu einem Wasserfall. Am Abend feierte die Hauptschule Tux Geburtstag, wir nahmen daran teil, wir haben gemeinsam mit den tuxer und orscholzer Schülern gesungen. Gegen Mitternacht sind wir nach hause gegangen.

Am Samstag gingen wir zuerst auf eine 10 Km-Wanderung, bis zum Skiaufzug. Dann sind wir auf den berg gefahren, und in 3250 Meter Höhe haben wir einen Gletscher besichtigt. Am Abend haben wir in einem alten Haus traditionelles Essen aus Tux gegessen. Wir waren sehr müde am Abend.

Sonntag früh fuhren wir nach Hause. Je ferner wir von Tux waren, desto mehr fehlte es uns . Gegen 18 Uhr waren wir zu Hause. Ich hoffe, dass ich diesn wunderschönen Ort noch einmal besuchen kann.

Imola Szabó, 7a

Az iskolában lehetett jelentkezni az ausztriai útra. Én és több osztálytársam is jelentkeztünk, de a végére az osztályból hárman maradtunk és még két kilencedikes lány is jött, akiket előtte nem ismertünk. Szerdán délelőtt indultunk, hosszú volt az út. Este, mikor Tuxban megérkeztünk, elmentünk a családhoz, mi és a felnőttek külön szálláson laktunk. A vacsora után (ami kicsit volt, mint itthon, pl. rengeteg saláta) elmentünk sétálni Isabellával, a házigazdánkkal. Gyönyörű volt a táj.

Másnap a reggeli nagyon jó volt. Fél tízre jött értünk Ottó, a sofőr és elvitt minket az iskolába, ahol Petra és Bogi segítettek főzni, mi hárman hetedikesek pedig órákra mentünk be. Az iskola gyönyörű: szőnyegpadló és tisztaság mindenütt. A tantermekben ebédelnek a tuxi diákok, olyan ételt, amit ők főztek az iskola konyhájában. Az aznapi menü a szakácskönyvből készült, amit a testvériskolák közösen készítettek: A leves zöldségleves volt, amibepetrezselymes palacsinta volt beledarabolva (elég furcsa volt, de nem rossz) . A második magyar „Gulasch” volt, ami igazából marhapörkölt. Ecettel és cukorral készítik! Ezután salátát kaptunk pitypanglevélből, a desszert pedig muffin volt.

Délután egy tejüzemet látogattunk meg Mayrhofenben, majd a városban sétáltunk. A vacsora is nagyon finom volt, ezen a napon is túráztunk Isabellel.

Másnap az iskolában voltunk délelőtt egy nyílt napon: a diákok festettek, játszottak, számítógépen feladatokat oldottak meg. Délután egy természeti múzeumban voltunk, ezután elmentünk egy vízeséshez. Este a tuxi iskola születésnapi ünnepségén vettünk részt, ahol mi is énekeltünk. Éjfélig ott maradtunk.

Szombaton délelőtt elindultunk egy 10 km-es túrára a sífelvonóig. Mikor odaértünk, felmentünk először két állomást, megnéztük hogyan működik a felvonó. Újra mentünk két állomást a nyitott felvonóval. Ott 3250 méter magasan megnéztünk egy gleccsert, ami nagyon érdekes volt. Ismét felvonóra szálltunk és lejöttünk a hegyről. Egy étteremben vártak a házigazdák, ahol  régi recept alapján készült ételt ettünk. Este fáradtan feküdtünk le.

Vasárnap reggel indultunk haza. Minél messzebb jöttünk, annál jobban hiányzott. Este hat órára itthon voltunk. Remélem még eljutok erre a gyönyörű helyre.

Szabó Imola 7a

Als wir in Tux ankamen, haben uns die Lehrer schon erwartet. Herr Wisiol hat uns zu der Gastfamilie begleitet. Maria und Isabella haben uns empfangen und die Zimmer gezeigt. Wir wohnten in einem wunderschönen Haus. Wir hatten ein köstliches Abendessen. Nach dem Abendessen gingen wir mit Isabella spazieren.

Am Donnerstag gingen wir zur Schule, wo ich mit Petra gekocht habe, die anderen waren in Stunden und haben gesungen. Als das Gulasch fertig war, gingen wir auch singen. Nach einer Stunde konnten wir zu Mittag essen.  Am Nachmittag fuhren wir in eine Sennerei, die sehr interessant war.

Am Freitagmorgen haben wir bei der Familie die Kühe und die Bienenstöcke angesehen. In der Schule war Tag der offenen Tür. Wir konnten an verschiedenen Beschäftigungen teilnehmen. Um 20 Uhr war das Schulfest, wo auch wir mitgesungen haben. Auch Maria und Isabella waren dabei.

Am Samstag machten wir eine Wanderung von der Schule. Sie war anstrengend, aber die Landschaft war faszinierend. Wir fuhren mit Skifahrstuhl auf einen hohen Berg. Hier oben haben wir eine Eishöhle angeschaut. Nach der Tour haben wir im ältesten haus von tux ein feines Abendessen bekommen. Zu Hause hat uns Maria mit feinem Dessert erwartet.

Am nächsten tag mussten wir früh aufstehen, denn wir fuhren nach Hause. Wir haben noch ein paar Fotos mit Isabella und Maria gemacht. Sie waren sehr nett, ich fühlte mich sehr wohl bei ihnen. Schade, dass wir nach Hause mussten,  Isabella und die schöne Landschaft hinter uns lassen mussten.

 Boglárka Bodor, 9b

Amikor Tuxba értünk, először az iskolába mentünk, ahol a tanárok köszöntettek minket. Ezután az igazgatóval. Gerold Wisiollal elmentünk a családhoz. Maria és Isabella fogadott minket, majd megmutatták a szobánkat. Pár perc múlva mehettünk is enni. A vacsora nagyon finom volt. Vacsora után elmentünk sétálni Isabellával és beszélgettünk vele. A ház, amiben laktunk nagyon szép volt. Mariaéknál mindig nagyon finom ételeket kaptunk.

Csütörtök reggel az iskolába mentünk Alexanderrel együtt. Az iskola nagyon szép volt. Petra és én segítettünk főzni, Imola, Daniella és Attila órán voltak és énekeltek. Amikor elkészítettük a pörköltet, mi is elmentünk énekelni. Egy óra múlva lehetett ebédelni, nagyon finom lett. Délután egy sajtgyárba mentünk az angolokkal és a németekkel együtt. Nagyon érdekes volt a gyár. Otthon esténként mindig megnéztünk egy DVD-t.

Pénteken a suliban nyílt nap volt. Reggel a családnál még megnéztük a teheneket és a méhkaptárakat. Az iskolában különböző foglalkozásokon vettünk részt. Este az ünnepi műsoron mi is résztvettünk és énekeltünk a német és osztrák diákokkal együtt.

Szombaton az iskolától indultunk el túrázni. Nagyon elfáradtam, de a táj gyönyörű volt.  Sífelvonóval felmentünk a hegy csúcsára, csodaszép volt, de kissé félelmetes is. A túrázás után Tux legrégibb házába mentünk, ami 300 éves már. Itt jellegzetes helyi ételt ettünk, ami finom volt. Otthon Maria finom desszertet készített nekünk. Vasárnap korán kellett kelnünk, mert 8-kor indultunk. Mariaékkal még csináltunk néhány közös fotót. Kaptunk sok édességet, szendvicset az útra, nagyon kedvesek voltak. Nagyon jól éreztem magam náluk. Rossz volt hazajönni, azt a gyönyörű tájat és Isabellát és családját otthagyni.

Bodor Boglárka 9b

Tux

   Az utazás nagy élmény volt számomra.

 Az országúton haladva a magyar síkságokat a határ után felváltották a hegyek. Először csupán zölden virító rögöket láttunk, de lassan hófedte csúcsok tárultak szemünk elé.

   Az első osztrák ember, akit megismertünk Garry volt. Ő a tuxi iskola igazgatója, a segítségével jutottunk el a szállásunkra. Ott már Maria és Isabella vacsorával vártak.

A hely, ahol laktunk egy patakokkal tűzdelt hegyen volt. Isabella az evés után eljött velünk sétálni. A félhomályban egyszerűen gyönyörű volt a táj. A túrácska után kellemesen elfáradtunk. A gyors tusolás után ágyba vetettük magunkat.

 Reggel, amire ébredtem az a napfénye és a macska nyávogása volt. A megszokott reggeli dolgok után mindenki álmosan ballagott be az étkezőbe.

  Az iskola nagyon szép és tiszta. A gyerekek papucsban járnak, és bent ebédelnek a suliban.

Az ebéd után egy tejüzembe mentünk el utána, pedig a közeli városba látogattunk el.

 A vacsora után megint sétáltunk.

  Másnap reggel 5 órakor már elvileg teheneket kellett volna etetnünk, de persze nem tudtunk olyan korán felkelni. Délelőtt megint a suli volt a program délután, pedig bányász/ erdész múzeum, utána kirándultunk a kiállítás melletti hegyen. Aznap este mentünk a tuxi iskola 30. évforduljára rendezett ünnepségre, ahol mi is énekeltünk.

  Másnap a gleccsert néztük meg. Elgyalogoltunk Hintentux-ba a sífelvonókig. Négyszer utaztunk felvonóval a csúcsig. 2 zárt volt (8- és 16 személyes) a másik kettő, pedig nyitott és 2 személyes. 3250 magasan kicsit hűvösebb volt, mint a hegy alján. Kaptunk egy-egy bányász sapkát és lementünk a jégbarlangba, ami a gleccser belsejében volt.

 Hideg, csúszós és vizes volt, de nagyon szép is.

 Másnap hajnali (!) 8 órakor indultunk haza.

   Nagyon jól éreztem magam, kár, hogy ilyen hamar vége lett. A hófedte hegyeket újra felváltották a síkságok…

Ausztria, Tux

Első nap, 2009. május 6.

Reggel, az iskola elől indultunk fél 9 körül. Az út kicsivel több, mint 10 óra volt, de hamar eltelt. Lassan a síkságokat felváltották a havas hegycsúcsok. Először az iskolához mentünk, ahol az iskola igazgatója várt, majd elvitt minket a szállásunkhoz, egy családhoz. Maria és a lánya, Isabella fogadott minket. Nagyon kedvesek voltak és egész jól megértettük egymást annak ellenére, hogy ők csak németül tudtak. Kipakoltunk és utána vacsoráztunk. Sajnos mindig külön ettünk az osztrák családdal, pedig jó lett volna velük beszélgetni. Este Isabellával sétáltunk egy kisebb patakhoz. Isabella 16 éves és egy turizmussal foglalkozó iskolába jár. Van egy öccse is, Alexander de vele nem sokat találkoztunk…

Második nap, 2009. május 7.

Reggel 8 órakor keltünk majd fél 9 órakor Maria várt minket egy szépen megterített asztallal. Minden reggel kaptunk egy csésze teát, egy bögre kakaót és egy pohár gyümölcslevet. Volt még zsemle és kifli, hozzá vaj, nutella, lekvár vagy méz. Szóval nem éheztünk. :-) Majd 10 órára mentünk iskolába. Nagyon szép iskola volt, szőnyeg, benti cipő…Bogi és én főzni mentünk, Attila, Daniella és Imola pedig beültek egy órára. Mi cukros ecetes pörköltet főztünk, ami kicsit furcsa volt de megettük.:) A leves pedig olyan volt mint egy húsleves csak petrezselymes palacsintatészta volt benne. A sütemény pedig muffint volt. Mielőtt megettük volna ezeket egy teremben, amit a diákok terítettek meg, énekeltünk. Készültünk a másnapi ünnepségre, ahol az iskola a 30. „születésnapját” ünnepelte.  Később elmentünk az angolokkal, akik szintén erre a projekttalálkozóra jöttek, az ottani tejüzembe, majd sétáltunk egyet a városban. Amikor hazaértünk Maria vacsorával várt minket. Minden rántott hús szív alakú volt. J Estefelé pedig sétáltunk egyet Isabellával egy nagyobb patakhoz.

Harmadik nap, 2009. május 8.

Reggel, mivel késett egy kicsit a buszunk, Maria megmutatta az istállóban a teheneket, kecskéket és tyúkokat. Volt egy saját méhészetük is és két nagy macskájuk és három kiscica. J Az ottani házak szinte mind ugyanúgy néztek ki, persze mindegyik a hegy oldalára épült, úgyhogy elég meredek helyeken jártunk. Az iskolában nyílt nap volt, foglalkozásokkal. Voltak játékok, feladatok és egyéb érdekességek. Délben megebédeltünk majd elmentünk egy múzeumba, ami a túrázást mutatta be, majd sétáltunk egyet a hegy oldalában. Hazavittek minket és már készülhettünk is vissza az iskolába, az ünnepségre. 8 órakor kezdődött, az igazgató, Gery nyitotta meg majd táncos-énekes előadások voltak. Záró számként a németek és mi elénekeltük a tegnapi számot és Gery gitározott. J Fél 11 óráig tartott az előadás utána átalakították kis büfévé a nézőteret és megvacsoráztunk. 11 óra után értünk haza, fürdés, dvdzés és készültünk a következő napi túrázásra.

Negyedik nap, 2009. május 9.

Reggel a „7 fogásos reggeli” után elindultunk az iskolához busszal, kapunk naptejet és napszemüveget majd elindultunk a gleccserhez gyalog. Nekünk azt mondták, hogy nagyon hideg lesz, hisz 3000 méter magasan leszünk, úgyhogy öltözzünk fel rendesen. Csak mi nem tudtuk, hogy előtte lesz egy 3 órás, 8km-es gyaloglás, ugyanis a sífelvonóig el kellett gyalogolnunk és nagyon meleg volt…de túléltük. Majd elindultunk az első felvonóval. Már ezt is nagyon élveztük, pedig még közelében sem jártunk a hegy tetejéhez. A második felvonó után bementünk egy pár épületekbe és különböző gépeket néztünk meg amik a sífelvonókat mozgatják. Utána kétszemélyes nyitott sífelvonókkal értünk fel a gleccser tetejéhez. Ott bementünk egy jégbarlangba, amit novemberben fedeztek fel.

 Majd hullafáradtan visszamentünk a 3 fajta felvonón és egy busszal elmentünk a település legöregebb házába, ami 300 éves volt de 15 éve még laktak benne. Mos már egy vendéglő, ahol egy helyi specialitást vacsoráztunk. Este persze Maria vacsorával várt minket utána pedig összepakoltunk. Persze a dvd-zés nem maradt el. :D

Ötödik nap, 2009. május 10.

Reggel 8 órára kész kellett lennünk. Maria a reggeli mellé még hozott nekünk útravaló ennivalót is. Majd összepakoltuk a még kimaradt cuccainkat és elindultunk haza. A hazaút is nagyon gyorsan eltelt.

Én nagyon jól éreztem magam, nagyon szépek voltak a havas hegycsúcsok. Sok emberrel lehetőségem volt németül beszélgetni és sok érdekes dolgot is láttam. :-) De azért jó újra itthon. :-)

                          Ilia Petra

Képek: //mediamania.gportal.hu/gindex.php?pg=8388128&gid=2556693

mediamania.gportal.hu/gindex.php