Rövid politikai bevezetéssel indul a taxisblokádról, pergő képekkel. A belgyógyász elmondja, hogy ezalatt az idő alatt nőtt a légzési problémával küszködő betegek száma. Ez viszont a tüdőgyógyász szakiránya, aki megállapítja, hogy a taxisblokád ideje alatt nagyon tiszta volt a levegő.
Közben a Bocskai úton tüntettek a megnövekedett forgalom, és szmog miatt. Az ott található iskolában ellenben Huszti Norbert helyesen belejavított tanárnője beszédébe. Az óvodában a gyerekek letették a babát és a mackót, s már a lexikont forgatják. Kiderül, hogy a szmogban 140-es IQ is előfordul, de amikor a levegő kitisztul, ez az érték visszaesik.
Dr. Czeizel Endre elmondja, hogy a magyar orvosok nem tudják megoldani a rejtélyt, ezért nemzetközi segítséget kérnek a Wapra Intézettől.

A Wapra háromtagú bizottsága Budapesten egy mozgó kutatólaboratóriummal méréseket végez az utcákon, majd emberektől vesznek vért, pszichológiai teszteknek vetik alá őket. Elmennek az előbbiekben megismert óvodába, iskolába, s megdöbbenve tapasztalják, hogy a gyerekek egy játékprogramot átprogramoztak, ami ebben a korban igen ritka.
Befejezik a budapesti kutatást, Amszterdamba utaznak kiértékelni az eredményeket. A központi laboratóriumban 2 és fél hónapos intenzív munka következik.
Az eredmény megszületésekor Budapesten sajtótájékoztatót tartanak, ami nagy érdeklődést tanúsít. A szénmonoxid a bőrön át bejut az izomsejtekbe, kémiai hírvivő szerepet játszik, így gyorsítja a gondolkodást. A kutatást viszont folytatják, mert az IQ növekedése mellett a légzőszervi megbetegedések is csökkentek.
A magyar tüdőgyógyász felbuzdulva az eredményen folytatja a kutatást, testnevelésórákat szerveznek a város közepén. A Keleti pályaudvarnál a forgalom közepébe kirakják Teri nénit, aki egy ágyon feküdve elmesélni, hogy jobban érzi magát.
A Wapra elnöke szerint nagyon fontos a további kutatás, mivel ha bizonyosságot nyer, hogy a szennyezett levegő csökkenti a légzésügyi megbetegedések számát, akkor az egészségügyi kiadások is csökkennek, csak a szmogba kell kimenni kúrára.

A film az abszolút hitelességből indul, s eljut oda, hogy Teri néni kifekszik egy ággyal a forgalomba. Ez egy olyan helyzet, ahol már mindenképp rá kéne jönni az átverésre. A történet viszont nagyon ügyesen hullámoztatja a nézőt. Ott vannak a szakértők, mindenki által ismert Czeizel Endre orvos és Raunschburg Jenő pszichológus. De még Knézy Jenő is felbukkan, aki a sportműsorban beolvassa, hogy veszélybe kerülhet a korábbi rekordok elérése is, mivel jogosulatlan előnyhöz jutottunk. Aigner Szilárd időjárásjelentésében sajnálkozását fejezi ki a szép, tiszta idő miatt. A film egyes jelenete felér a Delta tudományos magazinnal, olyan ügyesen használja a szakszavakat. De még közvetlenséget is megfigyelhetünk, hiszen nem egy gyerek javított bele a tanárnő beszédébe, hanem Huszti Norbert. A film számos olyan kis apró bakikkal van tele, ami még jobban növeli a dokumentumfilmi hitelességét. Ilyen például, hogy a kutató munkája közben véletlenül belenéz a kamerába, vagy amikor méréseket végeznek az utcákon, néha a kelleténél tovább is kitakarja a képet a kamera előtt elszáguldó autó. A tudatunk azonban küzd az ellen, hogy a szénmonoxid mérgezés jó hatással lenne a szervezetünkre. Nem ezt tanultuk az iskolában, ez nem logikus.

A Wapra jelentés egy nagy dilemma után került levetítésre a Magyar Televízióban. A probléma az, hogy az emberek tényleg elhinnék, s ennek komoly következményei lennének. Gondoljunk bele, ezrek mennének ki az utcára, nagyokat szippantva a mérgező levegőből, s közben azt hiszik, hogy jót tesz az asztmájuknak, és nő az IQ-juk. A problémát némileg megoldották. Egy beszélgetés keretében volt a film, közben még egy telefonszámot is megadtak, amire elmondhatják a nézők a véleményüket. Ezek között persze olyan is akadt, aki úgy ahogy van elhitte a történetet, s még ajánlotta is, hogy folytassák a kutatásokat. A film leadása azonban hordoz magában egy kis rizikót. Mi van akkor, hogy ha valaki csak egy részletet lát belőle, miközben váltogat a csatornák közt. Nem látja a stáblistát, ahová kiírják, hogy ez nem igaz, és a beszélgetést sem látja utána, ahol megmagyarázzák, miért is készítették ezt a filmet.

Mindent együttvéve én fontosnak tartottam ennek a filmnek a levetítését, evvel is intő példát mutatva, hogy ne higgyünk mindig a fekete doboznak.

És aki még ilyen filmre vágyik, bátran ajánlhatom az Igazi Mao, Olajfalók, és a Veled is megtörténhet című filmet.

Készítette: Kis-Guczi Péter