Mint már kiderült 8 éve táncolsz, de miért pont a tánc? Annyi más lehetőség van.

-         Régen anyukám versenytáncolt és vonzott ez az egész táncos téma. A tv-ben is amikor a versenytáncosokat néztem, mindig elkezdtem ábrándozni arról, hogy egyszer én is ezt a sportágat fogom űzni. Felvetettem édesanyámnak ezt az ötletet, aki örömmel fogadta és egy percig nem gondolkozott, beíratott a Luthor Gyula Színpadi és Szalontánc Egyesületbe.

Egy teljesen új társaságba csöppentél bele, ahol mindenki ismert mindenkit, és te voltál a kis újonc vagy ez egy teljesen kezdő kis csapat volt?

-         Legelőször egy olyan csoportba kerültem, ahol senki nem ismert senkit. Ez a „kis” csoport olyan 60-70 főből állt, de idővel ez a társaság elkezdett fogyatkozni, így egy másik csoporttal lettünk összevonva, amelynek a tagjai a mai napig lelkesen járnak edzésekre. A csoport létszáma jó esetbe a 16 főt üti meg, de mivel felnőttekről is beszélünk, rendszeresen a csoportunk létszáma tízre redukálódott.

Az edzések hogy zajlottak? Mesélj erről is egy kicsit!

-         Ezek nem igazán edzések, inkább táncórának mondanám őket. Nem olyan komoly órák, inkább egy baráti társaság összejárása, táncoltunk, koreográfiákat tanultunk be, fellépésekre készültünk, de az utóbbi időkben abból se volt sok. A Gazdabálon és az Újév köszöntő Hangversenyen felléptünk, amellyel úgy érzem sikert arattunk.

A tánctársaiddal és a tanároddal milyen viszony alakult ki?

- A tánctársaimmal nagyon jó barátság alakult ki, a mai napig összejárunk a táncórákon kívül is. A tánctanár is elég közvetlen volt hozzánk, így valamilyenféleképpen vele is egy baráti viszony alakult ki, az élete apró kis részeit megosztotta velünk, úgy érzem a bizalom mindkét irányból megvolt. Ha jellemeznem kellene akkor tényleg egy bensőséges kapcsolat fonódott, aminek nagyon örülök.

Emlékezetes fellépés, amire nagyon nehéz volt a felkészülés? Ilyen volt?

-         Voltak olyan fellépések, amelyek azért voltak érdekesek, mert a helyszínen a fellépés előtt kb 1 órával készült el teljesen a koreográfia. Ez azt hiszem elég nagy izgalmakat vont maga után, a kapkodás és még sorolhatnám. Az egyik legemlékezetesebb fellépés talán mégis az volt, amikor Szerbiában voltunk, Kikindán, ahol egy három napos néptánc gálát nyitottunk meg és élőben közvetítette a helyi tv. Hatalmas tömeg volt, a hangulat a tetőfokára hágott, nos ez tényleg egy emlékezetes pillanat marad az életemben.

Egy fellépés milyen táncokból tevődik össze? Közös megegyezésen alapszik? Ki dönt?

-         Amikor egy új koreográfia elkészítésére került a sor, akkor a tánctanárral közösen döntöttünk, hogy milyen táncokat is vigyünk a színpadra, de voltak olyan fellépések, amikor meghatározták, hogy milyen táncokat szeretnének. Ilyen volt  a Kikindai  fellépés, ahol határozottan palotás táncot kértek

Mégis milyen táncaitok voltak leggyakrabban?

- Keringőnk az mindig volt, azt hiszem ez a legközkedveltebb tánc, de nagyon szerettük a pörgős jive-ot vagy a cha cha cha-t. Ezekből voltak általában koreográfiák, de mint említettem volt palotásunk is vagy akár tangónk is.

Neked melyiket volt a legkönnyebb megtanulni és melyiket a legnehezebb?

-         A koreográfia megtanulásával nem voltak problémáim idáig. A latin táncokat mindig is jobban szerettem és a kedvencem talán a jive volt. Egy Elvis számra volt koreográfiánk, amit nagyon szerettem. Ez azt hiszem elég könnyen ment. Nem mondanám a legnehezebbnek, de a tangó betanulásával voltak némi problémáim, de ezeket hamar orvosoltam.

A táncok betanulása mennyire függ a partnertől? Mesélj egy kicsit erről is.

-A koreográfia megtanulását nem befolyásolja a partner, de az előadást természetesen igen, mivel az összhangnak nagyon nagynak kell lennie köztetek. Az én párom egy nagyon jó táncos és akivel nagyon jóba is vagyok, ami fontos, hiszen így az összhang is megvan közöttünk, habár az ő nevében nem beszélhetek, de én nagyon szeretek vele táncolni.

Mik a céljaid a tánccal a jövőben?

-         Mivel, hogy ez egy hobby nálam, meg is marad annak.

A riportom itt véget is ért. Nekem ennyit sikerült megtudakolnom, de aki még kíváncsi valamire, bátran keresse fel Dórát, és a témával kapcsolatosan bátran kérdezzen tőle.

További sok sikert kívánok.

Szabó Helga