Anorexia, vagy nem anorexia - ez itt a kérdés
Mindenki tudja, hogy mi is az anorexia nervosa. egy nagyon súlyos, rosszabb esetben halállal járó betegség. Az anorexiásokat nem elítélni kell, de nem is kell csodálni.
Úgy gondolom, mindenki szeret ránézni, beszélgetni egy jó küllemű, egészséges embertársával. Az egészséges, a jó küllemű nem pontos meghatározása a vékonynak, a soványnak. Mert az nem egészséges, aki 40 kiló alatt van. A mai divat szinte kicsinálja a fiatalokat, belehajszolja a tömegdivatba, még ha az néha szó szerint beteges is. Nem egy embertársunk halt bele ebbe a szörnyű betegségbe, és ha a saját akarata is adta meg a testének a kezdő lökést, még mielőtt elítélnénk ezt a szerencsétlent, jusson eszünkbe, hogy ez mégiscsak egy betegség. De hogy mindenki tisztában legyen vele, miről is van szó, tekintsük át ezt a betegséget és a velejáróit is.
Az Anorexia Nervosa az evészavart okozó betegségek egyik legsúlyosabbja. Általában a lányok hajlamosabbak erre a betegségekre, de számos eset előfordult, amikor egy fiúval történt ugyanez. A fiatal lányok és fiúk, úgy érzik kövérek, ezért felhagynak az evéssel. A test több mint 25%-ot elveszt a súlyából, a létfontosságú zsírban oldódó vitaminok nem tudnak felszívódni. Ha a megfelelő ellátást elutasítják, a betegség halállal végződhet. Az anorexiások, ha tükörbe néznek, testüket borzasztóan taszítónak és kövérnek látják, noha súlyuk sokszor alig éri el a 40 kg-t. Az anorexiások többsége egyáltalán nem eszik ezzel szemben aktívan, túl aktívan sportol. A szó az „orex” (vágy) szóból lett képezve, azaz: „anorex” (vágy elvesztése).
Egyszer, még amikor kisgyerek voltam, láttam egy riportot a tv-ben. Egy pszichológus beszélt a betegségről. Pontosan persze nem emlékszem, de arra tisztán, hogy a doki arról mesélt, hogy az anorexiások gyakran rákaptak a papírevésre, mert az ételt gusztustalannak érezték, és küzdöttek az evés ellen, viszont az éhség és ösztöneik befolyása miatt kénytelenek voltak valamit a szájukba tenni, megrágni és lenyelni. A papírt a szervezetünk nem tudja megemészteni, és az ebben a betegségben szenvedők hamarabb meghalnak ennek következtében, mintha az anorexia végezne velük. Ha nagyobb mennyiségű papírt fogyasztottak, már nincs sok esélyük az életben maradásra.
Szintén a tévé előtt ültem, és egy vetélkedőt néztem, amikor a műsorvezető (Steiner Kristóf) megkérdezte a riportalanytól, hogy ki a kedvenc külföldi sztárja. A lány azt válaszolta, hogy az Olsen ikrek.
- De mégis, a kettő közül melyik a kedvenced?
- Ashley.
- Miért pont Ashley?
- Mert Mary-Kate anorexiás volt.
Ez volt az a pillanat, amikor felkaptam a fejem, mert kíváncsi voltam mit reagál erre Kristóf, hiszen régebben ő is szenvedett ebben a betegségben. Mondanom sem kell, eléggé meglepődött, és azt hiszem ez volt az a pillanat az életében, amikor kérni akart egy perc szünetet hogy odamehessen ahhoz a szerencsétlen lányhoz, és jól megfojtogassa. Valóban persze nem lehet tudni, hogy Mary-Kate Olsen miért lettt anorexiás. A világ egyik leggazdagabb és legszebb tini-hírességei közé tartozik, talán csak nem tudott már magával mit kezdeni? Vagy ő is a tv-ben vagy a kifutókon látja azokat a „gyönyörű 30 kilós” lányokat?
Vajon miért hat ránk ennyire ez a tömeghisztéria? Miért kajáljuk be azt, hogy csak az jó, akin egy deka súlyfelesleg sincs? Miért nem tudjuk észrevenni az emberekben és a saját testünkben rejlő szépséget?
Remélem, cikkem következtében sokan elgondolkodnak, vajon helyes-e a túlzott fogyókúra, és megfontolják: élet, vagy soványság?
Nancsy
(a képeket a neten kóborolva találtam, a címkéjük pedig az volt, hogy Sexy models)
|