November24-énvolt a Múzeumok éjszakája Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban, és ott volt egy divatbemutatóm. Majd átmentünk Szegedre visszanézni a videót a bemutatóról, és Cs néni nagyon dicsért engem. Örültem nek, de nem tartottam annyira nagyra. És kb. rá 1 hónapra karácsony előttkaptam egy hívást, hogy Cs néni vagyok és nagyon szeretnénk, ha eljönnél velünk Párizsba egy divatbemutatóra.
Egyből igent mondtam.Körübelül 1 hónap volt az indulásig, és már nagyon izgultam, mert a többi modell már nyáron tudta, hogy menni fognak, én meg a bemutató előtt1 hónappal. Mi ez, ha nem szerencse? Nagyon sokat próbáltunk a bemutatóra. Sajnos a repülőgépükön már nem volt hely, se a szálláson, így nem tudtam velük menni, de szerencsémre a barátom elkísért. Külön géppel indultunk 1 nappal hamarabb mint a többiek, hogy legyen időnk nézelődni. Január 21-én csütörtökön azt hiszem este 8 órakor indult a gépünk Párizsba. Nagyon izgultam, mivel nem ültem soha repülőn, nem voltam még soha külföldön. Fél 11 feleé landolt a gépünk a Charles de Gaulle reptéren.A kilátás gyönyörű volt már fentről; imádtam. Átvettük a csomagokat és elindultunk a szállásunkra. Nem igazán tudtuk, hogy merre menjünk, mit csináljunk, de nagy nehezen háromnegyed 12-re odaértünk. Az emberek az utcán sétálgattak, fiatalok buliztak, ment az élet nagyon. Fent laktunk a Montmarte-n (Moullin Rouge közelében) .
Másnap reggel mindent meg akartam nézniés mikor felkeltünk, elindultunk a Sacre Coeur-höz. Egy óriási templomot képzeljetek el, nagyon szép volt, és annyi ember volt! Mindenki festett, meg karkötőket csinált, meg persze ott volt a szoborember, aki megijesztett, hehe. Lementünk a bevásárló utcába, azt hiszem 500 méter hosszan mindt a két oldalon üzletsorok voltak, nagyon élveztem. Mikor meguntuk, elmentünk megnézni a Notre-Dame-ot. Sajnos a toronyba nem jutottam fel, mert tériszonyom van.
Ezután jött az Eiffel-torony, pont a kék naplementében voltunk ott! Csillogott meg fénylett, és óriási volt, körülötte sok-sok fegyveres katona, na meg néger árusok. Találkoztunk a többiekkel és felmentük a toronyba. Amint írtam már, tériszonyom van, ezért csak az 1. emeletig mentem, de az is már elég magas volt. Hazafele este megnéztük a Moullin Rouge-t, nagyon tetszett . 22-énmegnéztük a Louvre-t (jobbra számítottam) és onnan az első diadalívtől végig sétáltunk a Concord-téren a tüllériák kertjében és a Sanzelizén.
Eszméletlen, ami ott volt, mindenki Ferrarival járt. Bementünk a mercedes szalonba, tátva maradt a szám az áraktól. Louis Vuittonüzletben is voltam, meg persze Dior és minden márkás boltban, ami nagyon tetszett még az a Lafayette volt, ott nagyon sok parfüm meg butik volt, meg persze szép is volt. Utolsó előtti nap volt a bemutató, már nagyon izgultam, meg féltem. 1 órára kelett odamenni, sminkeltek, meg hajat csináltak, próbáltunk és pechünkre a parketta nagyon csúszott. 5 órakor kezdődött a bemutató.
Nagy sikert arattunk, mindenkinek tetszettek a ruhák, meg persze a modellek, mikor végeztünk,állófogadás volt, ott pezsgőzni borozni lehetett, és odajött hozzám egy fotós, hogy szeretne lefotózni egy plakáthoz. Nagyon fáradt voltam, de elfogadtam. Másfél órán át fotózott, elfáradtam. Másnap reggel 7-kor indult a gép és már 5 kor kint kellett lenni, így fél 4-kor elindultunk. Nagyon szerencsétlenül jártunk, mert le volt zárva a metró nem üzemelt, és majd csak fél 5-kor nyit, nagyon megijedtem, azt hittem ott maradunk, de szerencsénkre indult busz a reptérre. Oda is értünk, 5 körül becsekkoltunk, a bőröndöt leraktuk és megnyugodtunk. Hazafelé már kicsit honvágyam volt, de legszívesebben maradtam volna! Nagyon jól éreztem magam és visszamennék bármikor... sztem a nyáron menni is fogok!