Az óra körbejár
A rendező nevét világszerte H. G. Welles: A világok harca című regényének hangjátékváltozata alkalmából ismerték meg. A hangjáték olyan elhihető erejű volt, hogy nyomában valóságos pánik tört ki.
F I L M K L U B
november 28. kedd 16 óra (könyvtár)
|
|
|
|
Készült: 1946 Játékidő: 88 perc |
krimi, kaland, klasszikus |
|
|
Rendezte: |
Orson Welles |
Filmleírás |
|
|
Franz Kindler náci bűnös Amerikában egy Connecticut-i kisvárosban rejtőzőtt el a felelősségre vonás elől. A szelíd tanárról senki sem hinné el sötét múltját. Leleplezéséhez agyafúrt ötlettel állt elő a vizsgálóbíró. Egy másik tömeggyilkost, Conrad Meineckét szabadon engedi, bízván abban, hogy ő majd elvezeti a bűntársához. Wilson elindul a forró nyomon... |
|
Szereplők: |
Orson Welles, Edward G. Robison |
|
|
|
|
Orson Welles
Az Egyesült Államok Kenosha nevű kisvárosában született 1915-ben. Már kisgyermek korában kitűnt színészi és rendezői képességeivel. Csodagyereknek tekintették. Sokat utazott, sokoldalú művészi képzésben részesült. Egy ideig képzőművészettel is foglalkozott. Dublinban, Chicagóban, New-York-ban színész. 1935-ben már saját színháza van, a Mercury Theater.
Sokat szerepelt a rádióban mint riporter és hangjátékíró. Nevét világszerte H. G. Welles: A világok harca című regényének hangjátékváltozata alkalmából ismerték meg. A hangjáték olyan elhihető erejű volt, hogy nyomában valóságos pánik tört ki.
A második világháború alatt Roosevelt híve, antifasiszta agitációt tart, újságokban ír. Komoly szerepe volt abban, hogy az amerikai közvélemény végül is cselekvően szembefordult a náci Németországgal.
Színházi és rádiós sikerei megnyitották előtte a hollywoodi filmstúdiók kapuit. 1940. július 30-án az R. K. O. műtermében megkezdi korszakalkotó filmje, Az aranypolgár forgatását. Filmjét a kritika elragadtatással, a közönség azonban tartózkodóan fogadta. (Máig is ez a 10 legjobb film egyike a szakma szerint.) Üzleti szempontból tulajdonképpen megbukott. Hasonló sorsra jut többi amerikai filmje is. Welles nem hajlandó alávetni művészi törekvéseit a tőkés érdekeknek. Európába jött, hogy szabadabban dolgozhasson. Legtöbb filmjének nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója és szereplője is. Mint színész gyakran fellép más rendezők filmjeiben. Irodalmi tevékenységet is folytat, regényeket, tanulmányokat, más rendezők részére forgatókönyveket ír.
Filmográfia
Az aranypolgár (Citizen Kane), 1940
Az Ambersonok tündöklése (The Magnificent Amberson), 1942
Az óra körbejár (The Stranger), 1946
A sanghaji asszony (The Lady from Sanghai), 1947
Macbeth (Macbeth), 1947
Othello (Othello), 1952
Bizalmas jelentés (Confidential Report), 1955
A gonosz érintése (Touch of Evil), 1957
A per (Le Proces), 1962
Éjféli harangjáték (Chimes at Midnight), 1965
|