A film cselekménye két szálon fut. Oliver és Emily nagyon különböznek egymástól. A fiú az édesanyjával lakik, komoly tervei vannak, de hiányzik belőle a vagányság; Emily viszont gyorsan dönt, többnyire rosszul, és éppen ezt élvezi. A két szereplő életébe hirtelen csöppenünk bele, úgy, hogy találkoznak egy repülőgépen, tíz percet együtt töltenek a gép mosdójában, délután megisznak együtt egy sört, azután örökre elbúcsúznak. A következő hét évben folyton egymásba botlanak. Néha véletlenül, néha azért, mert szükségük volna a másikra. Megtörténik az is, hogy két év is eltelik a találkozásaik között, azért lassan már ők is megértik: igazi barátok lettek. Olyan jó barátok, hogy az már majdnem szerelem. Csakhogy mindketten másba szerelmesek. Más barátjuk, más menyasszonyuk van, és a régi, távoli barát mindig a lehető legrosszabb pillanatban bukkan fel. A film végén már nem játsszák meg magukat, hanem elmondják egymásnak érzéseiket, és egymásra találnak.

Hely- és időszervezés:

A helyszínváltást, közlekedési eszközök segítségével érzékelteti a rendező, mint például a vonat elhaladása, és ahogy a repülőgép leszáll a kifutópályán.

Az idő elteltét mindig egy kiírással jelzik a képernyőn, továbbá nem csak ez mutatja, hogy több év is eltelt a történet szerint, hanem a szereplők külsejének megváltozása is. Olivernek a korábbi hosszú hajából rövid lett, Emily komolyabbá vált és a korábban fekete haját befestette barnára. Ám a külsőségek mellett a szereplők magánéletében is történtek változások. Emilynek vőlegénye, Olivernek mennyasszonya lett. Egy érdekes megoldása az idő múlásának érzékeltetésére, amikor egy holdfényes éjszakán készítettek magukról képet. A kamera egyre távolodott tőlük és hirtelen másnap lett.

Plánok és kameraállások:

Többféle kameramozgás található a filmben, kocsizás is és daruzás is. A film legelején Emilyt lentről felfelé való kameramozgással mutatják be. Kocsizást pedig szintén a mű elején a vonatban láthatunk. Panorámázást vehetünk észre abban a jelenetben, amikor Emily és Oliver autóval megérkeznek a nemzeti parkba és az autóból kiszállva a kamera, körbepásztázza a tájat. Érdekes nézőpontból figyelhetjük meg a szerelmesek utazását az autóban, ugyanis a kamera a kocsi elejéről vette fel a jelentet.

Megváltozik a kamera, a szereplők és a tárgyak közötti távolság. Premier plán, amikor egy bárban Emily kiönti a sört és a kamera ráfókuszál arra.  Találhatunk még szuperpremiert vagyis, hogy nagyon közeli képet láthatunk az egyik főszereplőről, Oliverről. Ezen kívül még totálplánt is észrevehetünk, ekkor távolról mutatja a kamera Emily anyjának sírja mellett ülő Olivert.

Zene:

A zenének ebben a filmben aláfestő szerepe van. Az érzelmeket fokozza egy-egy jelenetben, akkor van jelentősége,  amikor éppen elválnak vagy összejönnek a szereplők. Az események felgyorsulását a zene is követi, mint például szilveszterkor a visszaszámlálásnál. Ahogy egyre jobban haladunk az éjfél felé a zene is egyre gyorsul. Amikor Oliver bemutatja a pelenkákkal foglalkozó internetes vállalkozását, a zene is a témához illeszkedően játékossá válik. Ezáltal még humorosabbá válik a jelenet a néző számára.

A filmen a mai kor lenyomata tükröződik, a főszereplő, Emily itt már dohányzik, ami még ötven évvel ezelőtt elfogadhatatlan volt. Régen az sem volt szokás, hogy egy nő kezdeményezzen egy kapcsolatot egy férfival, de itt megtörtént ez is.

A történet egy társadalmi konfliktusa a szegényebb és a módosabb emberek közti ellentét. Ez a szilveszter éjszakáján játszódó jelenetben mutatkozik meg. Oliver elmondja az ott lévő gazdag férfinak, hogy pelenkákkal foglalkozó céget vezet. A férfi lenézően tekintett rá és csak nevetni tudott rajta.

Ez a film két ember különleges kapcsolatát mutatja be, ami az első találkozástól hét éven keresztül tart, ami egyben egy teljesen új élet kezdete.