Médiamánia - G-Portál

A hoax általában nem irányul más vagyonának vagy vagyoni értékkel bíró dolgának illegális megszerzésére (mint pl. a csalás), célja inkább a célszemély(ek) megtréfálása. Nevezhetjük ártatlan tréfának is, de az elkövetõnek tudnia kell, hogy számos esetben nagyon vékony a határvonal a tréfa és a büntetendõ cselekedet között.

Fontos (de nem okvetlen szükséges) jellemzõje a hoaxnak a virtuális jelleg, tehát azon képessége, hogy terjed és szaporodik (lásd memetika), bár a számítógépes vírusok "automatikus" terjedésével ellentétben ez az emberi segítséget is igénybe veszi ("Küldd tovább 10 példányban!"). A hoax szó a magyar nyelvben is használt hókusz-pókusz kifejezésbõl származik, nemzetközileg az internettel együtt terjedt el, minthogy a hálózat ideális terepe a kisebb-nagyobb átveréseknek.

A népszerûbb hoaxok jelentõs forgalmat generálhatnak, és ezzel komoly pluszköltségeket okozhatnak a szolgáltatóknak.

Lánclevelek (HOAX-ok) az Indexen

Néhány emlékezetes legenda

World Jump Day

Egy weboldal 600 millió embert hív egy együttes ugrándozásra 2006. július 20-án. Ezzel szerintük ki lehetne mozdítani a Földet pályájáról, megállna a globális felmelegedés és hosszabbak lennének a napok.

A hvg.hu cikke szerint a hoax-weblap alapja az a régi városi legenda, amely szerint ha minden kínai egyszerre ugrana le székérõl, kimozdítanák a Földet forgási pályájáról, és Kalifornia partvidékét hatalmas cunami pusztítaná el.

A The Straight Dope nevû oldal szerint amennyiben sikerülne egymilliárd embernek - Kína 1980-as lakosságának - egyszerre földet érnie a székérõl, az is csak 500 tonna TNT robbanásával lenne egyenértékû. Ami pedig semmiképpen nem lenne elegendõ a várt hatás eléréséhez.

Zágoni Miklós klímakutató a Klubrádió szerdai Reggeli gyors címû mûsorában egy képlet segítségével bizonygatta a WJD megvalósíthatatlanságát. 600 millió ember tömege körülbelül 50 millió tonna, azaz 5*107 tonna, a légkör teljes tömege pedig 5*1015 tonna, vagyis százmilliós nagyságrendû különbség van csak a légkör tömegéhez képest. Ez alapján 600 millió ember ugrándozása a Föld forgástengelyére semmilyen hatást nem gyakorolna.

A Museum of Hoax szerint az oldalt egy német mûvész, Torsten Lauschmann regisztrálta, és a WJD szájtja kint van az általa alapított Vene Hammerschlag nevû német mûvészcsoport honlapján is. Mindezekbõl kiindulva az oldal szerkesztõje egy art-hoaxra gyanakszik.

http://www.urbanlegends.hu/2005/03/18/world-jump-day/

Forrás: www.urbanlegends.hu

Forrás: www.urbanlegends.hu

A futóhomok legendája

A hollywoodi filmekben látottakkal ellentétben nem fordulhat elõ, hogy valakit a feje búbjáig ellepjen a futóhomok - olvasható egy általunk most megtalált National Geographic-cikkben. A jelenséggel a Mythbusters-ben is foglalkoztak.

Az Amszterdami Egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között megállapították, hogy nyugalomban a homok besûrûsödik, mozgásra viszont a szemcsék közé víz áramlik. A futóhomokba került áldozat kapálózás esetén mélyebbre süllyed, és az anyag szinte megköt a test körül.
A kutatók megfigyelései szerint az a filmekben sokszor látott jelenség azonban már nem igaz, hogy az ember teljesen elmerülhet a futóhomokban. Az emberi test sûrûsége ugyanis jóval kisebb a futóhomok sûrûségénél, így a fizika törvényei szerint nem lehetséges, hogy tökéletesen elmerüljön benne. Ha valaki futóhomokra lép, derékig, mellig elmerülhet benne ugyan, ez azonban légzését nem akadályozza jelentõsen.
A futóhomokba fúlt emberek tragédiáját általában az okozza, hogy vízparton merülnek bele a homokba, nem tudnak kiszabadulni, a dagály elárasztja õket, és abba fúlnak bele. A kutatók javaslata, hogy aki futóhomokba kerül, lassan és folyamatosan mozgassa lábait, így az anyag felhígul, és az áldozat könnyebben kiszabadíthatóvá válik.
A kérdés felmerült a Discovery csatornán futó Állítólag címû mûsorban is: többféle homoktípussal ott is megvizsgálták a jelenséget és végül megcáfolták a tévhitet.
http://www.urbanlegends.hu/2006/03/18/a-futohomok-legendaja/

Hoax, városi legenda