Augusztus 1-jei hatállyal Hankiss Elemér szociológus lett az MTV elnöke, az ügyvezető igazgató pedig Bányai Gábor. Szeptember 1-jén megkezdte adásait az első alternatív tv-adás, a Szív TV, s ugyancsak szeptemberben indult a szombat reggeli Falutévé, Práger György vezetésével. 1991 elején Pálfy G. Istvánt kinevezték a TV Híradó főszerkesztőjévé, Bányai Gábort a TV 1, Vitray Tamást pedig a TV 2 intendánsává. Vitray azonban az új program indulásának másnapján lemondott, mivel a 2. műsor, a korábbi ígéretekkel ellentétben, előnytelenebb működési feltételekkel láthatott munkához. A TV 2 vezetését igazgatótanács vette át (tagjai: Érdi Sándor, Illés Tiborné, Peták István és Pócsik Ilona), Vitray főmunkatársként dolgozott tovább. Indoklás nélkül megszüntették a népszerű Családi kört. A Napkelte május 27-étől ideiglenesen szintén szünetelt, de június 7-étől folytatódott. Érdi Sándort kinevezték a TV 2 műsorigazgatójává. Júliustól Sárközy Erika szerkesztette az 1. adón a 6 órakor kezdődő Reggel c. műsort. Az Országgyűlés kulturális bizottsága meghallgatta a TV új alelnökjelöltjeit: Bányai Gábort, Chrudinák Alajost és Peták Istvánt, majd jóváhagyta kinevezésük szándékát. Göncz Árpád azonban lelkiismeretére, a médiában uralkodó zavaros viszonyokra és a hatáskörök tisztázatlanságára hivatkozva nem írta alá véglegesítő okmányukat, emiatt levélbeli polémia keletkezett a köztársasági elnök és a miniszterelnök között. Végül a kinevezések lekerültek a napirendről, mert a jogszabályok nem tették lehetővé az elnöki döntés felülbírálását. Az MTV-n belül ún. alkotói irodákat (szerkesztők-dramaturgok-riporterek; rendezők; gyártásvezetők; adminisztratív dolgozók) létesítettek – élükön egy-egy főszerkesztővel – azon munkatársak számára, akik az átszervezéskor egyik szerkesztőségbe sem kerültek be.

1991-től rendszeresen helyet kapott a műsorban a 180 perces információs magazin, a Napkelte. Az 1. programon Jó reggelt, Magyarország címmel rövidesen aktuális magazin indult, s a Napkelte (producer: Gyárfás Tamás, főszerkesztő: Székely Ferenc) átkerült a 2. adóra. Tartalmilag is, technikailag is megújult a Képújság, a nézők a módosításoknak köszönhetően hamarabb jutottak a kívánt információhoz. 1992 januárjában megalakult az Esti Egyenleg Főszerkesztőség. A TV 2 a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett magazinokra, vetélkedőkre, játékokra és dramatikus művekre.

1993. március 2-án Göncz Árpád – Antall József javaslatára – Nahlik Gábort a Televízió alelnökévé nevezte ki. Az államfő és a kormányfő között többfordulós levélváltás kezdődött a médiaelnökök személye és alkalmassága tárgyában. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt az 1974. évi minisztertanácsi határozatot, amely szerint a rádió és a tévé a kormány felügyelete alatt áll, egyben felszólította az Oszággyűlést, hogy az érvényben lévő határozat helyett hozza meg az új médiatörvényt. Nahlik Gábor ellen, hatáskörének túllépése és szolgálati titoksértés miatt a tévéelnök fegyelmit indított. Antall József levélben közölte, hogy az államtitkár-helyettesi besorolásba tartozó alelnök ellen csak a kormány mint munkáltató kezdeményezhet fegyelmit. Nahlik végül megrovásban részesült, ezzel felfüggesztése megszűnt. Kormányzati kezdeményezésre az Országgyűlés Kulturális Bizottsága újból beidézte a médiaelnököket, hogy megvizsgálja alkalmasságukat. Három meghallgatás után a bizottság 13 igen szavazattal 10 nem ellenében, 1 tartózkodással elfogadta a kormánykoalíció állásfoglalását, és javasolta a miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze Hankiss Elemér elnöki megbízatásából való felmentését. A miniszterelnök ismét az Alkotmánybírósághoz fordult; az AB döntésének értelmezése körül újabb nyilatkozatháború kezdődött, mivel Göncz Árpád nem írta alá a rádió- és tévéelnök felmentését.

1992 májusától napi 10 percben regionális híreket is láthattak a TV 2 nézői. Hankiss Elemér tévéelnök októberben menesztette Pálfy G. Istvánt a Híradó és A Hét éléről, s helyére Csák Elemért nevezte ki. Hankiss a Külpolitikai Szerkesztőség vezetőjének, Chrudinák Alajosnak a megbízását is visszavonta; utódjává helyettesét, Kocsis L. Mihályt jelölte ki. Október 23-án Göncz Árpád a Kossuth Lajos téri ünnepségen a nagy tömegzaj miatt nem tudta elkezdeni beszédét. A Parlament körüli események rögzítésének, archiválásának és kommentálásának módja körül hosszas vita kezdődött a kormánypártok és az ellenzék, illetve a TV vezetése és az Esti Egyenleg munkatársai között. Hogy a szerkesztőségben meghamisították-e az eredeti videofelvételt, azt a Sony cég szakértői sem tudták egyértelműen megállapítani. Antall József november 6-án újból előterjesztette Göncz Árpádnak Hankiss Elemér felmentésére tett javaslatát, és indítványozta, hogy az új tévéelnök kinevezéséig Sára Sándort bízza meg az elnöki teendők ellátásával. A köztársasági elnök még ugyanaznap elutasította az átiratot. Decemberben a kormány „az MTV gazdálkodása körében elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt” fegyelmi eljárást indított, és felfüggesztette állásából Hankiss Elemért. A határozatot a legfőbb ügyész is értelmezte, rámutatva: „a felfüggesztést kimondó határozat végrehajtásáról Nahlik Gábor alelnök köteles gondoskodni.” Másnap az alelnök az Esti Egyenleg kamerái előtt kijelentette, hogy nem szándékozik Hankisst kitiltani az intézményből.

1994. január 6-án Hankiss Elemér lemondott tévéelnöki tisztéről. A miniszterelnök Nahlik Gábor alelnököt bízta meg az intézmény vezetésével. Februárban megszűntek az intendatúrák, és beiktatták az MTV új vezetőit. Az alelnök a műsorszerkesztőség igazgatójává Kocsis L. Mihályt, produkciós igazgatóvá Hajdufy Miklóst, hírigazgatóvá Feledy Pétert, regionális igazgatóvá Peták Istvánt nevezte ki. Az igazgatók irányítása alá tartozó egyes tévés műhelyek közül a drámai stúdió élére Szőnyi G. Sándor, a zenei műhelyek vezetésére Czigány György, a szórakoztató szerkesztőség irányítására Szalay Károly kapott megbízást. A távoktatási programokat Kelemen Endre, a gyermek- és ifjúsági műsorokat Érdiné Szabó Márta, a képzőművészeti adásokat Osskó Judit, a gazdaságiakat Pomezansky György vezette. Februárban Csák Elemért nevezték ki a TV Híradó főszerkesztőjévé, tőle április 3-án Pálfy G. István vette át a hírműsorok vezetését. Egyidejűleg a Napkelte műsorát a TV 2-ről áthelyezték az 1. programra, a megszüntetett Reggel helyére.

A Nap TV műsorát 1994. január 4-étől az ország teljes adóhálózata közvetítette. Januárban megkezdődtek az új közszolgálati tévé, a Duna Televízió adásai. A Duna TV Részvénytársaság június 29-ei közgyűlésén Sára Sándort választották elnök-főigazgatóvá.

Gazdasági okok miatt megszűnt az Össztűz, a Szószóló, az Átmenet, a Tényképek és a Pénzvilág; más műsorokkal cserélték le az Aktuális, a Napzárta előtt, a Menedzser magazin és a Reggeli Mérleg c. adássorozatot. Ideiglenesen szünetelt a Csak nézünk mint a moziban, ritkábban jelentkezett a Civil kurázsi. Mivel országgyűlési képviselő, illetve jelölt nem vezethetett műsort az MTV-ben, Nahlik Gábor alelnök a következő választásokig szüneteltetni rendelte Ilkei Csaba Új Reflektor Magazin c. érdekvédelmi műsorát. Az intézmény fizetőképességének megőrzése érdekében szeptembertől felére csökkentették a drámai, a képzőművészeti, a zenei és a művelődési stúdió műsorgyártási keretösszegét. November 5-én megszüntették a Bánó András vezette Esti Egyenleget és elbocsátották a főszerkesztőség tíz munkatársát, akik azonban nem vették át felmondólevelüket. Az Esti Egyenleg helyett ezután a TV Híradó késő esti kiadása volt látható, s az új struktúrában ismétlési időpontokat kapott A Hét, a Panoráma és a Parabola. Friderikusz Sándor bejelentette, hogy felfüggeszti televíziós tevékenységét, mivel öt hónappal korábbi, írásban benyújtott szerződéstervezetére nem kapott érdemi választ. November 30-ai hatállyal a Televízió hírigazgatójává Juhász László ügyvédet, a Szabad Európa Rádió volt szerkesztőjét, belpolitikai főszerkesztővé Várkonyi Balázst, a Rádió, majd a TV Híradó munkatársát, a Juventus Rádió műsorigazgatóját nevezték ki. December 29-étől a parlamenti közvetítések főszerkesztője Murányi László lett.

A közszolgálati médiában tapasztalható állapotok elleni tiltakozásul 29 író, költő és más alkotó letiltotta új művei felvételét, és a korábban rögzítettek ismétlését. „Az MTV Közalkalmazotti Tanácsa december 4-én Bánó András főszerkesztőt elbocsátás büntetésben részesítette, mivel munkaköri és hivatalbeli kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegte. Hardy Mihály és Losonczy Lívia közalkalmazotti jogviszonyát alkalmatlanságuk miatt felmentéssel megszüntette.” Az 1991 végén felállított négy alkotói irodához újabb hármat csatoltak: a vágók, a hangmérnökök és a jelmeztervezők egységeit. A gyakorlatilag tevékenység nélkül állományban tartott munkatársak létszáma így közel 600-ra emelkedett. Gombár János, az Ablak felelős szerkesztője 1994-ben lemondott belpolitikai főszerkesztő-helyettesi tisztségéről, ezután a TV központi állományába helyezték.

1994. január 1-jétől 30%-kal, havi 460 forintra emelkedett az előfizetési díj. Nem kellett fizetni az egyedül élő 70 év felettieknek, a 100%-os hadirokkantaknak, a súlyos látás- és hallássérülteknek, valamint az l. és 2. csoportbeli rokkantaknak. Ugyancsak januártól a budapesti kábéltévé-tulajdonosok már fogni tudták az HBO kereskedelmi adót és a TV4 műsorát. AM mikro rendszerrel fogható a Szív TV, az ATV Weekend, a TV Plusz, a Budapest TV, a VTV, és csak a fővárosban a Star TV, az Óceán TV, az Óbuda TV, a TV 11, a Zugló Kft. videostúdiója {III-469.} és a TV 20. Szegeden és Kecskeméten városi tévé kezdte meg működését. A körzeti stúdiók műsorában naponta 18 órától jelentkeztek a régiók helyi híradói; februártól közös műsorokban számoltak be a vidéki eseményekről. A TV 1 a Határtól határig c., kora esti műsorában tette közzé a megyei jelentéseket.

Augusztus 1-jétől a TV elnöke Horváth Ádám, két alelnöke Somosi Péter és Székely Ferenc lett. Három hónapon át kísérleti – jó minőségben egyelőre csak Budapesten vehető – sztereó-adásokat sugárzott az Antenna Hungária. November 5-én megindult a TV3 független tévécsatorna. Programja szerint „célja a színvonalas szórakoztatás és az elfogulatlan tájékoztatás”. Romantikus sorozatokat, játékos vetélkedőket, kulturális és politikai háttérműsorokat ígért hétköznap este 6-tól, hét végén délután fél 3-tól éjfélig. December 22. óta az MTV 2. csatorna műsorát már PAL-rendszerben sugározták; a teljes átállás 1995. január 2-án történt meg. Az 1. csatorna műsorát 1996. január 1-jétől adták a nyugati szabvány szerint. Segítségül a hallássérülteknek, a TV Híradó és a hétvégi játékfilm mellett ezentúl a Delta c. tudományos híradó és a Panoráma szövege is olvasható a teletexten.

1995. április 1-jétől Fodor Imre lett a szórakoztató stúdió vezetője. Május 1-jén saját kérésére távozott posztjáról Obersovszky Péter, A Hét főszerkesztője. A műsor vezetését Szombathy Pál belpolitikai stúdióvezető és helyettese Rudi Zoltán vette át. Betlen János megvált a Híradó vezetésétől, utóda Hídvégi József lett. Az MTV vezetése sorozatban adta ki a szponzorálást szabályozó, megszigorító intézkedéseket – nem sok eredménnyel. Miközben a belső kapacitások kihasználatlanok voltak, a gyártás nagy része külső helyszíneken történt. Egyre több lett a barterszerződés, amikor a gyártó nem pénzt, hanem reklámidőt kapott a műsorért; ilyen szerződés jött létre többek között a Walt Disney-filmek amerikai forgalmazójával.

Az Országgyűlés 1995 karácsonya előtt 90%-os többséggel végre elfogadta a médiatörvényt, amelyet két hét után a köztársaság elnöke is aláírt; 1996. február 1-jén lépett hatályba az 1996. évi I. tv. (az ún. médiatörvény). Ettől kezdve beszélhetünk a hazai rádiózás és televíziózás intézményrendszerének és működésének átalakulásáról. A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósult az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálati, illetve a kereskedelmi rádiók és televíziók kettős rendszere. A törvény egyik fő célja, hogy a médiumok ne lehessenek politikai alkudozások tárgyai. Alapelvei között leszögezi, hogy a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható. A műsorszolgáltató ugyanakkor köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek; nemzeti, nyelvi, etnikai és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. A műsorszolgáltatás nem irányulhat sem valamely kisebbség, sem bármely többség nyílt, vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A törvény a tájékoztatás legfontosabb alapelvei között említi azt is, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely – tartalom vagy műfaj szerinti – csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. A törvény a műsorszolgáltatás elvei között meghatározza a magyarországi gyártású műsorok arányát, a reklámozásra és a műsortámogatásra (szponzorációra), valamint a közszolgálati és a közműsorszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Ezután a média felügyeletét ellátó testületről rendelkezik.

Révész T. Mihály vezetésével felállt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a rádió- és tévékuratórium elnöksége; e szervezetekbe a pártok paritásos elven delegáltak tagokat. A szervezetek függetlenek a mindenkori végrehajtó hatalomtól, tagjai csak az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. A műsorpolitikába a kuratórium tagjai közvetlenül nem szólhatnak bele. Az ORTT alapvető feladata a szólásszabadság védelme, a sajtószabadság alkotmányos elvei érvényesülésének figyelemmel kísérése, a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása és újak létrejöttének megakadályozása, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelme. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén a Panaszbizottsághoz lehet fordulni. A bizottság orvosolhatja a panaszt, és súlyos esetben bírságot is kiszabhat. A kuratóriumok tíztagú elnökségei a parlamenti pártok paritásait alapul véve négy éven keresztül működnek, úgy, hogy valamennyi párt jelöltjének helyet adnak, 50–50%-os szavazati arányt biztosítva a kormányzati és az ellenzéki oldalnak. A további 21, illetve – a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány esetében – 23 kurátort a törvényben meghatározott hazai és határon túli szakmai és társadalmi szervezetek delegálják. A törvény rendelkezik arról is, hogy az MTV 2. csatornájának adását műholdról kell sugározni.

A részvénytársasággá alakuló MTV elnöki tisztségének betöltésére 13 – a Duna Televízióéra 10 – pályázat érkezett. Május elején a nyolc főből álló elnökség hat jelöltet hallgatott meg a pályamunkák szerzői közül, eredmény nélkül. Többszöri szavazás után az utolsó fordulóban 7:1 arányban végül megszavazták Peták Istvánt, akit október 2-án beiktattak az MTV elnöki tisztségébe. A két alelnök – az SZDSZ által támogatott – Sárközy Erika, illetve Horváth Lóránt lett. 1995 novemberében Peták megfosztotta Sárközyt a programszerkesztés és művészeti vezetés feladatától; kevéssel ezután az alelnök lemondott.

Az új műsorstruktúrában megfogyatkozott a dokumentumfilmek mennyisége, de gazdagodott a kínálat a különböző művelődési, kisebbségi, szolgáltató és magazinműsorokból. Mindent elözönlöttek viszont a reklámok – a Nap TV adásaiban pl. napi 28 percet töltöttek ki, a bevétel csak itt meghaladta az 5 milliárd forintot. A csaknem 33 milliárd forintos rekordköltségvetéssel működő MTV meg tudta őrizni hegemón szerepét: 1995–1997 között nézőinek csak mintegy 7–10%-át veszítette el. Némileg emelkedett a Duna TV hazai népszerűsége (évi 4%), ami annak is köszönhető, hogy adásait júliustól kötelezően közvetíteni kellett minden kábelhálózaton.

1997-ben tíz növendék kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskola televíziós tanszakán. A végzősök újságírást, kamerakezelést, filmvágást, logopédiát és pszichológiát is tanultak. Az államilag elismert diploma birtokában a végzettek szerkesztői, riporteri, műsorvezetői, rendezői munkát vállalhatnak. Különösen fontos szerep várhat rájuk a digitális technika várhatóan rohamos elterjedésekor, azután, hogy a televíziózás a számítógépes világrendszer interaktív eszközévé válik.

1997 júliusában és augusztusában takarékossági okokból csökkent az MTV adásideje. Nem jelentkezett a Tudományos Híradó, a Múzsa, a Törzsasztal, a Stúdió 97, a Tízórai, a Szieszta. Az Aktuálist csak heti két alkalommal sugározták; a nyári műsorrendből kikerült a Szó van róla, a Sajtóklub, és a Jani házhoz megy (Betlen János műsora).

Az ORTT-nek 1996. május 30-áig pályázatot kellett volna hirdetnie országos kereskedelmi televíziós szolgáltatásokra – ez azonban csak 1997 januárjában történt meg. Jelentősen késtek az új országos frekvenciahálózatok tervezésével, majd a frekvenciák kijelölésével is. Végül az ORTT úgy döntött, hogy az MTV 2 által használt, illetve a harmadik országos frekvenciakészletet nem külön-külön hirdeti meg, hanem a kettőt vegyíti egymással és megfelezi. Ezáltal két teljesen egyenrangú műsorszolgáltatási lehetőség jöhetett létre. Az egyik az MTM, egy németországi tőkén alapuló kelet-közép-európai vállalatcsoporté lett, amelynek hazai cégét két magyar üzletember alapította. Az MTM már évekkel korábban az MTV egyik legnagyobb beszállítójává vált amerikai tévéjátéklicencek – Szerencsekerék, Mindent vagy semmit – honosításával. Az MTM–SBS a „Kereskedelmi 1.”, a Magyar RTL a „Kereskedelmi 2.” csatornán kezdhette meg a sugárzást 1997 októberétől. A harmadik résztvevő, a mindkét csatornára sikertelenül pályázó – bár a legnagyobb árat felajánló – az Írisz TV volt. Az ORTT – indokolása szerint – nem az anyagilag legelőnyösebb ajánlatot, hanem a műsorterv figyelembevételével a közszolgálati és európai irányultságú, sokszínű programterveket részesítette előnyben. 1997. július 4-én az Írisz TV keresetet nyújtott be a bíróságon, annak megállapítását kérve, hogy a pályáztatás során az ORTT súlyos szabálysértéseket követett el. 1998. március 25-én az első fokú bíróság elutasította az Írisz TV kérelmét; a fellebbezési eljárás még folyik. Míg a perben a bizonyítás zajlott, az Írisz többségi tulajdonosai megvásárolták a Budapesti Kommunikációs Rt. részvényeinek 75%-át, így TV3 néven mégis részeseivé lettek a magyar kereskedelmi televíziózásnak. Október 4-én a TV 2, október 9-én az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását. Az átállást követően a közszolgálati MTV 2. műsorát csak a műholdas vagy az AM-mikro vevőberendezéssel lehet nézni, mindenki másnak saját költségén külön dekódert kell beszereznie. A világon példa nélküli, hogy egyszerre három magántelevízió szálljon versenybe egy nemzeti piacért, ahol ráadásul három közszolgálati adás is jelen van.

Peták Istánt az ORTT elnöksége – harmadszori meghallgatása után – végül leváltotta elnöki tisztéből, és átmenetileg Horváth Lórántot bízta meg az ügyvezetői teendők ellátásával.

1998-tól, a módosított adótörvény szerint, a személyi jövedelemadó bevallásakor mindenkinek nyilatkoznia kell: működtet-e otthonában tévékészüléket. Ez a szabályozás előkészíti az elmaradt előfizetési díjak adó módjára történő behajthatóságának lehetőségét. Az MTV Rt. l997. évi mérlegét – amely 1 milliárd Ft veszteséget tartalmaz – a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma 1998. május 19-i ülésén 26 milliárd 695 millió Ft-os főösszeggel elfogadta.

Forrás: http://mek.oszk.hu