Munka a fiatalságtól az anyaságon túl is
Interjúmat édesanyámmal Bajnózci Andreával készítettem,aki város szinten a legjobb ruhajavító üzlet megalkotója és birtokosa egyben.
-Mikor kezdtél érdeklődni a varrás,mint szakma iránt?
-Női-ruhakészítőnek tanultam,1991-ben vegeztem és már akkor a szakma kiváló tanulója voltam.
Szerettem a kihívást és a kreativitást.Kisipari módszerrel tanultam,méretre gyártottuk a ruhákat,így könnyen jött az ötlet,hogy át tudok alakítani bármilyen formára,méretre ruhákat.
-Hol kezdted a pályádat?
-18 évesen egy gyárban dolgoztam 6évig,ahol megtanultam több féle gépen varrni.Utána férjhez mentem és önállósítottuk magunkat.
-Mikor kezdted el a ruhajavítást?
15 évvel ezelőtt a barátnőmmel kezdtük,aki osztálytársam volt.Kicsiben egy 3négyzetméteres tároló helyiségben.Próbálni a vendégek csak úgy tudtak,hogy be kellett zárni az ajtót és a varóda egy próbafülkévé alakul.Ez visszagondolva vicces és felemelő hogy hová nőtte ki magát ez a vállalkozás.Ugyanis mostmár egy alkalmazott és egy szépen berendezett gép parkkal rendelkező üzletet mondhatok magamévá,több ezres visszajáró vendégkörrel.
-Mit gondolsz,mi a sikered titka hogy még mindig népszerű ez a vállalkozás?
-Szerintem a precíz és pontos munka,valamint a kreatív megoldások jelentősen befolyásolták a sikeremet.Például bejön egy vendég kiégette vasalóval a férje ingét,és megkér hogy úgy csináljam meg hogy ne vegye észre a férje és én mindent megteszek hogy a családi béke fentmaradjon.
-Van e álmod amit még szeretnél valóra váltani a szakmádban?
-A ruhajavításban úgy érzem elértem amit el lehetett,tudnak rólam az emberek,bizalommal fordulnak hozzám,de ha osztódni tudnék,szeretnék egy exkluszív méretes szabóságot létrehozni,de ez a mai életembe nem fér bele,boldognak mondhatom magam hogy olyannal foglalkozok a mindennapjaimban,amit szeretek csinálni.
-Köszönöm hogy rendelkezésemre álltál,sok sikert kívánok!
-Köszönöm szépen az érdeklődést büszke vagyok rá hogy velem készítettél riportot „kisfiam”.
Arany Richárd
|