Áprilisban a Népstadionból Szepesi György közvetítette a húsvéti labdarúgó tornát. A Hősök teréről sugárzott május 1-jei adást már a közönség is láthatta. Május 9-én volt az első „zárthelyi” közvetítés: a Párizsi Jégrevű műsora a Fővárosi Nagycirkuszból.

Működésbe lépett a 94 m magas, 11 emeletes szabadság-hegyi tévéállomás. Ettől kezdve már a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is. Az első két színházi közvetítés: május 21-én Erkel Ferenc–Katona József Bánk bánja az Állami Operaházból, illetve G. B. Shaw: Warenné mestersége c. színműve a Katona József Színházból. Július 11-én állt először a kamera elé Tamási Eszter – Illyés Gyula meséjével –, 25-én pedig az új bemondónő, Takács Marika.

Augusztus 18-án kormányrendelettel a Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra (MTV) változtatták. Szeptemberben indult a Művészet c. magazinműsor, Várkonyi Zoltán vezetésével; a beszélgetések és interjúk mellett különböző verses, zenés, dramatikus illusztrációkat is beleszőttek.

December 19-én került a közönség elé az MTV első stúdiójátéka: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél c. operettje a Makarenko utcai filmműteremből. December 31-én az első élő szilveszteri kabarét Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán rendezte (konferált: Gádor Béla és Kellér Dezső). 1958 február végén indult a Telesport (szerkesztő: Radnai János). Március 1-jétől bevezették a havi 50 Ft kötelező előfizetési díjat. Március 21-én láthatták a nézők az MTV első önálló művészi produkcióját, Dobozy Imre: Tanya a viharban c. rádiójátékának tévéváltozatát (rend.: Katkics Ilona). Ekkortájt született az MTV hőskorának egyik legsikeresebb bemutatója is, a Gábor Andor művéből tévére alkalmazott Vacsora a Hotel Germániában (rend.: Mihályfi Imre).

Májusban magyar javaslatra megalapították az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet, amelynek résztvevői: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK. A tv-előfizetők száma ekkor 7190. Augusztusban lépett először a kamera elé Vitray Tamás riporter és műsorvezető, majd szeptemberben az első férfi bemondó, Varga József. Novemberre elkészült a 240 négyzetméteres nagystúdió. A heti adásidőt 20 órára emelték.

A székesfehérvári VT (Videoton) gyár megkezdte a tévékészülékek gyártását. Év végén már lehetségessé vált a műsorok ún. telerecording rögzítése is. A Misinatetőn elhelyezett adó révén 1959-től Pécsen és környékén is lehetett venni az adásokat. Megkezdte működését az Avasra telepített miskolci reléállomás és a soproni közvetítőadó is. Májustól két új készüléktípust árusítottak: az Orion AT 403-as és a VT Munkácsy szériáját. Szeptemberben működésbe lépett az első képrögzítő berendezés. 1959-ben már 12 eredeti tévéjátékot és 120 filmet láthatott a 34 395 előfizető. 1959-ben a davosi Európa-bajnokság közvetítésével egy csapásra kedvenc sportággá vált a műkorcsolyázás. Ez év novemberében tíz ország vette át a Népstadionból a Magyarország–NSZK labdarúgó-mérkőzés közvetítését.

1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás hétfőnként és péntekenként szünetelt. Február 20-án fölavatták a 218 m magas szentesi adót. Az előfizetők száma június 30-án: 78 681. Az első félévi műsorstatisztika: 38 színházi és operaelőadás, 8 tévéjáték, 92 játékfilm. Az összes műsoridő: 672 óra. Nyáron élőben közvetítették a római olimpia eseményeit. Augusztus 20-án megkezdte próbaadását a 64 m magas kékesi adótorony. Ugyanezen a napon három ország is átvette a Vidám Magyarország c. tévéesztrádot, az első play back-módszerrel készült műsort. A VT gyár bemutatta Tavasz típusú készülékét.

1962 áprilisában működésbe lépett a TV saját szinkronstúdiója. Augusztus 20-án megkezdte próbaadásait a kabhegyi adó. Októbertől hetente kétszer délelőtt is volt adás – az előző esti bemutatók ismétléseiből. Eközben az Orion gyárban elkészült a 400 000. tévékészülék, ebből 53 ezret exportáltak. 1962 hozta az addigi legnagyobb műszaki teljesítményt, a chilei labdarúgó világbajnokság közvetítését. Az 1964. évi tokiói olimpia képei részben repülőgépen (a Tokió–Alaszka–Északi-sark–Hamburg útvonalon), részben – most először – a Telstar műhold révén jutottak el az immár 2 millió 700 ezer magyar nézőhöz. Az MRT Közvélemény-kutató Osztályának felmérése szerint minden családi készülékre három-öt néző jutott – a vendégeket nem számítva.

1965-ben egy falusi közvélemény-kutatás kiderítette, hogy a parasztság legkedvesebb kulturális tevékenysége a tévézés (46%), az olvasás (25%) és a rádióhallgatás (10%). A tévéműsor még parlamenti vita tárgya is volt: Mocsár Gábor–Szőnyi G. Sándor Pirostövű nád c. darabja miatt interpelláció hangzott el.

1966-ban 23 budapesti és 20 vidéki színházi előadást, 25 tévéjátékot, illetve -filmet és 5 zenés játékot mutattak be. A lejátszott játék- és rövidfilmek száma 164, a képzőművészeti adások 2600 percet tettek ki. 1967-ben ünnepelték az egymilliomodik előfizetőt, az Ikladon élő özv. Raffai Jánosnét. A televíziózás fejlődését jelzi, hogy immár színesben készült Bartók: A csodálatos mandarin c. balettjének felvétele, és hogy az Orion gyár bemutatta új színes készülékét, a Coloriont. Hatására pedig jellemző, hogy TV Könyvesbolt nyílt a budapesti Kossuth Lajos utcában. Július 25-én, a tévé-világnapon közép-európai idő szerint este 8 órakor a világ csaknem valamennyi készülékének képernyőjén ugyanaz a kép jelent meg; az öt földrész 18 országának 60 helyszínére kiterjedő körkapcsolás címe: A mi világunk; a magyar adás szerkesztője Rockenbauer Pál, rendezője Kende Márta, két riportere Vitray Tamás és Herskovits Pál volt.

1967-ben a Népstadionban megrendezett magyar–szovjet labdarúgó-mérkőzésen dolgoztak először kézikamerával, amelynek súlya ekkor még 17 kg volt. 1968-ban már a hét hat napján volt adás. A Ki mit tud? adásaiban alkalmazták először a drót nélküli, URH adóként működő mikrofont, a mikroportot, amely zárt térben 100–200, szabadban 300–400 m-es körzetben volt használható. A műsorpolitikában lassú minőségi változást eredményezett, hogy a minisztertanács Pécsi Ferencet nevezte ki a TV vezetőjévé. 1968-ban a mexikói olimpiáról már 48 órányi közvetítést láthattak a magyar nézők. 1969. január 1-jén Szecskő Tamás vezetésével megalakult az MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja, hogy az alkotók fölmérhessék a közönség véleményét, rétegződését; vizsgálták például a szilveszteri kabaré fogadtatását.

1969. április 5-én sugározták az első színes adást, amelynek rendezője Horváth Ádám volt. A kiszolgáló apparátus azonban szűkös körülmények között dolgozott, a produkciók jó része a filmgyári műtermekben készült. A reklámokat készítő, s a közönségkapcsolatokat erősítő Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda az új gazdasági mechanizmus szellemében kiterjesztette tevékenységét. Felmérések szerint a legnépszerűbb műsorokat ekkor már 3–3,5 millió állampolgár nézte. 1970-ben volt látható az első színes helyszíni adás, az április 4-i díszszemle. Az előfizetők száma augusztusra elérte az 1 millió 700 ezret. Átlagosan tehát minden második családnak volt már tévéje. Ezentúl háztartásonként csak egy készülék után kellett előfizetési díjat fizetni.

1971-ben – heti két-három alkalommal – megkezdődtek a 2. műsor kísérleti adásai, részben már színes programokkal. 300 játék-, kisjáték- és dokumentumfilm szerepelt az ezévi műsorfolyamban. A politikai műsorok 26,5, az irodalom 6,1, a komolyzene 4,5, a zenés szórakoztató műsorok 5,2, a prózai könnyű szórakoztató műsorok 4,8, a vegyes szórakoztató műsorok 5,3, a sportközvetítések 14,1, a játékfilmek 14,8, az ismeretterjesztés 14,4, az Iskolatelevízió 1,8, a gyermek-, báb- és meseműsorok 1,4, az úttörő szórakoztató műsorok 1,1%-nyi műsoridőt töltöttek ki. Az előfizetők száma december 31-én: 1 942 647, az eladott készülékeké 247 ezer.

1971-től nyaranta Veszprémben megrendezték a tévések találkozóját, ahol szakmai zsűri és közönség előtt levetítették az előző év kimelkedőnek ítélt produkcióit, valamint szakmai tanácskozásokat, közönségtalálkozókat is tartottak. Az országosan sugárzott műsorban, a Telecsetepatéban is szembesültek a műsorkészítők a nézők véleményével.

1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították. Az innen közvetített első műsor a szilveszteri gálaest volt Gina Lollobrigida, a Kessler- nővérek és Svéd Sándor fellépésével. A „legnézettebb” hazai készítésű műsorok: a Ki mit tud? (88%), a Bors c. filmsorozat (82–84%), a Híradó (71,4%) és A Hét (49,2%). Nagy jelentőségű műszaki lépés volt a lassító-visszajátszó berendezés üzembe állítása, amellyel ezentúl a közvetített esemény utolsó 30 másodperce ismételhetővé vált. Ekkortól már állandó jelleggel sugárzott – heti négy napon át – a 2. program. Az első évben 150 filmet tűztek műsorra. 100 háztartásra vetítve már 66 készülék működött az országban.

Forrás: http://mek.oszk.hu