Egy újságíró ugyanis sosincs ”kész”
Egy újságíró sosem dőlhet hátra és sosem elégedhet meg azzal, amit elért, állítja Litauszky Balázs az RTL Klub Híradó riportere. Azt mondja, mindig fejlődni kell, hiszen egy újságíró sosincs ”készen”. Szerinte az is fontos, hogy az ember büszke lehessen arra, amit csinál. A beszélgetés során megtudtam, hogy került a Híradóhoz és hogy milyen egy tévés riporter munkája.
Interjú Litauszky Balázzsal, az RTL Klub Híradó riporterével.
Milyen iskolákat végeztél?
A Budapesti Kommunikációs Főiskola kommunikáció szakát. Ez még a bolognai rendszer előtti főiskolai képzés volt, összesen 8 féléves. A mestert pedig a Szegedi Tudományegyetemen. A főiskola előtt pedig még csináltam egy egyéves OKJ újságíró képzést.
Hogy kerültél az RTL Klubhoz?
2012 decemberében megkeresett a csatorna hírigazgatója, és felajánlotta, hogy dolgozzak a Híradóban. És január egytől hivatalosan már ott is dolgoztam.
Hol dolgoztál az előtt?
Az InfoRádió belpolitikai riportere voltam 6,5 évig.
Az RTL-ben mi volt az első feladatod?
Már azon a napon, amikor hajnalban még az előző munkahelyemen voltam, délután elmentem a Parlamentbe a parlamenti őrség avatási ünnepségéről egy demót forgatni. December végén eltöltöttem néhány napot a szerkesztőségben, ismerkedni a kollégákkal, meg a szerkesztőségi rendszerrel.
Mikor készítetted az első anyagod itt?
Január másodikán volt, a fel nem használt tűzijátékok visszaviteléről.
Hogy válik el, melyik anyagot ki dolgozza fel?
Minden reggel van egy szerkesztőségi értekezlet, ahova mindenki saját témákkal érkezik. Ezek közül a napi szerkesztő választ, és azt kell leforgatni. Az is előfordulhat, hogy valami mást kell csinálnunk, nem olyan témát, amit mi hoztunk, hanem amit a szerkesztő ad.
Milyen előkészületeket teszel, mielőtt nekiállsz egy riportot készíteni?
Miután megkapjuk a témát, ki kell találni, hogy hogy dolgozod fel a sztorit. Mi a lényeg, kik lesznek a megszólalók, milyen helyszínek kellenek. Ez persze mindig témafüggő. Van, hogy elég két interjút leforgatni, van, hogy például egy hadgyakorlatot kell feldolgozni. Hogyha tudod, hogy mire lesz szükséged, akkor ezeket elkezded telefonon leszervezni, figyelve arra, hogy amennyire lehet, ne kelljen a városba ide-oda rohangálni, és legyen időtök nyugodtan leforgatni, amit kell és át is érni a következő helyszínre. Ha már van konkrét időpont és helyszín, akkor kérsz egy stábot a gyártásvezetőtől, akivel együtt fogsz dolgozni. És amikor kell, indultok.
Kerültél már veszélyhelyzetbe egy forgatáson?
Nem volt még ilyesmi. Én általában nem olyan témákat csinálok, amik közben ilyen helyzetek alakulhatnak ki. Főleg politikával foglalkozom. Forgattam már árvízben, tűznél is, meg hadgyakorlaton, de sosem voltunk veszélyben.
Mi volt az a hely, ahova legmesszebb elmentél forgatni?
A Balti tenger partján, Lengyelországban forgattunk egy rakéta éleslövészet gyakorlatot. A Magyar Honvédség vitte az újságírókat egy katonai repülővel, és a szállásunk egy bázison volt. Magyarországon ugyanis nincs alkalmas terület egy ilyen gyakorlatra, ezért települtek ki oda a magyarok, és a tenger fölé lőtték a rakétákat.
Mennyien dolgoznak az esti Híradó összeállításán?
Nagyjából 60 ember, de ebben benne van mindenki, a vágók, az operatőrök, kameramannok, szerkesztők.
Mennyi idő összevágni és késszé tenni egy riportot, ha végeztetek a forgatásával?
A szkriptelés, szövegírás legfeljebb egy óra, a szerkesztők átveszik maximum fél óra alatt, a vágás pedig maximum háromnegyed óra. Ha valaki gyorsabb, akkor a szövegírásra elég lehet 40 perc, 10 perc alatt átveszik, fél óra alatt összerakja.
Létezik, hogy a Híradó előtt a rendszer leáll vagy túl lesz terhelve? Ilyenkor mi a teendő?
Úgy van túlterhelve, hogy kevesebb vágó van, mint riporter, ezért sorba kell állni sokszor. Technikai probléma akkor lehet, ha az adásvezérlő rendszer, vagy a videókat kezelő rendszer lepusztul. Ezek szoftveres problémák. Kezelni kell őket. Vagy papírból olvas a műsorvezető, nem a súgógépről, vagy átvariálják az anyagok sorrendjét, és azok lemennek, amik már készen vannak. Esetleg előszednek korábban le nem ment anyagokat.
Mennyi szabadidőd marad a munka mellett?
Amikor dolgozok, akkor reggeltől estig. Tehát fél nyolc előtt indulok, és este hétkor érek haza, de egy héten általában négy napot kell dolgoznunk csak, igaz, ez lehet ünnepnap és hétvége is.
Milyen érzés visszanézni magad a tévében?
Semmi extra, ezt megszokja az ember. Mint ahogy a rádiósnak se furcsa, ha visszahallja a hangját. Egy orvosnak az nem furcsa, ha egy felnyitott emberi testet lát, de én biztos kikészülnék tőle.
Mit nyújtott számodra az RTL Klub?
Hogy olyan munkám van, amit szeretek csinálni. Jó a csapat, az utóbbi hónapoknak köszönhetően nagyon megbecsülik a munkánkat a nézők. Jó dolog egy olyan helyen dolgozni, ahol profik vesznek körül, nem szólnak bele, nem utasítanak, nincs póráz. És jó, ha az ember büszke lehet arra, amit csinál, elismerést kap. Végül is ez az ország legnézettebb híradója.
Kiss Izabella 11.c
|