300
A film Frank Miller képregényét vette alapul, így ez egy képregény adaptáció. A film több mint 90% digitális háttérnél készült, csak a lovas jeleneteket készítették a szabadban. De a 300 egy újabb példa arra, hogy a technika egy eszköz, ami növelheti a rendezői nagyságot.
Színes, amerikai film 2007
Hossz: 117 perc
Zenéjét szerezte: Tyler Bates
Rendező: Zack Snyder Szereplők: Gerard Butler, Lena Headey, Dominic West, David Wenham, Vincent Regan, Michael Fassbender, Tom Wisdom
Operatőr: Larry Fong
A történet 300 rendíthetetlen spártai katonáról szól akik gondolkodás nélkül rohannak a vesztükbe, életüket áldozzák mások szabadságáért, a városukért, de végül a csatát elvesztik.
A Perzsa Birodalom Európára is ki szeretné terjeszteni hatalmát, beleértve Görögországot is az akkori Hellast. Ebben az ütközetben a barbár és a hellén csap össze. Az athéniak már behódoltak a Xerxésznek, de a Spárta katonai városállama, ami kiváló képességű, erős katonáiról volt híres nem hódolt be hanem meg ütközni kívánt a nála több ezres túlerővel. Leónidasz, a spártai király a Thermopülai-szorost választotta csata helyszínek mert úgy gondolta hogy itt felmorzsolhatja a perzsa túlerőt. A katonák ahogy elhagyták Spártát,követte őket valaki aki később még fontossá válik a történet szempontjából, ő Efíaltes aki testifogyatékos. Anyja kérésére elhagyják Spártát hisz ott csak a erősek maradhattak életben, és őt kitették volna a Taügetoszra hegyre ahová minden spártait kivittek és ha életerős volt életben hagyták ha nem akkor ott hagyták. Valószínűleg Efíaltesre is ez a sors várt volna de szerencsésnek mondható hisz meg menekült, vagy a hellének szempontjából nézve mégsem?! De most Efíaltes visszatért és Spártával együtt szeretne küzdeni a perzsák ellen, apja nevét szeretné tisztára mosni, spártaiként akar hőssi halált halni. De Leónidasz annyira a kiválóságra, a nagyságra gondol hogy nem veszi be a kis létszámú seregébe, pedig nagyon fontos információ tudatában van, ami az ütközet kimenetelét is eldöntheti. Mivel Leónidász nem vette be a seregébe, így az ellenségnek, Xerxésznek árulja el azt a sorrs döntő információt ami végül minden eldönt. Efíaltes megmutatja azt egyetlen útatat ami a spártaiak mögé vezet így megtörik a spártai hadtest, Efíaltes cserébe nőket vagyont és egy perzsa egyen ruhát kért. Így a perzsák a spártaiak mögé kerültek és a csata vég kimenetele megpecsételődött, pedig a csata elején még a kapitányt meg is kérdezte hogy találtak-e valami ösvényt de ő azt mondta hogy nem. Figyelmetlenség vagy árulás okozta a vereséget, sajnos szerintem mindkettő szerepet játszott, ily aprónak látszó de súlyos emberi hibák okozták 300 katona halálát.
A film első pár perce a spártai „katonagyárat” mutatja be, hogy már a gyerekek kiskoruktól fogva kemény kiképzésben vettek részt. Majd a próbák sorát mutatja be melyeken az ifjú gyilkosoknak át kellett esniük, így Leónidasz történetét is megismerjük aki a természettel és még egy farkassal is meg küzdött, de királyként térhetett vissza. Ebből a múlt béli történetből lyukadunk ki a jelenbe ahol a kapitány emlegeti királyának hős tettét és perzsa szörny közeledtét mutatja be. Ezután a perzsa követeket látjuk akik leigázott királyok koponyáját hozzák, ezzel is meg alázva a spártaiakat, hisz nem elég hogy megadásra, behódolásra készteti a követ a királyt. De meg kapják amit akartak mert Xerxész vizet és földet kér a hellénektől, így egy sors döntő gondolkodás után Leónidasz a Kútba rúgja a követet, ahol mind a kettőt meg találja. Ez a jelenet nagyon jól meg van csinálva, mert míg Leónidasz tűnődik miként is tegyen, addig a kamera bemutatja azt ami egy spártainak igazán fontosak festői szépségű búza mezőt, gyerekeket, asszonyokat, és végül a feleségét, a zene csak fokozza ezt a hatást. Az Éforok áldása nélkül még egy spártai se vonult hadba, így Leónidasz is hozzájuk fordul akik, egy orákulumtól megtudják a jövőt. De az Éforok is lefizethetők, így ezt a perzsák kihasználják. Az orákulum azt mondja hogy Spárta el fog esni, és azt is hogy tisztelje a fesztivált mert a fesztivál ideje alatt nem lehet háborúzni, ezt kihasználva a perzsák diadalt szeretnének aratni, de nem sikerül mert Leónidasz át lát rajtuk. Elbucsuzik szerettétől és 300 derék katonájával együtt útra kél, hogy mi hamarébb érjenek Thermopülai-szorosba. Útközben hozzájuk szegődik, egy csapat „katona” mondjuk, pont ezt nem lehet rájuk mondani mert mindenhez értenek csak katonáskodni nem ezt nagyon ki is élezi a film.
A menetelés közben egy leégett faluba csöppenek ahol minden ki meg halt kivéve egy fiút, aki el mondta hogy a sötétségből elő bukkant szellem végzett a többiekkel. A szellem halhatatlan, de a spártaiak ettől sem rendülnek meg , megszeretnék nézni, hogy rászolgálnak-e a nevükre. Elérik a szorost, és meg pillantják a perzsa hajókat, majd vihar közeledik és nézik hogyan zúzza össze a hullámok a hajóhadtestet. A történet közben visszapillantást nyerünk Spártába ahol Leónidasz felesége próbál után pótlást küldeni, mivel nő nem tud nagy befolyást gyakorolni a tanácsra, így egy alkura kényszerül de így sem sikerül. A film a visszautalásokkal fokozza az izgalmat. A nagy különbség az is az Arcadiaiak és Spárta között hogy míg Spártaiak a dicső halált látja az ütközetben addig az Arcadiaiak félnek a haláltól. A követek sokasága ellenére sem félelmül meg a 300 Spártai, kitartó a végletekig, pedig még Xerxész is személyesen is lemondásra készteti az elszánt gyilkosokat. Mert nem hódolt be Xerxész legkiválóbb harcosait vonultatja fel ellenük, a Perzsa Birodalom leggonoszabb legerősebb fenevadjait.
A csatákban bebizonyul, hogy nem szájhősök a Spártaiak, hanem valóban kiváló harcosok, megérdemlik a Spártai nevet, a dicsőhalált. De mivel árulás történt, nem tudták meg fékezni a perzsa túl erőt és 1 híján mindannyijuk oda veszett. Csak a kapitány élte túl, ő is csak úgy, hogy Leónidasz mikor már látta, hogy a győzelem szele tova szállt, haza küldte, üzenve Spártának azt hogy örökké emlékezzenek erre a rendíthetetlen elszánt vakmerő 300 katonára, akik életüket áldozták a szabadságért. Végezetül a film 1 évvel későbbi csatát mutatja be, a kapitánnyal az élén.
A kamera kezelése lenyűgöző, fokozza a nézői hatást, pl.:(amikor a követeket a kútba lökik a kamera követi az egyik kútba esőt majd fokozatosan lelassul a kamera hagyja tova zuhanni a sötét mélységbe.) Emellett változatos, sok közeli képet alkalmaznak: alulnézetet, felülnézetet, és ez a rengeteg féle készerekesztés izgalmassá teszi a filmet.
Dinamikus, lendületes pont ott alkalmaz lassításokat és gyorsításokat a vágás ahol a film megkívánja, mondhatni a múltév egyik legjobb filmje. Nagyon jól kiélezett pl.:(a kút sötétjéből visz minket át a következő kép fekete kezdő képére, átúsztatja az egyiket a másikba úgy hogy a nézőnek fel sem tűnik, és már is egy új jelenet kezdődik.
Tyler Bates fantasztikus zenéjével ötvözi a képileg remekül meg komponált filmet. Emellett nagyszerű atmoshéra hangokkal érezhetjük magunkat közelebb a korhoz pl.:(kardcsapások, üvöltések, nyilak hangjai) A zenei válások nagyszerűen kiélezik ezt a film remeket.
A film egészére elmondható az, hogy sárgás barnás színekből épül fel ami egy szépia hatást kelt, ezt csak a vér piros színe egészíti ki (fokozza) a csatajelenetekbe. Emellett sötét és világos színek is fel bukkannak olykor- olykor, attól függően a rendező mit akar láttatni a nézzőkkel.
Ezt a filmet azért választottam,mert tetszenek az olyan stílusú filmek,amelyek történelmi elemeket tartalmaznak,a történelmet dolgozzák fel.Ahogy megnéztem a filmet,nagyon megtetszett,és ajánlom mindenkinek,mert nagyon jó film.
|