Médiamánia
Tartalom
Menü
 
médiaTECHNIKA
 
médiaELMÉLET
 
FILMmánia
 
SzÖVEGmánia
 
 
médiaBóklászó
 
átjáró
 
Hallgass!!!

RÁDIÓ7

 
FOTÓbirodalmak
 
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
 
Nem a dicsőségünk múlik, csak a zidő
2025. Május
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
hogy el ne késs :)
 
intimzóna :-)
 
 
Édes élet

Édes élet

Peter's blog

 
@Szubjektív@
@Szubjektív@ : A fű is kipusztult a cigánymosdatás után

A fű is kipusztult a cigánymosdatás után

Rákosi és Kádár alatt nem volt cigánykérdés: nemzetiségi helyett társadalompolitikai problémáról beszéltek. Ezzel egyenlőségjelet tettek a szegénység és a cigányság közé, ami napjainkig tartó súlyos károkat okozott.


"A romák/cigányok egész magyarországi története leírható az elnyomás, a kirekesztés metaforáival. Egységes történelem ez, történetek nélkül, amelyet kizárólag az államhatalom, a többség szempontjából láttunk. Az újabb kutatások ebbe az egységes szerkezetű, egyoldalú elbeszélésbe emelték be a cigányok/romák szempontjait, midőn rámutattak az egyénekkel, csoportokkal szemben elkövetett bűnökre, a történelmi igazságtalanságokra.

"

Így fogalmaz Majtényi Balázs alkotmányjogász és Majtényi György történész az idén a Libri Kiadónál megjelent "Cigánykérdés Magyarországon 1945-2010" című könyvükben. A szerző- és testvérpáros azonban nem a romák történetét írta meg, hanem az állam és a hatalom viszonyát a romákhoz 1945 óta. Ennek oka egyszerű: a Rákosi- és a Kádár-korból fennmaradt, Majtényiék által feldolgozott iratanyagból, az állami szervek dokumentumaiból nem a teljes történelem, hanem elsősorban az államhatalom szemlélete, hozzáállása derül ki. Igaz, Majtényiék ezt igyekeznek a megfelelő összefüggésbe helyezni, és a hatalom intézkedéseire adott roma válaszokat is beépítették könyvükbe.


Majtényiék túlnyúlnak az államszocializmus korán, és foglalkoznak a rendszerváltás óta történtekkel is, de kitérnek a második világháború idején elkövetett genocídiumra, népirtásra is, amelyet a cigányság ellen követtek el. Sokszor elítélik azt a politikát, amelyet a magyar állam alkalmazott a cigánysággal szemben, döntő részben a szovjet típusú rendszer idején, 1989-ig. A rendszerváltás után pedig a támogatás hiányát vagy elégtelenségét emelik ki, látszatintézkedéseknek nevezve azokat. (A továbbiakban a könyv történelmi forrásokon alapuló részét, a Rákosi- és Kádár-korszakra vonatkozó fejezeteket tekintjük át.)

Büntették a cigányok hagyományos foglalkozásait

A szovjet típusú rendszer hazai meghonosításakor, a második világháború után, a Rákosi-korszakban a romák ügye egyáltalán nem került külön napirendre. A kommunista hatalomátvétel után a cigányságot nem tekintették nemzetiségnek. A diktatúra egységesen kezelte az ország lakosságát, sőt uniformizálni próbálta azt - ezért nem nézték jó szemmel a romák különállását, önállóságát sem. A cigányoknak Majtényiék szerint a korban helyi szinten sok lehetőségük nem volt érdekeik képviseletére, az önszerveződésre.

A negyvenes-ötvenes évek államosításai és a szabad piac felszámolása a Rákosi-korban a cigány kiskereskedőket, kisiparosokat is súlyosan érintette. A cigányság legnagyobb része lakatos, szegkovács, teknővájó, lókupec volt, illetve hasonló foglalkozásokat űzött, amelyek már a Horthy-korban, sőt az azt megelőző nagyipari modernizáció során is vesztettek jelentőségükből. Ám 1945 után megpecsételődött a sorsa a legtöbb ilyen ipart vagy kereskedelmet űző romának: egyszerűen nem kaptak ugyanis iparengedélyt. A szegkovácsok alakíthattak néhány szövetkezetet, de a többiek a szocialista nagyiparba kellett (volna) integrálódniuk. A vándorkereskedők, lókupecek tevékenységét viszont kriminalizálták, sőt még 1956-ban is intézkedtek arról, hogy "a nemkívánatos kóborlást elősegítő vándoripar-engedélyt cigányok ne kaphassanak".


Kimaradtak a földosztásból, sokan a bányákba kerültek

Mindeközben a cigányság jórészt kimaradt a földosztásból, amikor pedig később a kollektivizálás után beléphettek volna a téeszekbe (a hatvanas évektől), a tagság többnyire leszavazta csatlakozásukat. Így a mezőgazdaságban sem nyílt munkalehetőség előttük.

Az iparban viszont csak a legalantasabb munkákhoz jutottak hozzá: a gyárakban többnyire segédmunkásként, nehéz fizikai munkát ellátva vagy az építőiparban (főleg útépítéseken) dolgoztak, sokan a bányákba kerültek közülük. Így történt ez nagyobb ütemben a Kádár-korszakban is, ami végül a rendszerváltáskor bosszulta meg magát, amikor a nehézipar és a bányászat összeomlott, a cigányságot pedig arányaiban jobban sújtotta a munkanélküliség, mint a társadalom többi rétegét.

Kísérletek a kitörésre: panaszok és beadványok

A helyzet reménytelenségét illusztrálja, hogy a Pánd községben élő cigányok nevében László Mária - aki az ötvenes években cigányszövetségi vezető volt - a Minisztertanácshoz juttatott el egy kérelmet 1956. január 9-én. Ehhez neves zenészek - például Járóka Sándor és Oláh Kálmán - levelét mellékelte. Azt kérték, hogy a pándi romák írni-olvasni tanulhassanak, mesterségeket sajátíthassanak el: "Szeretnénk egyenjogú polgárok lenni, s kötelességeinket is akként teljesíteni. Sötét és szomorú életünkben, mely a kitagadottsággal és megvetéssel egyenlő, kérünk segítsenek az emberi felemelkedéshez."

Voltak mások is, akik kérelmet írtak: egyikük az állampárt első titkárát, "Kádár János kormányzó úr"-nak szólította, de a "dögei újmagyarok" - ahogy magukat nevezték - levelükben így fogalmaztak: "Nagyon kérnénk a Kádár elvtársat hasson oda hogy mi sem legyünk lemaradva a jogunktól hogy örömmel énekeljük azt az igaz nótát, Had járjon a világ szája sokáig Éljen! Éljen! Kádár Elvtárs sokáig!".

Egyenlőségjelet tettek cigányság és szegénység közé

Az 1956-os forradalom és szabadságharc után, 1957-ben merült fel egy dokumentumban Majtényiék szerint, hogy a romák "népcsoport"-nak lennének tekinthetők, de továbbra sem nemzetiségnek. 1961-től pedig egyértelmű fordulat következett be. A cigányság jelentős részét nem törték meg ugyanis az ötvenes években a kommunista hatalom intézkedései. A vándorló életmódot nem mindenki adta fel, nehezen ellenőrizhető csoportot alkottak továbbra is a szovjet típusú rendszeren belül. A hivatalos becslések szerint - amit Majtényiék amúgy túlzónak tartanak - még a hatvanas évek elején is a cigányság 40 százaléka folytatott vándorló életmódot.

Mindezek után 1961-ben az állampárt legfőbb döntéshozó testülete, az MSZMP KB Politikai Bizottsága is megalkotta a cigánykérdést. Ezután, 1961-től hosszú ideig, a nyolcvanas évekig a magyar államhatalom nem ismerte el a cigányságot etnikai vagy nemzeti kisebbségnek. Ez csehszlovák mintára történt, ahol Majtényiék szerint már 1958-tól hozzáfogtak a cigányok erőszakos asszimilációjához, kényszerrel telepítették le a még vándorló csoportokat, és a cigány lakosságot látszólag egységesen ipari munkahelyekre vezényelték. A hatalom deklarálta, hogy "a cigányoknak nincs sem etnikus kultúrájuk, sem saját hagyományuk".

Kádár János pedig mindennek nyomán Magyarországon így fogalmazott 1961-ben: "egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetők nemzetiségnek". Innentől kezdve a cigányok problémáját társadalompolitikai kérdéssé minősítették. Ezzel tartós károkat okoztak, hiszen a szegénység és a cigányság közé tettek szinte egyenlőségjelet, miközben ez a szociológiai vizsgálatok szerint sem felelt meg a valóságnak. A szegények között tényleg sokan voltak a roma származásúak, de a romák között régebben és manapság is jelentős rétegek a középosztályhoz tartoztak, tartoznak.
 

A fű is kipusztult a kényszermosdatás anyagától

Az államszocializmus idején a rendőrök brutalitása, besúgók, ügynökök révén igyekezett ellenőrizni a hatalom a cigány közösségeket. Említenek Majtényiék példákat arra, amikor a rendőrök megverték a romákat. Havas Gábor társadalomkutató visszaemlékezései szerint ha a hetvenes években megérkezett egy romatelepre, perceken belül általában kiszálltak a rendőrök, és vagy igazoltatták őt, vagy bevitték a közeli rendőrőrsre. Nyilvánvaló volt, hogy beépített ügynökök figyelték a pártállam számra szégyenletes és ezért eltitkolni igyekezett romatelepek életét. A cigányvajdák szintén a rendszerrel együttműködők sorát gyarapították többnyire Majtényiék szerint, például a kényszermosdatásokban is segédkeztek.


A hatalom ugyanis kényszermosdatásnak vetette alá a romákat, olyan - eredetileg rovarirtónak szánt - anyaggal kellett bekenniük testüket, amelytől a fű kipusztult, miután a felvert fürdősátrat továbbvitték az egészségügyiek. A sátorban az egészségügyiek előtt kellett levetkőzniük és meztelenül sorban állniuk a romáknak. (Ez az ötvenes években vált rendszeressé.) A megalázó kényszermosdatás mellett a telepeken bevezették az egészségügyi vagy tisztasági felelős intézményét is.

Nem tudták a romatelepeket felszámolni

A hatalom megpróbálta a romatelepeket felszámolni, a lakókat szét- és áttelepíteni, de ez nem volt sikeres: vagy a kisebb (fejlesztésre akkoriban érdemtelennek tartott) falvakba és/vagy a lepusztult vagy "csökkentett értékű", azaz "cs épületekbe" szorították őket. Így sokszor újabb romatelepek kialakulását idézték elő - esetleg kevésbé látványos helyeken. (Egy 1964-es elképzelés szerint a főbb vasútvonalak és az országos főutak mentén lévő putrikat kellett elsősorban felszámolni, illetve a települések központjában vagy idegenforgalmi szempontból jelentős helyeken lévőket.)

Ennél radikálisabb tervek is születtek: Pácin lakói kérték, hogy költöztessék el a falujukból a romákat. A szombathelyi tanács szociális csoportjának vezetője pedig ezt írta a cigánykérdésről 1957-ben: "Itt megoldást csak úgy lehetne elérni, ha a gyerekeket állami gondozásba vennék, a szülőket pedig kényszermunkára vinni. Azonban kényszermunka, mint ilyen, nincs." Felettesei megdicsérték a hivatalnokot - teszik hozzá Majtényiék.

Cigánybűnözés

A romák nem ápolhatták kultúrájukat a maguk szervezte közösségekben, erre hiába tett például kísérleteket a már említett cigányszövetségi főtitkár, László Mária az ötvenes évek végén. (A nyolcvanas évekre némileg változott, javult a helyzet kulturális téren, de a romák művészek reprezentációja így is messze elmaradt a kívánatos és lehetséges szinttől.) Az oktatásban viszont sokszor szegregált iskolákba vagy osztályokba kerültek a cigány fiatalok. A nevelési tanácsadók kisegítő iskolákba küldtek sok roma gyereket, de voltak kifejezetten elkülönített cigány osztályok és iskolák már a hatvanas évek előtt is Majtényiék szerint Magyarországon.

Ráadásul a hatalom szeret olyan fogalmakkal dolgozni, amelyeket maga kreál: különös szerepet játszik e folyamatban a "cigánybűnözés" - ezt a Rákosi-korban kezdték használni, de a Kádár-korban terjedt el, manapság pedig a szélsőjobboldali retorika része, írják Majtényiék, akik egyértelműen elítélik az efféle kategóriák használatát. Rámutatnak arra, hogy a szociológiai felmérések azt bizonyítják: a romák társadalmi helyzete magyarázza kriminalisztikai mutatóikat. A hasonló helyzetben lévő nem roma népességtől nem térnek el ugyanis a bűnözési tendenciák a körükben.

Bizonytalanság és látszat

Majtényiék hangsúlyozzák azt is, hogy bizonytalanság van a cigány és roma csoportok (ön)meghatározásában. A romák mind a mai napig nem döntötték el egyértelműen, hogy elkülönült kisebbségi társadalmat, esetleg roma nemzetet akarnak építeni, vagy a többségi társadalomhoz - pontosabban az annak látszó összességhez - kívánnak-e asszimilálódni. Nyelvileg sem alkotnak azonos csoportokat: főleg a többséget alkotó romungrók beszélnek magyarul, de az oláhcigány és a beás közösségek jelentős része a cigány nyelveket, nyelvjárásokat vagy a románt (is) használják. Egyéni szinten pedig még bonyolultabb a helyzet, hiszen sok olyan ember, akit mások cigánynak tartanak, nem vallja magát - a negatív előítéletek miatt - a közösséghez tartozónak.

Különbséget tesz ugyanakkor a szerzőpáros a többség - ezt a fogalmat ők nem is tartják valójában létezőnek -, illetve a hatalom által az egész társadalomnak csak egy részéből "teremtett többség" között. Szerintük a hatalom így próbál határokat vonni a kisebbségi csoportok és az általa kreált többség között. Ebből a többségből a romákat kizárja a modern magyar állam, amely Majtényiék szerint "a történelem során soha nem támogatta a cigányokat. Ellenben olyan látszatot teremtett, mintha sokat tett volna értük".







A cikket az alábbi címen találod:
http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20121108-kadar-es-rakosi-kora-hogyan-bant-a-hatalom-a-roma.html

 
 
Döntsd el!
Lezárt szavazások
 
Válassz!
Lezárt szavazások
 
 
Olvasási nehézség?
 
Írj helyesen!
 
számláló
Indulás: 2006-02-19
 
Linkgyűjtemény
 
 
Tartalom

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?