Hány hírességgel találkoztál már eddig?

-Hát elég sok forma 1-es pilótával, illetve pár színésszel is találkoztam már.

 Mesélnél az élményeidről egy kicsit, amik nagyon megmaradtak benned?

-Nos, az első találkozás Jarno Trullival mindig bennem marad. Amikor 2004-ben legelőször pillantottam meg életnagyságban… Leírhatatlan érzés volt. Akkor jöttem rá, hogy ezek az emberek nem is annyira elérhetetlenek, mint gondoltam, csak éppen nem mindig vagyunk egy helyen, egy időben. Aztán amikor 2005-ben először tudtam Jarnóval beszélni… Nagyon izgultam, ideges voltam, és hülyeségeket beszéltem, vagy legalábbis fárasztottam… :) Az akkori közös képünkön átfogtam a vállát, de szinte remegő kézzel. Nem ölelt vissza. Azóta úgy állok mellé, hogy nem érek hozzá. Tiszteletben tartom, hogy nem akar ölelgetős képeket. Aztán a másik, mostani eset, Timo Glock-kal… Úgy esett, hogy meghívott vendég voltam a hivatalos F1-es afterpartyra, ahol aztán az éjszaka folyamán Timo is megjelent a barátaival. Nem zavartam, csak gratuláltam neki és egy utolsó közös képet csináltam vele – de hajnalban kiderült, hogy egy angol lánynak rólam mesélt, és a mai napig nem tudom miért… Egy kis misztikum a 2009-es magyar nagydíjra!

A tavalyi németországi kirándulásom is maradandó emlékeket adott. Egy rajongói találkozón voltam (convention a neve odakint, con-ként rövidítik) Bonnban, az kedvenc színészemmel, Paul McGillionnal találkozhattam ott. Éppen a F1-es tapasztalatok miatt, el voltam képedve, mert az egy sokkal közvetlenebb dolog volt. Ott a színészek hétköznapi emberekként viselkedtek, és nem hogy csak elmentek mellettünk,  ők köszöntek ránk, hogy ,,helló, te honnan jöttél, hogy érzed magad''. Az egyik legkedvesebb emlékem, amikor Paul és Jewel Staite együtt tartották az előadást, én és a német lányok, akikkel voltam, elől ültünk, gyakorlatilag a nulladik sorban. Jewel mondott egy nagyon idióta viccet… senki sem nevetett, csak mi. Ő már tudta hogy mi Paul rajongói vagyunk, ránk nézett, és mosolyogva ennyit mondott: örülök, hogy legalább vannak, akik értékelik a vicceimet. :) Akkor kedveltem meg Jewelt is, egy egész életre. :)

Hogy vetted észre, milyenek azok a hírességek,akikkel eddig találkoztál?

-Általánosságban szerintem kedvesek. Tudják, hogy a rajongók jelentik a biztos alapot számukra, foglalkozni kell velük, és ha még nincs is kedvük az autogram osztogatáshoz, akkor is megteszik, hogy a kiakakított kép ne pont emiatt dőljön össze egy rajongóban. (Alonso szavaival élve,, utálja, de amikor kell, megteszi…'')

Ki volt eddig a legközvetlenebb?

-Egyértelműen Paul McGillion. Amikor odamentem hozzá, kezet csókolt, a fotókon teljesen magához húzott, kérdezhettem tőle és kedvesen válaszolt, készségesen engedte hogy lefotózzam a magyar csokoládéval a kezében, és amikor vége volt a bulinak, megölelt és megpuszilt, így búcsúztunk el.

 Hogy szoktak neked ezek a találkák összejönni?
-Hát, ez az amire azt mondom: légy jó időben, a jó helyen! De amúgy tapasztalat, szerencse, és megfelelő kapcsolatok kellenek hozzá. (Ezt csak a Forma 1-re értem, a convention-ök lényege pontosan az, hogy a rajongók találkozhassanak kedvenceikkel.)

Olyanra volt már példa,hogy egy híresség miatt akár több napig áltál például a hotel elött ?

-Több napig nem :) De akár 10 órán keresztül, igen. Jarnóra nem egyszer 5-6 órát kell várni… Tudom hogy későn fog jönni, mégis odamegyek korán, mert bennem van, hogy lehet, hogy most lesz az, amikor korábban jön, és én nem vagyok ott.

Van egy nagy álmod,hogy kivel szeretnél még találkozni?

-Igen, sok emberrel, a kedvenc sorozataim szereplőivel. (pl Amanda Tapping, Michael Shanks, Jonathan Togo)

 Volt már olyan,hogy e miatt,hogy rengetek ismert emberrel összetalálkoztál megromlott volna egy barátság?

-Nos, azt hiszem, még nem. Ha emiatt megromlik egy barátság, akkor az nem is barátság. Az irigykedést nem szeretem. Ha nem tud örülni annak, hogy nekem sikerült, akkor ne mondjon semmit.

 A barátok,családtagok mit gondolnak arról,hogy Te sok időt evvel töltesz el?

-A barátaim nagy része ugyanezt csinálja, megértőek :) De vannak olyanok akik nem igazán értik, mi a jó nekem ebben. Ők azok, akik elfogadnak ilyennek, mert amúgy meg nem állok le senkivel erről beszélni. Aki szeret, olyannak szeret, amilyen vagyok, aki meg nem ért meg, azzal nem foglalkozom. – A családomnak volt 26 éve hogy megbarátkozzon ezzel… :) Ismernek és tudják, én ilyen vagyok. Eleinte értetlenül nézték a nagyfokú rajongást, de mostanra talán belenyugodtak, hogy nem valószínű, hogy megváltozom…

Jövőben,van már kiszemelt híresség,akivel fogsz, szeretnél találkozni?

-Mindenképpen megyek a 2009-es magyar nagydíjra is! Hogy mit hoz ez nekem, nem tudom, de az idei események hatása talán ott fog érződni igazán. Amúgy pedig csak anyagi kérdés, mikor megyek legközelebb olyan convention-re, ahol valamelyik kedvencem is a vendéglistán szerepel… :)

Remélem a jövőben is beszámolsz az élményeidről!
Köszönöm szépen!

Daka Diána