Ejtőernyős a nagyapám
Nagyapámmal, Pavle Kovačevvel készítek interjút ejtőernyős, repülős múltjáról.
Mikor kezdtél el ejtőernyőzni, és hogy kerültél vele kapcsolatba?
1948-ban (8 évesen) betagosodtam a szabadkai Aero Clubba, mint modellező. Itt ismerkedtem meg az ejtőernyősökkel. Láttam az ugrásaikat, ezek megtetszettek, majd 1954-ben letettem a vizsgát vitorlarepülésre. Ekkor jött egy törvény, hogy minden pilótának évente legalább egy ejtőernyős ugrást kell csinálnia. Következő évben letettem a vizsgát ejtőernyős ugrásra, és ez év nyarán ugrottam is, akkor először.
Ki mesélt neked az Aero Clubról?
A bátyám, aki akkor már egy éve tagja volt.
Ő is ejtőernyőzött?
Igen, de ő hamarabb abbahagyta, mint én, mindössze háromszor ugrott. Egyébként nem csak mi, hanem az öcsénk is űzte ezt a sportot.
Féltél az első ugrásnál?
Nem féltem. Valószínűleg azért, mert még fiatal, csak 15 éves voltam. De amikor az ejtőernyő a hátamra került, és közeledtem a repülő felé, erős zúgása lassan emelni kezdte bennem az adrenalint. Ezután többször ugrottam olyan repülőből, aminek az ajtaján kellett kiugrani, és olyan kétszárnyasból is, amelynek az alsó szárnyáról kellett kilépni a semmibe.
Melyiket szeretted jobban?
Legjobban nagy, teherszállító repülőkből szerettem kiugrani, ahol sokan voltunk. Itt ajtón keresztül ugrottunk, ami egy kicsit könnyebb, mivel a nagy magasságot csak akkor érzékeled, amikor kiérsz az ajtóhoz.
Sose voltak félelmeid?
Minden ejtőernyős átesik egy krízishelyzeten, amikor pánikba esik és halálfélelme van. Ez akárhányadik ugrásnál előjöhet, rutinos ejtőernyősöknél is. Nekem ez az ötödiknél történt, de sikerült legyőznöm, és kiugrottam. Az ugrás szerencsésen végződött, és azt hiszem, ha ekkor nem tettem volna meg, soha többet nem lett volna hozzá merszem.
Mesélted, hogy a katonaságnál is ejtőernyős voltál. Hogy kerültél ebbe a beosztásba?
Sorozáskor az Aero Club tagjait leginkább ejtőernyős alakulatokba küldték, így kerültem én is oda.
Meddig csináltad?
1960. március 24-én soroztak be, itt két évet töltöttem el, 1962. február 5-én hagytam ott a katonaságot. De ezután is ugráltam még egy évig.
És miért hagytad abba?
Megnősültem, gyerekem született, így sokat dolgoztam, és nem jutott már rá elég időm. Sajnálom is, hogy abbahagytam.
Miért?
Szerettem volna pilóta lenni.
És mi volt utána a foglalkozásod?
Eredeti szakmám építészeti lakatos. Ebből mindig elég kevés volt, a második világháború után én voltam az első szabadkai, aki ebből vizsgázott. Egy építkezési vállalatnál dolgoztam, de ezt ott hagytam a vagongyár miatt. Itt szakképzett hegesztőként és lakatosként foglalkoztattak. 10 év múlva ezt is otthagytam. Ezután nyugdíjazásomig a vasútnál dolgoztam kocsivizsgáló lakatosként.
Tudom, hogy külföldön is dolgoztál. Ide hogy jutottál ki?
A vagongyár gyártott Görögországnak is vagonokat, ide küldtek kijavítani a gyári hibákat. Két hónapig dolgoztam a görög fővárosban, Athénban, a pireuszi fűtőházban. Ezenkívül sokszor jártam belföldön is más városokba, nem csak külföldre.
Visszatérve az ejtőernyőzésre, milyen érzés repülni?
Vitorlával nagyon szép élmény, mert ott - mivel nincs motorja - én szabályozom a magasságot és a sebességet is.
Melyik a legemlékezetesebb repülős élményed?
Repülős nincs különösebb, mindig is nagyon szerettem, nem voltak vele problémáim sem. Viszont volt egyszer egy veszélyes ugrásom. Amikor utoljára ugrottam a katonaság alatt, nem a saját ernyőm volt nálam. Amikor elhagytam a repülőt, az ejtőernyő nyílás közben ronggyá szakadt. Így rákényszerültem a tartalék ernyőre. Mivel a magasság gyorsan csökkent, igyekeznem kellett, de sikerült kinyitni a tartalékot is. Ugyan elég közel voltam már a földhöz, de szerencsésen megúsztam, egyáltalán nem sérültem meg.
Zárásul, ajánlanád ezt bárkinek is?
Van erre egy humor: egy anyának volt három fia. Az első egy kicsit hülye volt, a második egy kicsit bolond, a harmadik pedig ejtőernyős. De viccen kívül, minden egészséges fiatalembernek ajánlanám, aki szereti a kihívásokat. Nem is csak nekik, a lányoknak is. Míg civilben ugráltam, velem is voltak lányok.
Köszönöm az interjút, azt hiszem, sok érdekes dolgot hallottam.

Új szenvedélye az unokája

Városa Szabadka
|