Itt ül velem szemben Kovács Tímea, aki pár héttel ezelőtt szerezte meg országos ezüstérmét.
Szia! Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad felkérésemet erre az interjúra. Mint az már kiderült, sportolsz, de tudomásom szerint nem csak egy sportban jeleskedsz. Milyen sportágakban fordultál meg eddig?
Úszással kezdtem, de közben rendszeresen részt vettem futóversenyeken, vízilabda-rangadókon is. Jelenleg kickboxolok. Ja, és duatlonoztam is egy időben.
Ahogy az látható, igen sokrétűek a spotteljesítményeid. Hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal?
Anyuék vittek le először az uszodába, mivel valamilyen betegségem volt. Ezt sajnos nem igazán tudom. De annyit tudok, hogy az orvosok azt mondták, hogy az úszás majd segíteni fog. Alapjában véve muszáj volt, hogy kiússzam. De nem igazán tudok erről többet mondani.
Hány éves korodban is kezdtél el úszni?
Ovis koromban kezdtem el, kb. középsőtől és 8. félévig csináltam.
Hát ez igen hosszú idő. Esetleg emlékszel arra, hogy milyen volt először lemenni az uszodába? Hogy milyen volt az első úszásórád?
Hát... erre nem igazán emlékszem. Az az igazság, hogy kiskoromban még arra is vetemedtem, hogy reggelente korán lemenjek úszni. Ez gyakran még télen is előfordult.
Gondolom, van kedvenc úszásnemed is. Melyik áll legközelebb a szívedhez?
Azt hiszem, hogy a pille, hisz abból voltam a legjobb is.
Akkor gondolom, hogy a legjobb eredményeidet is pilléből érted el. Mik voltak ezek és mire vagy a legbüszkébb?
Hogy kijutottam Hollandiába. Mert ez volt a legjobb dolog az egészben. Egy nagyon szép országot ismerhettem meg. És ez nagyon jó volt. Meg még arra is nagyon büszke vagyok, hogy kiskoromban nagyon sok eredményem volt. Azt hiszem, hogy akkor értem el a legtöbb eredményemet. :)
De hogyha ilyen sikeres voltál úszásból, akkor miért hagytad végül abba?
Sokat betegeskedtem, főleg szemproblémáim voltak. Többször volt műtétem is, ami egy féléves kihagyáshoz vezetett. Utána pedig egyre romlott a teljesítményem is. Aztán pedig megtaláltam a kickboxot, ami igazán közel került hozzám.
Úgy fogalmaztál, hogy aztán megtaláltad a kickboxot. Hogyan érted ezt?
Nővérem boxoló és egyszer lementünk a sportcsarnokba egy bemutatóra. Ott volt kickbox is, ami nagyon megtetszett, de ekkor még úsztam. Aztán mikor abbahagytam, eszembe jutott, hogy milyen jó lenne kipróbálni. Így aztán utánajártam a dolognak és elmentem egy edzésre. Azóta minden egyes edzésen ott is vagyok.
Hány edzésed van hetente? És milyenek ezek?
Heti háromszor van, és mint mondtam, mindig ott is vagyok. Csak most sportsérülés miatt van kimaradásom. Az edzéseken muszáj először is bemelegíteni. Aztán változó. Van, mikor küzdő, erőnléti vagy technikai edzést tartunk. A technikai olyan, hogy iskolázunk, szóval sorozatok gyakorlása célpontokra. Míg a küzdő edzésen a védekezést és támadást gyakoroljuk. De mindig vigyázunk egymásra, ez nagyon fontos.
Értem. Esetleg megkérdezhetem, hogy milyen sportsérülésed van?
A legutolsó meccsemen egy kicsit nehezebb volt nálam az ellenfél és erősebb technikákat alkalmazott. Így pár nappal később észrevettem, hogy baj van. Aztán kiderült, hogy enyhe agyrázkódásom van. Így nem is mehetek edzésre, szóval most pihenek és gyógyulok.
Őszintén én egy kicsit meg vagyok illetődve, hogy egy ilyen kemény férfisportot választottál. Nem nehezebb ezt nőként űzni?
Végül is mindent ugyanúgy kell, mint a fiúknak. Mindenkitől aranyat várnak el, így nekünk, nőknek többet kell dolgozni, erősíteni. De azért nem várják el tőlünk, hogy ugyanolyan erősek legyünk. Szóval 100%-osan nincs megkülönböztetés. De ez nem is baj, szerintem.
Mióta is kickboxozol? És eddig milyen eredményeket értél el?
Kb. 2 éve kezdtem el és azóta országos versenyek 2. és 3. helyezéseim vannak. Ráadásul meghívtak egy mérkőzésre, Makóra egy világbajnok ellen is. Erre igazán büszke vagyok.
Úgy érzem a szavaidból, hogy neked a kickbox a legfontosabb dolog és, hogy ebben tényleg megtaláltad önmagad. Hogy gondolod, most már végleg a kickboxnál maradsz vagy esetleg mást is ki szeretnél még próbálni?
A kickboxnál maradok, de lehet, hogy jövő évtől elkezdek boxolni is, hogy ebben az ágban is kipróbáljam önmagam. De ez még nem biztos, csak terv. Meg persze diákolimpiákon, futóversenyeken is rendszeresen részt veszek.
De hogy jött a vízilabda és a futás is?
A vízilabda egyszerű. Ugye, úsztam és meghívtak egy vízilabda-rangadóra, hogy nézzem meg. De kellett még egy ember a csapatba, ami egyébként fiúcsapat volt, és beszálltam. Aztán, sikeresek lettünk. A futást viszont már nem tudom. Bírom és szeretem is a hosszútávot, hiszen fejleszti az akaraterőmet és kitartásomat, így eredményesen is szerepelek általában. Legutóbb a megyei futóversenyen szereztem aranyat.
Ennyi sportolás mellett, hogy jut időd még a sulira is?
Hát, általában tudom magamról, hogy délutánonként úgyse tanulnék, úgyhogy nem számít, hogy délután sportolok. Általában este tanulok.
A jövődről van már valamilyen képed? Merre felé szeretnél orientálódni?
Hát, még pontosan nem tudom, de gondolkoztam már a tesitanáron, edzőn is. Illetve imádom a művészeteket, errefelé is húz a szívem. Nem véletlen, hogy a rajzfakultációt is választottam. Így lehet, hogy az építészet felé szeretnék továbbtanulni, vagy rendezvényszervezőként szeretnék elhelyezkedni. Majd jövőre kiderül, hogy melyik lesz a jó döntés.
Hát, mi tagadás, ez eléggé meglepett. Hogy fér össze a művészet és a sport? Ezek számomra nagyon különböző dolgok.
Imádok sportolni és rajzolni is. Így aztán jöttek a dolgok. Akárhogy is legyen majd a jövőm, abban biztos vagyok, hogy mind a kettő megmarad majd nekem. A művészet a szívemből jön, míg a sport nagyon jó feszültséglevezető. Azt hiszem, hogy ezek nélkül nem is tudnám elképzelni az életem.
Remélem, megengedsz nekem egy távoli jövőre vonatkozó kérdést is. Ha egyszer lesznek gyerekeid, akkor őket is a sportos életmódra fogod nevelni?
Természetesen, jó hogy! De persze, ha ők is szeretnének majd. Soha nem erőltetném ezt.
Még egy utolsó kérdéssel rabolnám az idődet. A sporton és művészeteken kívül még milyen hobbid van?
Imádok görkorizni a barátaimmal, szeretek olvasni, zenét hallgatni, filmezni. Meg szeretek még pólókat festeni és pihenni is.
Még egyszer nagyon köszönöm, hogy elvállaltad ezt az interjút. További sikereket és eredményeket kívánok Neked a jövőben is!