A tavalyi évben a HFC 1991-es korosztályú labdarúgó csapata korosztályában az Alföld-csoportban az előkelő második helyezést érte el.Ennek okán a csapat kapitányát Mátrai Gábort kérdeztem a csapatról,a jövőről és a meglátásairól:
Először is, Gábor, mondanál néhány szót a csapatról?
-Azt hiszem,hogy egy jó és egységes csapatot alkotunk a srácokkal.A srácok nem önmagukért,hanem a csapatért játszanak és ez a talán a siker kulcsa.
Ön szerint ki volt a csapat legjobbja az egész idényt illetően?
-Czibere Krisztián. Ötvenhárom gólt rúgott és volt,hogy egy meccsen nyolc gólt szerzett. Azóta a felnőtt csapatban szerepel,csupán 15 éves volt,amikor bemutatkozhatott. Nagy jövő előtt áll.
Volt gyengepontja egyáltalán a csapatnak?
-Főleg kapusposzton voltak problémáink.Sajnos az utóbbi időben mindig is nagy gondot jelentett a csapatunkban a kapusposzt,amely azóta sem oldódott meg.
És mi volt az,amiben sokkal jobbak voltak az ellenfélnél?
-A csapategység. Mint mondtam mi nem egyénekért harcoltunk,hanem a csapatért. Az elkerülhetetlen,hogy ne legyenek ellentétek a csapaton belül,de szerencsére mindenki hátrahagyta a problémáját és a mérkőzésen senki sem a másik piszkálására összpontosított.
Melyik volt az év legjobb meccse?
-Az utánpótlás válogatottakkal fellépő Békéscsaba Előre elleni hazai 1:1-es döntetlen. A csabaiak addig minden meccsüket megnyerték és a bajnokság végéig tartották remek formájukat. Egyedül ellenünk vesztettek pontokat.Azt hiszem ekkor játszottunk a legjobban.
A sikercsapat együttmaradt erre a szezonra is?
-Sajnos nem,és meg is érződik néhány játékos hiánya. Volt aki úgy érezte,hogy a fociból nem tud majd megélni és inkább a tanulásra kezdett el fokozottabban összpontosítani valaki pedig úgymond elzüllött és a focipályák helyett inkább a szórakozóhelyeket és a kocsmákat járja.
Azt mondta,hogy „a tanulásra kezdett el fokozottabban összpontosítani „.Ezalatt azt érti,hogy a tanulás és a sport nem fér össze egyszerre egymással?
-Nem ezt értettem ezalatt. Vannak olyanok,akik úgy gondolják,hogy ha rosszul tanulnak az azért van,mert az edzésre járás a meccsek és a vele járó utazás elveszi az idejét. Abba senki se gondol bele,hogy ha otthon van és tengődik a négy fal között akkor sem csinál többet,így meg legalább mozog egy kicsit. Én minden edzésen ott vagyok és emellett a tanulás is megy, hiszem most is jóval négyes feletti eredménnyel fogom befejezni a félévemet, bár természetesen vannak olyanok is,akik nem tudnak úgy odafigyelni, így több idő kell nekik egyes tantárgyak megtanulására.
Szóval a sikercsapat több kulcsembere is abbahagyta a labdarúgást,vagy eggyel feljebb lépett.A mostani csapat van legalább olyan erős,mint a tavalyi?
-Sajnos azt kell mondanom,hogy ez a csapat jóval gyengébb. Aki használható ember volt, az már mind az NBII-es ifjúsági csapatban szerepel,amely vezeti a csoportját. Mi jelenleg az ifjúsági NBIII-as csoportban szereplünk és egyelőre a nyolcadik helyen állunk a tizenkét csapatos bajnokságban, de azt is hozzá kell tenni,hogy két, sőt, néha három évvel idősebbek ellen játszunk, amely nem könnyű, hiszen a húsz vagy huszonegy éves játékosok már fizikálisan fejlettebbek és erősebbek, mint mi.
Végezetül tudna valamit mondani a csapat jövőjéről?
-Egy hét múlva kezdődik az alapozás , amely ha jól sikerül, akkor érzésem szerint akár három vagy négy helyet is javíthatunk a tabellán. Néhány jó játékos azért még maradt a keretben, akikkel még sokra lehet majd menni, én pedig még mindig nem tettem le a bajnoki címről, hiszem a remény hal meg utoljára.