Én, mint gólya, rengeteg élménnyel gazdagodtam a pénteki gólyabulin. A
kilencedikesek kegyetlensége, és Ignácz tanár úr zenei ízlése csak hab volt a tortán. 2006. november 10-e. Sosem felejtem el ezt a napot. Már reggel foszforeszkálós mellényben és mintás törülközőben kellett jönnünk. Már eleve ez égés volt. Aztán el kellett szavalnunk a kilencedikesekről írt
dicshimnuszt, aminek az eszmei szerzője (a b-sek oldalán) én voltam. Aztán ötkor nagy csapás várt ránk. Első feladatként, mindkét osztályból egy-egy fiúnak szerelmes levelet kellett írnia az osztályfőnökének ilyen hülye szavakkal, mint a kolbász, kovászos uborka, magas-feszültség. A bésektől Dubi küzdött érzelmei írássá tételével, míg az ásoknál Koni írt.
Volt sok feladat, de a kilencedikesek úgy összességében nem is voltak olyan kegyetlenek.

Tánckoreográfiát is kellett csinálnunk, és nagyon jól éreztük magunkat!
Címert kellett rajzolni, énekelni kellett, lufit durrantani, egymás lábáról
(én!), csontikat vadászni evőpálcikákkal, valamint a tanároknak rappelniük
kellett. A diszkó remek volt, csak DJ Ignác tanár úr mindig kicsit
félrefuserált dalokat játszott, de aztán szóltunk neki, és minden rendbe
jött. Buliztunk, diszkóztunk, és örültek a bések hogy ők nyertek. Csak
aztán bejelentették (kb.: két óra múlva, addig mindenkit félrevezettek)
hogy elszámolták a pontokat, és mégis csak az A-sok nyertek. Ezért nagyon le voltunk törve mi bé-sek, mint a bili füle, de azért még nyomattuk a discot, dance, music, very good!

Nos hát ennyi lenne remek kis cikkem, remélem nem túl kacifántos!

nancsy

Gólyabuli

Múlthét pénteken került sor az új hetedikesek avatására. Izgatottan várták
az esti bulit, és a vele járó szívatást is. Sokan azt mondták, hogy nem
szeretik ezt a szót használni, de köztünk így terjedt el. A mi évfolyamunk
rendezte, mivel régen ők nyerték meg a versenyt! Délelőtt mindkét
osztálynak el kellett mondani az aula közepén a saját kis versét, amit a 9
a-nak írtak. Ezek az úgynevezett istenítő versek voltak. Egész nap
láthatósági mellényt kellett viselniük, aminek gyönyörű rikító zöld színe
volt, amit bárki észrevesz, mert olyan feltűnő. Eljött az este, a gólyák
izgatottan sorakoztak. Volt egy közös feladatuk, amikor táncolniuk kellett,
amit szerintem elég jól meg is oldtak. Nagyon sok feladat volt, amit még
sikeresebben végrehajtottak és látszólag élvezte is mindenki az egészet,
vagyis tőlük nem hallottam panaszt! A személyes megjegyzésem az, hogy egy kicsit unalmasnak találtam az egészet, mert már évek óta szinte ezek a
feladatok voltak. Persze voltak újabbak is, de a legtöbbje már előfordult
még ha nem is pont ugyanúgy, de hasonlóképpen. Az utána lévő buli szerintem nagyon jól sikerült, mindenki jól érezte magát, nem akarok mások nevében beszélni, de mindenkin ez látszott!! A bulival csak egy bajom volt, hogy borzasztó rövidre sikerült!! Remélem jövőre is jól fogunk szórakozni, de a legfontosabb az, hogy a gólyák érezzék jól magukat!

Leila

A gólyabuli
A gólyabuli november 10-én, pénteken került megrendezésre a Németh László Gimnázium és Általános iskola aulájában. A hetedikesek ismét
„jót” szórakozhattak ezen a napon, az viszont biztos, hogy mi jót
szórakoztunk szegényeken. Végig szoros volt a küzdelem, de végül az ások
nyertek. Ez után egy bulival zárult az est, ami közepesnek mondható. Jót
lehetett szórakozni bár rövid volt sajnos. 
J.B

Én, mint gólya nagyon jól éreztem magam! Már szerdán kezdődött az egész, amikor a himnuszunkat kellett felolvasnunk. Szerintem nagyon jól sikerült.
Sajnos csütörtökön nem volt semmi szívatás, mert a kilencedikesek úszni voltak. Viszont elérkezett a PÉNTEK. Nagyon vártuk már ezt a napot.
Kukásmellénybe és a derekunkra kötött törölközővel kellett elszavalnunk a kilencedikesekről írt dicsőítő versünket. Majd 5-kor /vagyis mi gólyák már negyed ötkor/ visszamentünk a suliba, hiszen még csak ezután kezdődött a buli. Szerintem jól sikerült bár DJ Ignác tanár úr először igen furi számokat kevert de aztán szóltak neki és minden rendben volt.

Egy pár feladat: ami szerintem a legégőbb volt az összes közül az az volt, amikor Biankának és Gábornak az á-ból pedig Dollinak és Ádámnak el kellett énekelniük a Szájber gyerek-et egy másik műfajban. De az is jó volt mikor 1-1 embernek a lábára kötöttek egy lufit és ki kellett lyukasztani a másik lufiját tánc közben. Nekem és Vivinek annyit kellett csinálni, hogy én fogtam a gyertyát és Vivinek pedig el kellet oltani egy fecskendővel. Hát talán egy kicsit erősseb szivatásokra vártunk. De így is jó volt. Azután kijelentették hogy mi, bések nyertünk majd a buli közepén bejelentették, hogy mégis az ások nyertek. Ahogy Nancsy is fogalmazott: „le voltunk törve, mint a bili füle, de azért még nyomattuk a discot, dance, music, very good!” szerintem jó lett a buli én nagyon jól éreztem magam!
Remélem ti is!!

Petra