Gyártó: FilmArt Kft.
Producer: Hábermann Jenő

ALKOTÓK

Író-rendező: Szilágyi Andor

Szilágyi Andor a rendszerváltás után jelentkező magyar irodalom egyik legjelentősebb regény-, és drámaírója. Regényeit Olaszországban épp úgy olvassák, mint Szerbiában, drámáit pedig egyszerre játsszák Londonban és Romániában. Első filmje, "A Rózsa énekei", a 34. Magyar Filmszemlén a Legjobb forgatókönyvnek járó díját, a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon a zsűri különdíját érdemelte ki. Houstonban Arany Platina díjat kapott.

Operatőr: Medvigy Gábor

Érsek látogatása, Az (2006)
Másnap (2004)
Chacho Rom (2002)
Kísértések (2002)
Werckmeister harmóniák (2000)
Alkimista és a szüz, Az ()
Derengö (1998)
Hosszú alkony (1997)
Szeressük egymást gyerekek! (1996)
Sátántangó (1994)
Halálutak és angyalok (1991)
Kárhozat (1988)


Látvány: Lázár Tibor

Max (2002)
Sorstalanság (2005)
A Rózsa énekei (2003)

Szereplők:

Mansfeld Péter - Fancsikai Péter
Mansfeldné - Maia Morgenstern
Fenyő főhadnagy - Nagy Ervin
Szautner hadnagy - Dimény Áron
Bárányos ezredes - Eperjes Károly

Forgatás kezdete: 2006. Február 27. (40 nap)
Helyszínek: Budapest és környéke
A film bemutatója: 2006. ősz

A film szinopszisa

A film első fele öt fiú életét mutatja be az ötvenes évek vége felé, Budapesten. Életük legfontosabb élménye 1956-hoz kapcsolódik - következésképp a forradalmi lázadás és a hazafiság szellemétől megfertőzve, még két évvel a forradalom leverése után is a felkelés újraélesztéséről, folytatásáról ábrándoznak. Fegyvereket gyűjtenek a budai hegyekben, röpcédulákat fabrikálnak. A fiúk ábrándjai gyerekes csínyekkel, kamaszos balhékkal, és apró köztörvényes bűnökkel keverednek. Ebbe a képbe illeszkedik a később főbenjáró bűnükként felrótt rendőrrablás is, amely során a felnőttesen megtervezett és kivitelezett cselekménysor gyermekien bájos végkifejletbe torkollik: amikor tudomást szereznek arról, hogy kiszemelt áldozatuknak családja, kiskorú gyermekei vannak a fiúk habozás nélkül szabadon engedik. A kor azonban koránt sem bánik velük ilyen kesztyűs kézzel. A film első jeleneteiben elkövetett autólopás, amellyel, anélkül, hogy ezt tudnák, egy magas beosztású belügyes szerelmi légyottját zavarják meg, tragikus vétségnek bizonyul - és egyikőjük, Mansfeld Péter életébe kerül.

A film cselekményének másik fele a fia szabadságáért, majd életéért harcoló édesanya története. Mansfeldné minden követ, kapcsolatot megmozgat célja elérése érdekében, de a kor arctalan gépezetével szemben még csak esélye sincs. Ebben a szolidaritás nélküli, zárt világban Mansfeldné hiába rohan, kopogtat, hiába keresi egyre kétségbeesettebben a "felsőbb körökhöz" vezető utat, hogy "protekciót" szerezve megmenthesse fia életét, mindenütt süket fülekre talál - és végérvényesen egyedül marad.

A történet sajátos, mai látásmódját, egyik alakja biztosítja. A film képzeletbeli operatőre, az 1956 óta Kanadában élő Gary Gaal (Gaál Gergely), a Budapest felé tartó repülőgépen, a forgatókönyv olvasása közben rálel arra a régi önmagára, akit talán épp akkor veszített el, amikor elhagyta Magyarországot.