|
Álhírek szezonja
Hisztériát keltett a tévés álriport
„Petőfi megcsalta a feleségek feleségét, Júliát” – legalábbis a kulturpart.hu internetes oldalon tálalt cikk szerint. Az írás nemcsak a hírgyűjtő szájtok kínálatába furakodott be, átvette több internetes szerkesztőség is. Utóbb aztán kiderült: médiahack az egész. Prielle Kornéliától az igazi Maóig
A cikk szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) birtokába került a költő egykori szerelmének, Prielle Kornélia színésznőnek a naplója, amely kendőzetlenül utal a félrelépésre. Erről – az írás szerint – nemrégiben zártkörű értekezleten számoltak be a kutatók. A szerző meg nem nevezett forrásokra, irodalomtörténészre, névtelen PIM-munkatársra hivatkozik. Bedőltem neki. Pedig utóbb elég volt pár telefonhívás, és kiderült: médiahack, átverés az egész.
Prielle Kornélia írása amúgy valóban létezik, a Petőfi-múzeum őrzi. Már vagy ötven éve. Nem napló, hanem levél, amely az 1800-as évek végén megjelent egy újságban. És híján van az intim részleteknek.
De médiahacknek jó alap. Röviddel a cikk megjelenése után elkezdődött a Kulturpart.hu Petőfi for President (P4P) kampánya. Tisztult a kép.
Az íráshoz sokan hozzászóltak, vitatták, kiegészítették, míg végül az újságíró rövidre zárta az egyre dagadó Prielle–Petőfi-diskurzust: „A heck (sic!) célja az volt, hogy egyrészt jóval a P4P-kampány beindítása előtt felhívja a figyelmet Petőfi alakjára; másrészt kicsit karikírozza a médiahírek szenzációt szenzációra halmozó versenyét. A cikk jórészt Júlia naplói, levelezése (szerk. Szathmáry Éva) és Csetriné Lingvay Klára Júliáról adott pályaképe alapján készült, sok valódi információval, de természetesen az álhír alapja, ti. hogy Petőfi megcsalta volna Júliát nevezett Prielle Nellivel (akinek korábban ugyan valóban megkérte a kezét) házasságuk alatt, semmiféle alapja nincs. Így sem zárt konferenciára, sem szakemberek hozzászólására nem került sor a cikkben említettek közül.”
Novák Péter, a Kulturpart.hu kreatív vezetője, a Petőfi for President kampány ötletgazdája szerint olykor szükség van a médiahackre, mivel az információtengerben nehéz egy-egy ügyre felhívni a figyelmet.
A Petőfi for President kampány a kultúra fontosságáról szól. A Kultur-part oldal poénból Kultúr Párttá alakult. Van 12 pontjuk, kampánydaluk, vannak jelszavaik: „Zongorát minden tanterembe!” „Jogtisztaságot elérhető áron!” Ha kell, álhíreket közölnek, vagy riksán járják a várost, és Petőfi-jelvényt osztogatnak.
– Egyetlen párt programja sem foglalkozik igazán azzal, hogy mit tennének a kultúráért. Már az is siker, ha akcióinkkal mosolyra derítünk néhány embert – magyarázza Novák Péter.
A médiahack nem új keletű jelenség. Legutóbb a grúz televízió közölt egy orosz invázióról szóló hírt. Az álriport csaknem akkora hisztériát keltett, mint a harmincas években Orson Welles rádiós hangjátéka a marslakók támadásáról. A nyolcvanas évek végén készült az a cseh áldokumentumfilm, amely a föld alatt élő, kőolajjal táplálkozó új állatfajról adott hírt. Egy darabig tudósok elmélkedtek a nutriaméretű műanyagzabáló lényről, de aztán jött a leleplezés: átverés az egész. A társadalmi közönyt és a tájékozatlanságot meglovagoló alkotás egyébként több nemzetközi filmfesztiválról elvitte a pálmát.
 Idehaza egy ügyes gerilla-marketingfogással verték át szinte az összes médiumot. Koltai Róbert Megy a gőzös című filmjének reklámkampánya egy bulvárlapban közölt hírrel kezdődött. E szerint Kazincbarcika közelében megtalálták Álmos vezér nővérének a sírját. A hírt átvette több médium, köztük a Magyar Távirati Iroda is.
Egy másik médiahack éppen a médiahack bemutatása végett jött létre. Kresalek Dávid filmrendező és Dezső András újságíró együttműködéséből „született meg” az a cikk, amely szerint magyar törzset fedeztek fel a Kongó mentén. A törzs „létrehozói” a magyar média rossz helyzetére akarták felhívni a figyelmet, arra, hogy ma az újságírók közlés előtt nem vizsgálják meg az információk valóságtartalmát, és nincs oknyomozó újságírás.
A „magyarábokról” szóló mesét kritika nélkül átvette több orgánum, míg végül az Index.hu újságírója leleplezte a sztorit.
Hammer Ferenc szerint a médiahack szezonjának oka: megváltozott a média szerkezete. A médiakutató szerint manapság nemcsak a hír közlése fontos, hanem az ismételt továbbadása is, hogy a médiafogyasztó közösség buszon, e-mailben, fórumokon, közösségi oldalakon terjessze az újságokból, elektronikus híradásokból származó információt. Ezt használják ki a hackerek is.
– A hírgyártás kikerült a profi médiakészítők kezéből – magyarázza.
Valóban: manapság mindenkinek lehet internetes naplója, mobiltelefonjával fotózhat egy eseményen, és a képet, videót azonnal feltöltheti valamelyik közösségi oldalra. Saját twitteres (mikroblog) oldalán tudósíthat egy rendezvényről, vagy a Facebookon, Iwiwen tájékoztathatja ismerőseit arról, mit látott vagy hallott.
Ugyanakkor Hammer szerint kaotikusabb lett a média, keverednek a műfajok: a hír és a szórakoztatás. Előfordul, hogy a tévéhíradók színes információi alá cowboyfilmekre hajazó zenét kevernek.
Így egyre fontosabbá válik a média iránti bizalom kérdése. A médiafogyasztók kissé paranoiásak lettek. Internetes fórumokon anonimitásukat őrizve, szorongva jegyzik meg, hogy az adott hír szerintük csak átverés lehet.
Nem árt tehát figyelni!
– Csak a médiumok józanságára lehet apellálni: ha valamit közzétesznek, a valóságtartalmát ellenőrizniük kell – mondja Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke.
Felelősek tehát a szerkesztőségek?
Eötvös Pál szerint a sajtó felelőssége már akkor is labilis fogalom volt, amikor csak ellenőrzött médiumok működtek Magyarországon.
– A hírek közlésekor személyi (szakmai, jogi) felelősségről beszélhetünk – teszi hozzá.
Szerinte a nagyobb baj a társadalmi közeggel van: sokan jól megélnek a brahiból, az álszenzációkból, a társadalom egy részének pedig nincs igénye a hiteles információkra.
Valóban így lenne?
Az Ipsos-GfK Hungária legfrissebb kutatásából kiderül: az emberek többsége fontosnak tartja, hogy tájékozott legyen. De a Nemzeti Médiaanalízis szerint a megkérdezetteknek csupán 5,8 százaléka olvas rendszeresen országos közéleti napilapot, és csak 12,3 százalékuk tájékozódik akár naponta bulvárújságokból. A hírfogyasztók inkább a televíziót (43 százalék) és/vagy az internetet (44,3 százalék) tartják az információszerzésre legalkalmasabb médiumnak.
A világhálón pedig könnyen csapdába eshetnek. A szájtok szenzációt sugalló hírcímei gyakran köszönő viszonyban sincsenek a cikk tartalmával: az olvasó odacsalogatása szinte fontosabb a tartalomszolgáltatás hitelességénél. Sok a burkolt reklám, hírnek álcázott PR-cikk.
A gyorsaság életbe vágó. Előbb kell közölni a hírt a konkurenciánál, így az újságírónak sokszor nincs ideje az infó valódiságának ellenőrzésére, egyre gyakoribb a copypast (másolás). Az újságíró már nem egyetlen hírforrás, a kommentelők hozzászólása éppoly fontos információvá vált, mint az alaphír.
A pártok is beszálltak a hírgyártásba.
– Háromosztatúvá vált a média:
a bal- és a jobboldali médiumok mellett ott vannak a kereskedelmi tévék, rádiók, bulvárújságok. Ami az egyikben hír, az a másikban gyakran nem létezik – magyarázza Kiszelly Zoltán politológus. – A pártok által felfújt részigazságokból vagy hazugságokból gyakran lesz szenzáció. Az újságírónak általában nincs ideje utánajárni a hír igazságtartalmának.
Így sokszor a hírfogyasztókra hárul az ellenőrzés feladata: fórumokon vitatkozva, a cikk forrásait, előzményeit kutatva kénytelenek kontrollálni az újságírókat.
Mert nem árt az (ál)hírekkel vigyázni!
Az igazi Mao című áldokumentumfilmjével verte át még az értő közönséget is Siklósi Szilveszter rendező. Az 1994-ben készült film a Michigani Egyetem egyik történelemprofesszorának a „kutatásaira" hagyatkozik. E szerint az igazi Mao meghalt a „hosszú menetelés" idején, és helyét testvére, egy chicagói maffiózó vette át. A műből „kiderül", mi köze a szovjet titkosszolgálatnak a Kennedy-gyilkossághoz, a kubai forradalomhoz, és miért alakult ki a hidegháború. A rendező célja az volt, hogy bebizonyítsa: a legnagyobb képtelenség is elhihető, csak megfelelően kell csomagolni.
Forrás:http://www.168ora.hu/itthon/alhir-kultura-petofimedia-57185.html
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
