A lapszemlét követően dr. Sipka Rózsa szociológus a Sipka család szellemi örökségéről, közte Hartung: Piroska című regényének az irodalomban elfoglalt helyéről beszélt, melyet Dr. Sipka Sándorné fordított németről magyar nyelvre.

A Debrecenben élő dr. Sipka Sándor professzor, kutatóorvos, a szüleivel kapcsolatos emlékeket idézett fel, kiemelve a szabadság gondolatát, mely a Látóhatár jelen számát is átszövi.

Borsos Annamária zongoraművész Bartók Béla: Egy este a székelyeknél című zeneművét adta elő, miközben a Sipka családot bemutató fotókat láthattak a kivetítőn az est résztvevői.

A Vásárhelyi Látóhatár törekvése, hogy a helyi alkotók mellett olyan művészeket, irodalmárokat, tudósokat is bemutasson, akik születésük vagy munkásságuk révén kapcsolódnak Hódmezővásárhelyhez.

Fényesi Tóth János előadásában hallgathattuk meg Sziveri János: Szeplőtelen álmok című versét, melyhez Bartók Béla: Sostenuto c. darabját Borsos Annamária játszotta zongorán.

A 19. lapszám a vajdasági Sziveri János Művészeti Színpad tevékenységét, a fiatalon elhunyt Sziveri János költő irodalmi munkásságát,  a határainkon túli vajdasági magyar kulturális értékeket Kónya-Kovács Otília újságíró moderálásával N. Czirok Ferenc, a SZJMSZ alapítását kezdeményező  költő – Sziveri János kortársa -, Czirok Attila költő Magánykő című verseskötetének és Kovács Jolánka költő, író, műfordító Jajistenem és Takard ki a kakadut című kötetei által mutatta be.

Befejezésül a Sikoly című folyóirattal ismerkedhettek meg a jelenlévők, majd az est végén élénk, kötetlen beszélgetés közepette dedikálták vendégeink a köteteiket.

Az egyes lapszámok bemutatóira mindig olyan vendégeket hív a folyóirat, akik  megismerése a publikáción túlmutat, mely által a személyes megmutatkozás, az  alkotóműhelyek tevékenységébe nyert betekintés  tovább erősítheti a határainkon innen és túli alkotómunkát, alkotók és közösségek egymásra találását.

Lapszemle 2014/19.

Jelen lapszámunkat áttekintve már az első pillanatban szembetűnik, egységes koncepciója van, méghozzá a szabadság. A művészet, mint képi megjelenítés és az irodalom, mint nyelvi kifejezés, s az általuk kifejezett gondolat, a szabadság megnyilvánulása térben és időben. Harminc szerző, közlő üzenete jelenik meg egy lapban, noha ez nem tematikus lapszám! Ha majd föllapozzák, s elolvassák a hosszú időre aktuális gondolatokat, talán Önök is hasonló következtetésre jutnak.

Kezdjük is el!

A címoldalon láthatjuk Kurucz D. István vásárhelyi festőművész Csikós című portréját, aki az égő arany háttérből nemes egyszerűséggel, mégis ünnepi méltósággal tekint a távolba. Általa a vásárhelyi puszta, a szabad ember és természet kapcsolatát sugallva indulhat útjára a fantáziánk...

s hogy ezt fokozzuk, a vajdasági Sziveri János: Bolhák tánca című alkotása mozdít ki a  nyugalomból. Sziveri János költő a vajdasági magyar irodalom meghatározó egyénisége, aki képzőművészként is letette névjegyét. Az 1970-es években többször részt vett vajdasági alkotó társaival a Mártélyi Képzőművészeti Alkotótáborban Hézső Ferenc festőművész csoportjában. Később írásai is megjelentek a vásárhelyi lapokban.

E lapszámunk nyitó, köszöntő jegyzetében Kovács Jolánka író, műfordító Sziveri János és a vajdasági magyar irodalom, a Sziveri János Művészeti Színpad szerepét mutatja be.

A szabadság gondolatisága térben és időben Fenyvesi Félix Lajos: Monológ a száműzetésben, Márai Sándor halálévfordulójára írt esszéjében erősödik, melyet Rácz László muzslyai alkotó grafikája fokoz.

A Sipka család példamutató életéről Soós Csilla könyvtárvezető készített interjút, mely fontos művelődéstörténeti értékkel is bír.

Kőszegfalvi Ferenc témaválasztása s annak precíz kidolgozottsága mindig ékköve a Látóhatárnak. Most a Székelyföldön született, majd Marosvásárhely után városunk, a közgazdasági technikum tanárát, Szabó Ferike Teréz tanárnő feledésbe merülő személyiségét jeleníti meg.

Nem túlzás azt állítani, hogy a vásárhelyi Állami Zeneiskola 60 éves múltja több tucat hírességet, köztük világhírű művészt is útjára indított. Az iskolatörténeti áttekintést Berei Erzsébet az iskola egykori zongoratanára és igazgatója tollából olvashatjuk.

A prózát a líra szigete váltja föl, ahol Fenyvesi Félix Lajos: Esztendők futása Hegedűs Endre zongoraművész 60. születésnapjára írt verse, majd fényesi Tóth János: A versek hallgatóihoz  és Kovács Szabina Mártélyi hexametereit olvashatjuk.

Bányai Béla, a mártélyi képzőművészeti szabadiskola vezetője rendezésében augusztus 8-án, rekkenő nyári hőségben egy hangulatos verniszázson vehettünk részt a Tornyai János Múzeumban. A képzőművészeti szabadiskola elmúlt ötven évét Hegedűsné Dékány Magdolna művészeti tanácsadó jelenítette meg színes ünnepi múltidézőjével, lélekemelő kiállítási megnyitójával, melyet a Látóhatár nyomtatásban is közzétett. Tornyai gondolatai  ma is áthatják a művészeket, az alkotásaikat és a művészetet kedvelőket...

„Szent előttem a Tisza vize reggeli ködben, a puszta esteli homályban, mindaz, amit festek. És ez az érték benne, ez a szent érzés...”

És e szent érzés tehetséges festőink ecsetjeinek nyomán is átérezhető. Gondoljunk csak a címoldalra, a Csikós című alkotásra ismét... Kurucz D. István 100 éve született. Hézső Ferenc festőművész, folyóiratunk művészeti vezetője  emlékezik, fölidézve  gyermek és ifjúkori, majd művésztársi kapcsolatukat.

Társadalmunk törekvése, hogy a jelen ifjú generációja megismerkedjen a múlt történelmi emlékeivel,  nemzettestvéreink, más népek életével. Erre ad lehetőséget a Határtalanul! Program, melyet Kovács Szabina projektfelelős mutat be vajdasági kalandjaik folytatásaként.

A Vajdaságba megérkezve, ott egy kicsit elidőzve valóságos élményt feldolgozva olvashatunk mai vendégeink: Sziveri János, Duska Vrhovac, Kovács Jolánka, Kónya-Kovács Otília, N. Czirok Ferenc, Czirok Attila írásaiból. Kovács Jolánka műfordítónak köszönhetően szerb – magyar fordítással is találkozhatunk, melyet Rácz László grafikái és Tóth Béla kerámiája illusztrál.

A határainkon túli vajdasági magyar irodalomba és művészetbe való bepillantás megújulási lehetőség az irodalmi és művészeti műhelyek számára. Ugyanilyen megújulás lehet a Kommunikációs és Üzleti Főiskola, mely városunkban működik. A hároméves múltra visszatekintő és a jövő lehetőségeit felvillantó interjút Petrik Anna adjunktussal, igazgatóval készítette lapunk.

A kommunikáció szerepe megnőtt napjainkban. Dani Imre Nyomkövető magatartás című szatirikus írása igen szemléletesen jeleníti meg, mondván: „amíg lesz, aki a takarót leteríti, mindig akad, aki azt lerángatja. Mert a titok – legyen az kicsi vagy nagy – egyformán ingerel mindenkit...”

A valósághoz  közelebb kerülvén találkozunk Hódi Sándor építészmérnökkel, aki  jelenleg egy tervezőcsoportban dolgozik, hobbija a makettépítés. Értékőrző tevékenységébe nyerünk bepillantást.

A fiatal tervező életfelfogása találkozik a Vásárhelyi Pusztáért Szövetség céljával, melynek életrehívása Szenti Tibornak köszönhető, mely a pusztai örökség megmentéséért jött létre. Mindezt 12 pontban foglalta össze Szenti Tibor író, néprajzkutató.

Vásárhely nemcsak kiváló művészeket, irodalmárokat, sportolókat, de más kiváló szakembereket, köztük építészeket is adott a világnak. Bodó Péter Műemléki felújítások – cégtörténetek és felújított épületek című írása nagyon jól szemlélteti a műemléki felújítások szövevényes világát, melyhez Gaál Györgyi fotográfus készített nagyon szép fölvételeket.

Befejezésül Németh József 1994-ben elhunyt vásárhelyi festőművészre emlékezik dr. Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum igazgatója.

Németh József: Tiszta forrásból c. alkotásán a magyar mondavilágot, eredetmondánkat is látjuk, de láthatjuk a békét, a harmóniát.

A Vásárhelyi Látóhatár 19. számát, Fodor József Áradás című olajtempera festménye zárja. Fodor József a Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola egyik alapítója, aki élete végéig az iskola és a vásárhelyi képzőművészet meghatározó egyénisége. Látásra és gondolkodásra késztet. A fekete háttérbe beleolvadó megáradt folyó félelmetes, zavaros. Mégis, a kép közepén, a Hold által megvilágított rész nyugalmat láttat, melyből gondolhatjuk, az áradás  helyén új élet kél.

A Látóhatár online-on új írások jelennek meg:

Köntös István: Juhász Gyula, a mindig szerelmes poéta

Bányai Béla: Mártély 50 (A festőiskola ötven évére asszociálva)

Dani Imre: Nyomás alatt (társadalombírálat) és

és végül, de nem utolsó sorban:

Vendégségben a muzslyai Sziveri János Művészeti Színpadnál – Látóhatár-est és  Gaál Györgyi fotókiállítása a Vajdaságban

Összeállította: Benák Katalin

2014. október 17.

KÉPEK az eseményről ITT Gaál Györgyi

http://vasarhelyilatohatar.hu/index.php/rovatok/kiallitas/99-gaal-gyorgyi-fotokiallitasa