Ez az esemény felkavarja az embereket, csalit szór az éhes rádiózók elé. Bochkor Gábor, és Boros Lajos a horgász, Voga János pedig a csalit tartó horog, ugyanis az igazi felhajtás nem csak érte van.
Korán reggel van, de egy kamion áll meg az álmosan pillogó Kossuth térnél. Fekete, lakkozott külsejére Neo rádiós plakátot feszítettek, platóján egyiptomi ruhákba öltözött lányok táncolnak a hangos zenére. A plató maga is díszesen feszít, nagyon szokatlan látvány és teljes mértékben megadja az alaphangot még reggeli előtt. Igen, elmondhatom, hogy levadásztam Voga Rumszeszt, adtam egy jelmondatot („Ha idén sem látok hieroglifát, magamra rántok egy megrakott ifát!”) és kaptam egy beszállókártyát, aláírással, csokival, meg egy pár szívdobogtatós percet a közös fotókkal. A cél Egyiptom, és egy közös nyaralás azokkal, akik nap mint nap ébresztenek.
Jó lett volna ennél a pár szónál többet beszélnem Voga „Rumszesz” Jánossal, de csak ennyi sikerült.
-Nincs tériszonya ott fenn?
-Megszokás kérdése, de a királyok mind így járnak.
Voga tényleg királyhoz méltó ruhában feszített, és még az arcáról sem spórolták az arany festéket, de mindent csak a nép kedvéért, ugyebár.
Megköszöntem a dedikálást, de már helyet is kellett adnom a következőnek. A rádióban a reggeli műsor persze ment, és be is mondták, hogy Hódmezővásárhelyen nagyon nagy biciklis követő tábor volt, így elmondhatjuk, hogy kitettünk magunkért és tényleg. Olyan uszálya volt Voga kamionjának a biciklisekből, hogy a forgalom még jóval a konvoly elhaladta után is állt, az egymásba érő bringások, és görkorisok miatt.
Tavaly, egy szegedi nő nyerte meg az utazást, így lehetett számítani most is kedves szomszédainkra, de ezúttal vásárhelyi lett a szerencsés.
Attól függetlenül, hogy ez főleg a marketingről és népszerűsítésről szól, saját magamon is észrevettem, hogy arra gondolok, ezzel a tollal, amivel később a biológia TZ-met írtam, Voga Rumszesz is írt.