Külön gyűjtötték a gegeket, s ezeket felhasználták egy filmben. A film terjedelme rövid (10-20 perc), ha hosszabb, akkor már burleszkelemekkel tűzdelt vígjáték. A főszereplő szabad, nincs családja, de nem csavargó vagy alvilági ember. Mindig munkát keres, de semmihez sem ért. A történet sosem zárul le. A gegsorozatot csak a hős személye köti össze. Így akár több burleszket is össze tudtak rakni egy hosszúvá.
A burleszk realisztikus környezetben játszódik, de ebbe irreális figurát és cselekményt helyez.

André Deed hírnevét Boireau alakításának köszönhette, ennek az ügyetlen bohóctípusnak, amelyet ő teremtett meg. 1909-ben Deed megválik Pathétól és Torinóba megy. Hetenként egy filmet forgat, darabjainak ő a főhőse, írója és rendezője. A mindennapos gyakorlat a gépies komikum mesterévé teszi. A komikumnak ez a fajtája nem áll másból, minthogy a színész groteszk öltözetben, fura eszközökkel és trükkökkel ügyetlenkedi végig a szertelen helyzeteket.

1907-től a Pathé filmek komikus sztárja Max Linder lett. Megleli magának a megfelelő típust, az előkelősködő úriembert, a tökéletes gentleman figuráját. Linder kerülte a hajszát és a krémeslepény-csatákat. Kezdő színész korában előkelő boulevard-színházakban játszott, s itt sajátította el azt a választékos modort, amellyel a filmkomikumnak új értelmezést ad. Elsősorban a nyakatekert helyzeteket kedvelte, s lélektani megfigyelésekre támaszkodott. A premier planok hozták meg neki a sikert, s tehetségének teljes kibontakozását, mivel minden arcvonását hűen visszaadták.
A részeges Max. A komikum forrása a személycsere. A részeg Maxot abroszba csomagolják és az utcára hajítják. Egy szolgálatkész rendőr felsegíti. Max pillanatok alatt megragadja a rendőr oldalfegyverét, az abroszt maga körül lobogtatja, a máris torreádorrá alakul.

Mack Senett három évig Griffith keze alatt dolgozott, először mint színész, majd mint asszisztens. Elsősorban a laboratóriumi és a szervezési munkának volt a mestere. A filmfelvételeket inkább ellenőrizte, mintsem irányította. Ennek ellenére sajátos stílust alakított ki, merész ötleteket és trükköket halmoz egymásra, nagyszámú statisztériával dolgozik, s mindenféle nevetséges, groteszk ruhába bujtatja őket. A színészek valamilyen rögtönzött vázlat alapján kapásból, minden előkészület nélkül játszották a cselekményt a felvevőgép előtt a szabadban. A filmparódia Senett egyik kedvenc területe volt, bűnügyi filmek és történelmi drámák egyaránt.

Charlie Chaplin húszéves korában az angol pantomim legjobb hagyományait ápoló Karno-társulat tagja. Itt tanul meg táncolni, bukfenceket vetni, akrobata-mutatványokat végezni. Arról álmodozik, hogy Rómeót fogja játszani, de álma nem teljesül, s a Keystone-vállalathoz szerződik. Első filmjét, a Chaplin újságíró lesz 1914-ben mutatták be, s Senett egyik asszisztense, Lehrman rendezte. Chaplin egy angol gentlemen öltözékében jelenik meg, szürke cilinderrel, tömött bajusszal, finom lakcipőben. Csaló és lelketlen szélhámost alakít. Csaknem minden Keystone-darabban ellenszenves, gonosz embert játszik. Egy ideig még ingadozik, hogy milyen öltözék mellett kössön ki, de aztán hamar megtalálja a végleges chaplini külsőt. Az első maga rendezte filmje a Chaplin mint pincér.
Chaplin figurájának külseje, grimaszai szegénységet és kiábrándultságot mutatnak, miközben cselekedetei önbizalomról és hitről árulkodnak. Küldetése, hogy megmutassa, hogy az élet küzdelmeit még a kisember is sikeresen vívhatja meg egy kis ügyességgel és ésszel. Szomorúságából fakad optimizmusa. Meg akarja győzni magát, hogy érdemes élni. Nevettet, mert ő maga nem tud nevetni.
Az aranyláz című filmje művészetének csúcsa. Megmutatja, hogy minden, ami az egyik oldalról komikus, az a másikról tragikus.

Buster Keaton, amerikai színész, a burleszk műfaj klasszikus képviselője. Sajátos humora azon az ellentéten alapult, hogy bármilyen mulatságos helyzetbe került, az arca komor maradt. A néma korszakban Chaplin mellett ő volt a leginkább ötletgazdag. A húszas években, népszerűsége tetőpontján a normálhosszúságú filmek hőseit játszotta (Navigátor, Isten hozta!)

Legsikeresebb alkotása A generális (1926):Johnie Graynek két nagy szerelme van. A Generálisnak becézett mozdonya és arája, Mary Lee.
Kitör a polgárháború Észak és Dél között. Mary apja és bátyja úgy dönt, hogy jelentkeznek önkéntesnek a déli hadseregbe, s ezt Johnnie-tól is elvárják. A sorozóbizottság azonban elutasítja hősünket, mert a hadseregnek nagyobb szüksége van mozdonyvezetőre. Johnnie azt hiszi, hogy kis termete miatt nem vették fel. Háromszor is megkísérli, hogy csellel kijátsza a sorozóbizottságot, de nem sikerül.
Mary és családja úgy tudják, hogy Johnnie nem is jelentkezett. Gyávának tartják és szakítanak vele. Egy napon az északiak átlopóznak a déliek vonala mögé, s elrabolják a Generálist, ami az utánpótlást szállítja, és Maryt, aki véletlenül a poggyászkocsiban tartózkodott.
Johnie elkezdi üldözni a mozdonyt, majd lop ő is egyet, s avval üldözi tovább. Ezalatt kalandok sora következik. Végül kiszabadítja Maryt, visszalopja a mozdonyt, s segítségével a déliek nagy csatát nyernek. Érdemeiért hadnagyi rangot kap, s elnyeri Mary szerelmét.