Minden nap egy újabb kihívás
Az interjúmat Hajduk Andrásné Szalontai Annával készítettem, aki a Szeremlei Sámuel Református Óvodában óvónő.
Miért pont az óvónői pályát választotta?
Második választás volt, mert először bölcsészkarra jelentkeztem, de a nagy túljelentkezés miatt (akkoriban létezett ilyen, hogy hely hiány miatt) nem vettek fel, és egy évig óvodában dolgoztam. Ekkor ismerkedtem meg ezzel a hivatással, és másodszorra ezt választottam.
Milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki jó óvónő legyen?
Alapvetően empatikus, toleráns, gyermekcentrikus kell, hogy legyen az, aki ezt a pályát választja, és bizonyos képességekkel kell rendelkeznie, mint pl.: a jó zenei hallás, a jó mozgáskézség, kézügyesség, kreativitás, jó vizuális- és nyelvi kifejező képességek. Nem árt, ha képes a differenciálásra, és jó a probléma megoldó képessége.
Milyen foglalkozásokkal készítik fel a gyerekeket az iskolára?
Az óvodai élet komplexen készíti fel a gyerekeket. Fejlesztésük a játékkal, a testneveléssel,
a vizuális neveléssel, irodalmi neveléssel, zenei neveléssel, matematikai neveléssel, környezeti neveléssel, anyanyelvi neveléssel folyik. Mindent játékosan, a játék során, a játékba beépített foglalkozások alkalmával tanulnak, tapasztalnak meg a gyerekek.
Mik azok az alapok, amelyekkel egy gyerek már óvodába mehet?
Ezt óvodaérettségnek hívjuk. Elsősorban be kell h, töltse a 3. életévét, szobatisztának kell lennie, és semmilyen fertőző betegségben nem szenvedhet. Jó, ha beszéde érthető, és valamilyen szinten már tud kommunikálni a környezetével, de ezek már csak másodlagos kívánalmak.
Az óvodába lépő gyermekek fejlettségi szintje között nagyon nagy különbségek is lehetnek.
Fontos bölcsödébe járni óvoda előtt?
Nem feltétlenül. A bölcsödéből jövő gyermekek általában azért önállóbbak, de a családból jövő gyermekek is lehetnek ugyanilyen fejlettek, ez teljesen a családi neveléstől és a gyermek egyéni sajátosságaitól függ.
Hány éves kortól kötelező óvodába menni? Hány éves koráig maradhat maximum a gyerek?
Az iskolát megelőző év kötelező a gyermekek számára, vagyis betöltött 5 éves kor után a nagy csoport. Sok törvénymódosítást követően a jelenlegi jogszabály az, hogy amennyiben a szülő és az óvónő úgy látja, hogy a gyermek még nem alkalmas az iskolába lépésre, akkor abban a nevelési évben, amikor betölti a 6. életévét, óvónői javaslatra még maradhat egy évet az óvodában.
Amennyiben a fejlődése nem megfelelő, akkor speciális bizottsági vizsgálat és javaslat után még maradhat egy évet, feltéve, ha az adott nevelési év augusztus 31-ig nem tölti be a 7. életévét.
Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy kb. 6 és fél- 7 éves korukig maradhatnak a gyerekek óvodában.
Hogy készültek a gyerekek a karácsonyra?
Egyházi óvoda lévén természetesen megismertettük a gyerekekkel a karácsonyi ünnepkör keresztény hagyományait. Adventi koszorút készítettünk, minden gyertya meggyújtásakor egy szép karácsonyi történetet hallgattak meg a gyerekek. Karácsonyi verseket és dalokat tanultunk, csodaszépen dekoráltuk közösen a gyerekekkel a csoportszobát és az öltözőt. Hagyományokat őrizve a gyermekekkel közösen sütöttünk és díszítettünk mézeskalácsot, és méhviaszból mártottunk gyertyát. Játékidőben a karácsonyhoz kapcsolódó játékokat játszottak a gyerekek, igyekeztünk szeretetteljes várakozás teli légkört teremteni az eljövendő ünnepekhez. Az utolsó óvodai napon az egész óvoda a tornateremben gyűlt össze, ahol mindenki előadta karácsonyi dalocskáit, versikéit és zenei kísérettel közösen énekeltünk, az ebédet pedig ünnepélyesen terített és díszített asztaloknál fogyasztottuk el.
Nem bánta meg, hogy ezt a hivatást választotta?
Kisgyermekekkel foglalkozni nem könnyű. Minden nap egy újabb kihívás, de minden nap van valami csodás élmény, ami megerősít abban, hogy jól végzem a munkámat, és ezen az úton kell tovább haladnom.

|