televízió : Az önálló Magyar Televízió története 1990-ig |
Az önálló Magyar Televízió története 1990-ig
1974-ben különvált a Magyar Rádió és az Magyar Televízió (MTV). Az MTV elnöke Nagy Richárd, helyettese Megyeri Károly, közművelődési igazgatója Sándor György, művészeti igazgatója Szinetár Miklós lett. Tovább javította a vételi lehetőségeket, hogy 1974–1975-ben Tokajban, Nagykanizsán és Zalaegerszegen új adótornyokat helyeztek üzembe. 1974-ben áttörés történt a sportközvetítésekben: idehaza is látható volt a Cassius Clay (Muhammad Ali)–John Frazier nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnoki döntő. 1975-től naponta jelentkezett a tévétorna, Idősebbek is elkezdhetik címmel. 1976-ban megkezdte munkáját a szegedi és a pécsi körzeti tévéstúdió. A vidéki városokban már több a bejelentett televízió-, mint a rádiókészülék. A színes tévék forgalma egy év alatt megháromszorozódott. Az év során 58 országgal létesült tévékapcsolat, és 150 magyar forgatócsoport járta a világot.
Az 1977. évi távközlési világértekezleten hazánk öt műholdas tévécsatornát kapott. Ez évtől már rendszeresen délután fél 5-kor kezdődött az adás. Nagymaroson, Tamásiban, Körmenden és Lentiben új átjátszó adók kezdték meg működésüket. A Color Star készülék 1977-ben 20 300, a Munkácsy 26 ezer forintba került. Az év során 460 ezer fekete-fehér vevőkészüléket gyártottak, 36%-uk exportra került. Az 1978-as felmérések szerint a Delta (Várhelyi Tamás szerkesztésében) 66, a Jogi esetek (Petrik Ferenc) 81%-os nézettséget ért el. 1977-ben kapott helyet a műsorban az első Forma–I-es közvetítés Monacóból. 1980-tól az újonnan berendezett III. stúdióból már színesben jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása (az utóbbi új vezetője: Hajdú János). Az adásidő 1980-ban elérte a 4300 – vagyis a heti 83 – órát. Az előfizetők száma 2 765 000. Az 1. műsor az ország területének kb. 94, a 2. adás kb. 70%-án volt vehető. A két műsort 16 nagyadó és 47 átjátszó adó továbbította. A színes műsorok aránya 57%. Az adásidő 74%-ában hazai, 26%-ában külföldi és filmprogramokat sugároztak. A politikai és tájékoztató műsorok aránya 26, a szórakoztató adásoké 51, az ifjúsági-, gyermek- és oktató műsoroké 11, a sporté 10, a reklámé 2%.
Év |
Az előfizetők száma (1000 fő) |
Az eladott készülékek száma 1000 db |
A színes készülékek száma 1000 db |
1958 |
16 |
nincs adat |
– |
1960 |
104 |
53,1 |
– |
1961 |
205 |
n. a. |
– |
1962 |
325 |
n. a. |
– |
1964 |
600 |
n. a. |
– |
1965 |
831 |
155,9 |
– |
1970 |
1769 |
233,0 |
– |
1973 |
2200 |
n. a. |
– |
1975 |
2390 |
239,4 |
3,3 |
1976 |
2477 |
n. a. |
n. a. |
1980 |
2766 |
316,3 |
47,6 |
1981 |
2806 |
323,9 |
67,9 |
1982 |
2838 |
301,8 |
73,7 |
1983 |
2864 |
286,8 |
90,0 |
1984 |
2895 |
296,8 |
112,3 |
1985 |
2911 |
319,2 |
154,7 |
1986 |
2930 |
397,6 |
236,5 |
1987 |
2958 |
487,0 |
335,0 |
1981-ben a Kékestetőn felavatták az új adóállomást, ugyanekkor új műsorszerkezet lépett életbe: a délután a dolgozóké, a 10–12 óra közötti sáv a háziasszonyoké, a 16.30–19 óra közötti időszak a koránkelőké és nyugdíjasoké, s 21.30 után kerültek sorra az intellektuálisabb rétegműsorok. Ekkor már folytak a teletext próbaadásai, s a gyárak is fejlesztették a képújságdekóderrel ellátott készüléktípusokat. A nézők a Horizont moziban és a Fővárosi Művelődési Ház tévéklubjában is láthatták és megvitathatták az alkotókkal az új, illetve az izgalmakat keltő műsorokat.
A Képújság szerkesztése
1981-ben számos magazinműsor indult: Ablak, Autó-motorsport, Cimbora, Életet az éveknek, Fókusz (tudományos híradó), Kalendárium (ismeretterjesztő műsor), Pulzus (könnyűzenei körkép), Parabola (külhoni fonákságok Árkus József műsorvezetésével), Panoráma (jelenségek a világpolitikában), Sakk-matt, Természetbarát, Tízen Túliak Társasága, Hatvanhat. 1982-ben 21 ország 44 műsorunkat vette meg, a legtöbbet – 10-et – Ausztrália. Az MTI szerkesztésében létrejött a Képújság (témái: bel- és külpolitika, világgazdaság, sport, közhasznú információk, programajánlatok, műsorismertetés).
1983-ban Kornidesz Mihályt nevezték ki az MTV elnökévé. 1984-ben megszülettek az első regionális adások: Pécsett hétfőnként már rendszeresen sugárzott a városi televízió. Kábeltévés kísérleti adás indult Székesfehérvárott is. A Rádió- és Televízióújság ez év végén 1 394 000 példányban jelent meg, előfizetőinek száma: 811 203.
Az Ablak c. műsor közvetítése
A TV Híradó közvetítése (1980-as évek)
1985 elején áramtakarékossági okokból korlátozni kellett az adásidőt. Az esti műsor – átmenetileg – csak 22 óráig tarthatott, a délelőtti sugárzás – az Iskolatelevízió kivételével – elmaradt. Az 1984-ben bemutatott műsorok 43%-a új, saját gyártású, 26%-a vásárlásból származott, 31% pedig ismétlés volt. Az összes adásidő 43%-át a filmek foglalták le. Ez az utolsó év, amikor az MTV még önfenntartó volt. Az előfizetőknek ez idő szerint 15 fillérjébe került egy órányi műsor. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont felmérése szerint Szabó István hat filmből álló szerzői sorozatát összesen 17 millióan látták; a legtöbb – 3 millió – néző az Apa c. filmre kapcsolta be készülékét.
Ekkor már 170 000 háztartásba jutott el kábelen a tévé- és rádióadás. 1985-ben készült először képes összefoglaló a labdarúgó NB I heti fordulójának valamennyi mérkőzéséről.
1986-ban újabb személyi változások történtek; az intézmény új általános elnökhelyettese Gerencsér Ferenc, két elnökhelyettese dr. Murai György és Nemes Péter lett. Rohamosan terjedt a video: kb. 100 ezer képmagnó működött a családi otthonokban és kb. 10 ezer az intézményekben, iskolákban. 1986-ban a heti műsoridő átlagosan 68 óra az 1., és 32 óra a 2. programon. Az első Magyarországon rendezett Formula-1 autóversenynek világszerte kb. 1 milliárd nézője volt.
A heti műsoridő alakulása (átlagosan, óra):
1960 |
22 |
1965 |
40 |
1970 |
51 |
1975 |
67 |
1980 |
87 |
1981 |
88 |
1982 |
89 |
1983 |
91 |
1984 |
95 |
1985 |
95 |
1986 |
103 |
1987 |
101 |
1987-ben Kornidesz Mihályt felmentették, és Bereczky Gyulát nevezték ki az MTV elnökévé. Bereczky egyik első intézkedéseként elnöki rendeletben tiltotta meg a tévé alkalmazottainak a képernyőn való dohányzást, ami csak a művészeti alkotásokban, dramaturgiai okokból volt megengedett. Az előfizetők száma átlépte a 3 milliót. A televízió hatása a könyvforgalomra: Isaura regénye a tévésorozat után 274 ezer példányban, a Sogun-kötet 111 000, a BBC Shakespeare-ciklusához illeszkedő zsebkönyvsorozat 24–40 ezer példányban kelt el. Megalakult az MTV művészeti tanácsa; tagjai: Bereczky Loránd művészettörténész, Boldizsár Iván író, Czine Mihály irodalomtörténész, Glatz Ferenc történész, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, Kállai Ferenc színművész, Petrovics Emil zeneszerző és Szabó István filmrendező.
A műszakiak érdeme, hogy elkezdődött a digitális televíziózás fejlesztése – egyelőre csak a stúdiókban. 1988. január 1-jétől a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem kellett előfizetési díjat leróniuk. Ez időtől kezdve külföldi származású árucikkeket is lehetett reklámozni. A szegedi körzeti stúdió havi 50 perces román nyelvű magazint közvetített; ezzel a román nyelvű adás elérte az évi 800 percet. A háztartásokban ekkor már 300 ezer képmagnó működött; a 18–19 évesek 70%-a rendszeresen videózott. Javította a műsorkészítés lehetőségeit, hogy már 11 közvetítőkocsija volt az MTV-nek. A hatalmi (politikai) szféra enyhülésének jeleként a Külügyminisztérium engedélyezte, hogy ezentúl a külföldi tévések külön forgatási engedély nélkül dolgozhattak hazánkban. Részben szétvált az 1. és 2. program, az előbbi igazgatója Wisinger István, az utóbbié Horvát János lett. A híradó-, riport- és dokumentumfilmek 1988. évi, 28. miskolci fesztiváljának vitatémája: Kihívások és televíziózás a 90-es években. 1988-ban öt földrész 34 televíziója közvetítette Budapestről a műkorcsolya világbajnokságot. Magyar napot rendezett a nyugatnémet ZDF televízió. S egy rekord: 35 ország vásárolta meg Chrudinák Alajos izraeli útifilmjét. Első alkalommal volt látható hanuka-istentisztelet a budapesti Hősök Zsinagógájából.
1989 elejétől végre műsornap lett a hétfő is, a heti adásidő 120 órányira bővült. Az 1. pogram már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb műsor. A havi előfizetési díjat 80-ról 100 Ft-ra emelték. 230 fővel csökkentették az MTV munkatársi gárdáját. Az A Hét szerkesztőségét a Híradó kereteibe sorolták be; a közös főszerkesztő Aczél Endre lett. 600 oldalasra bővül a Képújság. Az alternatív szervezetek március 15-ei felvonulása keretében „a nemzet nevében” jelképesen „lefoglalták” az MTV-t. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tévés szerkesztők és újságírók oktatását vezették be; a tervek szerint háromévenként indult új osztály.
1989-ben létrejött a magyar TV 2 és az olasz RAI 1 első közös, kapcsolásos, szórakoztató adása. Próbaadásokkal megjelent a TV 1 programján a Nap TV. 1989-ben Baló Györgyöt nevezték ki a TV 2 igazgatójává; ő lett a műsorvezetője a Nemzeti Kerekasztal politikai egyeztető tárgyalásainak témáit ismertető adásoknak. A Minisztertanács Felügyelő Bizottságot hozott létre, amelynek megbizatása az országgyűlési választások után létrehozandó kormány megalakulásáig tartott. Az intézmény dolgozóinak egy része tiltakozást jelentett be, és a döntés megváltoztatását kérte, de a kormány kitartott elhatározása mellett. Ellenlépésként lemondott Wisinger István, a TV 1 igazgatója, majd Bereczky Gyula elnök is. Álláspontjuk szerint végre meg kell szűnnie a sajtó közvetlen politikai ellenőrzésének, hogy az újságírók számára lehetségessé váljon saját hajlamaik, beállítottságuk és elkötelezettségük érvényesítése a közvélemény tájékoztatásában. A Televíziós Dolgozók Szakszervezetének állásfoglalása szerint tízmilliós nemzetünk a maga nyelvével és kultúrájával nem engedheti meg magának, hogy a képernyő kommerciális szempontok vagy kül- és belpolitikai taktikázások áldozatává váljon. A szakszervezet a jövő érdekében követelte, hogy az MTV irányításáról, felügyeletéről, szervezetéről csak az egész magyar népet képviselő, demokratikusan megválasztott Országgyűlés dönthessen.
Ebben az évben a Híradó átlagosan 6 millió, a Panoráma és az Ablak 3 millió nézőt vonzott. A hazai előfizetők 17%-a tudott már külföldi műholdas adásokat nézni. A Telesport ettől fogva naponta jelentkezett. Köszönet Magyarországnak c. budapesti gálaműsort kb. 25 millió néző számára egyszerre közvetítette az MTV 1. műsora és a kölni RTL Plus állomás. Az év utolsó napjait szinte az egész ország a készülékek előtt töltötte; az MTV történelmi eseményeket, a romániai Ceausescu-rendszer összeomlását közvetítette egyenes adásban.
Forrás: http://mek.oszk.hu
|