Ez a takarékpénztár három évtized alatt olyan mértékben tőkeerőssé vált, hogy új székház építését határozta el. A terveket Müller Miksa, szegedi építész készítette és ezek alapján épült fel 1906–7-ben Koncz Pál építési vállalkozó kivitelezésében a város legjelentősebb, legimpozánsabb szecessziós épülete.

Az épület térbe helyezése, városképi hatása, a környezettel való kapcsolata kitűnő. Bár a Kossuth tér északi oldala három önálló és nem is egy időben emelt épületből áll (posta, bank, lakóház) mégis teljesen harmonikus városképi egységet alkotnak. Középen van a monumentális, az egykori pénzintézet tekintélyét, gazdagságát hatalmas kupolájával is hangsúlyosan kiemelő banképület. A kupola az ácsmesterség külön is figyelemre méltó, nagyszerű teljesítménye. A homlokzat hangsúlyos tagoltsága és az első emelet hatalmas ablakai építészeti erőt fejeznek ki.

A rendeltetésre több helyen is (a homlokzaton kétoldalt és a városcímer fölött középen) a kaptár, továbbá a kereskedők, pénzváltók ókori istenének, Mercurnak a kupola tetején álló, Balla József és Rubletzky Géza szobrászművészek közösen alkotott szobra is utal. A párkányzat fölötti női és férfialak pedig a takarékosság és mezőgazdaság megtestesítőiként közvetetten szintén az épület funkciójával kapcsolatosak.

Az épület külsejében és belsejében mindenütt következetesen jelen van a szecesszió jellemző növényi formája, liliomos vonalvezetése. Növényi mintás, medúzafejes bejárati kapu után erőteljes dinamikájú, vörös márvány korlátos lépcső vezet föl az emeletre. A belső térben az oszlopfőktől a faragott fa ablakpárkányokon át a pénztárfülke fölírásáig és a különböző csillárokig minden következetesen egységes és harmonikus. Szintén a szecesszióban fogant a falak világoszöld csempe borítása.

        Az épület a magánpénzintézetek megszűntével előbb állami takarékpénztár, majd 1950-től 1989-ig a Magyar Nemzeti Bank, 1989-től 1996-ig a Magyar Hitelbank, 1996-tól pedig az ABN AMRO bank helyi fiókjának adott helyet.

        Elismeréssel kell adózni a Magyar Hitelbank vezetésének azért, mert az utolsó felújítás alkalmával is megőrizték az épület eredeti külső és belső egységét. Jelenleg az épület eladó (2014.02.01.).

        Müller Miksa (Lőcse 1875–Szeged 1923) Budapesti Műegyetemen szerzett diplomát. Rainer Károllyal közösen tervezték a budapesti zálogházat és a kassai kaszinót. Előbb Lőcsén nyitott irodát, majd 1905-től Szegeden telepedett le. Főbb művei a vásárhelyieken kívül: Nagykároly –  Városi Színház,  Kőszeg  – római  katolikus főgimnázium, Zombor – Függetlenségi kör székháza. Művei többnyire eklektikusak, de nem volt tőle idegen a szecesszió sem.

        Forrás: HVL 236/1969., 758/1905.

        Irodalom: Gerle–Kovács–Makovecz 1990.