1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról – egyelőre állóképekkel. Az Orion gyár hozzálátott egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészülék kifejlesztéséhez. 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen üzembe helyezték a 100 wattos, kísérleti adóberendezést. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny c. rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska c. filmvígjátékból. A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első hazai felvételt László Endre és Szécsi Ferenc rendezők készítették. 1955 februárjára megépült a Széchenyi-hegyen az első, 60 m-es antennatorony. Áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalotából kiköltözött a Lenin-intézet, egyik szárnyába fokozatosan betelepült a Televízió, s a stúdiók kialakítása is megkezdődött. Augusztusban az Orion gyárban megszületett az AT 501 típusú készülék prototípusa.

1956. május 1-jén már 1 kW teljesítménnyel működött a 40 km-es körzetben vehető kísérleti adó, amelynek antennatornya 70 m magas volt. A Posta Kísérleti Intézetben három felvevőkamerát készítettek a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével. Ugyanitt készült a mikrohullámú állomás adó-vevő antennája, a különleges kiképzésű parabolatükör és a keverőasztal is. Júliusban a Lenin körúti RAVILL-boltban kilenc nap alatt 150 tévékészüléket adtak el 5500 Ft/db áron. Ekkor már mintegy 600 készüléktulajdonos volt az országban. E kedvező előjelek nyomán az első évben 5000 vevőkészülék eladását tervezték. A Rádióújság augusztustól közölte a heti két kísérleti adás programját.

Forrás: http://mek.oszk.hu