Első kérdésem az lenne, hogy hogyan jutottál ki?

Igazából olyan gyorsan történt minden… egyik ismerősöm mesélt róla, hogy van ilyen lehetőség, de persze egyedül nem akartam menni. Hallottam, hogy másik iskolából is mennek diákok. Velük beszéltem és együtt összehoztuk… Ki kellett tölteni jelentkezési lapot. Elküldeni nekik a személyi igazolvány másolatát, lakcímkártyáét. Nem volt olyan nehéz.

Anyagilag hogyan viselte meg a családodat?

Tulajdonképpen nem volt drága. Jelentkezéskor el kellett utalni neki egy x összeget, ezt ők visszautalták miután haza jöttünk. Csak olyan biztonság esetére, hogy legyen. Egyedül az utazás költségeit kellett állnia a családomnak és a költőpénzemet :-). Szállásért, ételért, iskolába járásért nem kellett fizetni. Igazából csak mi magyarok voltunk ilyen szerencsés helyzetben. Az unió támogatta ezt a pályázatot.

Hogy tetszett, megérte kimenni?

Hm..természetesen megérte kimenni, nagyon tetszett, bár volt pár dolog, amin lehetne változtatni, ilyen volt a kaja. Kedvesek voltak az emberek, a dánok és a külföldiek egyaránt. A tanárok közvetlenek, figyeltek ránk.

Milyen kötelezettségeitek voltak?

Reggelente volt úgynevezett reggeli gyűlés, kötelező megjelenni. Ott elmondták a napi gondokat, ha akadtak, megtudtuk a napirendet, vagy ha volt valami változás, vagy fontos információ, akkor és ott közölték velünk. Beosztottak minket takarítani, főzni.

Mi tetszett a legjobban?

Huhh, nehéz kérdés, annyira sok minden tetszett. Maga a hely szép volt. Tetszett, hogy olyan sok mindent kilehetett próbálni és nagyon jó volt embereket megismerni. Szabadidőnkben azt csináltunk, amit akartunk, volt zongora, tudtam gyakorolni, amikor úgy hozta kedvem, a tornateremben is űzhettem mindenféle sportot.

Ajánlod másnak is, hogy ha van ilyen lehetőség ragadja meg?

Igen, feltétlenül! Én sokkal önállóbb lettem, kinyíltam a világ felé. J Sajnos az angol nyelvtanom nem sokat fejlődött, de elkezdtem beszélni és bátrabban nyitok más emberek felé.

                                            Bódi Gergely