Most a sportíjászatnak 6 szakága van (hivatalosan nem biztos). Történelmi, lovas, futás, olimpiai, terep és 3D íjászat. Ezek közül a lovasíjászatról gondolom, nem kell semmit mondanom, a történelmiről sem sokat - hagyományos íjakkal lőnek, gyakran beöltözve korhű ruhákba, mintás céltáblákra vagy bábukra, olyasmikre, amikről azt gondolják, hogy eleink is tették.

A futásíjászok egészen elborultak: kezükben az íjjal rohannak egy csomót, aztán megállnak, lőnek egy párat, és rohannak tovább a következő célhoz... nem csak találatra, de gyorsaságra is megy, de ezügyben nem vagyok kellően tájékozott.

Az olimpiai íjászok fém középrészes, irányzékos reflex-, vagy irányzékos csigás íjakkal lőnek, pályán vagy teremben, adott távokra, sokat ugyanoda, hagyományos céltáblára (koncentrikus körök, 1-10-ig pontozva).

Ők a fehérgatyások; még a ruházatuk is kötött, ahogy az egész mozdulatsor nagyon finom, precíz... szerintem dögunalom. A terep és a 3D érdekesebb, és közel is vannak egymáshoz, de a célok különböznek, amikre lövünk. Mindkettő erdőn-mezőn-hegyoldalban, szóval mindenképp terepen zajlik, így egy-egy verseny egyben egy jó kis kirándulás is. Sokféle íjtipus lehet, sokféle célzási módszerrel. nyilván ezekre van egy csomó különböző kategória is. terepen céltáblákra lőnek (lövünk, idén terepről OB ezüstöt hoztam), hármat ugyanoda. aztán mennek tovább az erdőben, a következő táblához, és oda is hármat lőnek. Mindhárom lövés (mind a 24 célon) egyformán értékes, a pontszámok összeadódnak. Vannak jelölt és jelöletlen távok, azaz van, amikor a versenyző tudja, hogy milyen messze van a cél, és van, amikor nem. 3D-ben, ahogy már írtam, műállatokra lövünk. A mostani versenyrendszer szerint ebből is 24 van elhelyezve a verseny területén. Ahogy megyünk körbe a kiszalagozott útvonalon, odaérünk egy célhoz. 3D-ben nincsenek jelölt távok, a műfaj egyik legnehezebb eleme a távbecslés. (Mivel az állatok sem egyformák, ezért a méretükből is nehéz következtetni a távolságukra.) Az egyenlő esélyekért le vannak tűzve karók, amik közül a kategóriának megfelelőhöz hozzá kell érni lövés közben.

Egy állatra egyet lőhetünk, a pontozás 10-8-5 vagy nulla, aszerint, hogy az állaton jelölt sebzési, ejtési zónákat hogy találjuk el, eltaláljuk-e. Ha elsőre nem találjuk el az állatot, akkor lőhetünk másodikat is, de már csak 5-3-0 lehet a megszerzett pont. Az íjak sokfélék - a történelem során tájegységenként és koronként különböző formáit használták, és ezek most is megtlálhatóak a versenyeken, kiegészítve a modern kor továbbfejlesztett változataival. Mind másra, és másban jó, a cél meghatározza az eszközt.

Részemről irányzék nélküli, visszacsapó íjakat használok, mert abban látok igazi kihívást. Nehéz kihúzni, nehéz megtartani a célzás idejére, és nehéz célózni, hiszen nincs irányzék... igen komoly gyakorlatot és tudást igényel a használatuk. edzések klubonként különbözőek, de leginkább az jellemző, hogy nincsenek, csak maguktól lődöznek az íjászok a kertjükben, a saját tábláikra... én kaptam ingyen edzési lehetőséget egy teremben, ahol időnként el tudok csípni egy nagy tudású edzőt is. Általában lődözök egy órát vagy másfelet, mindig mást gyakorolva, aztán meggyötröm a kondigépet is (30-35-40-45 perc, mikor hogy), csak úgy passzióból.

Ettől a sok dumától viszont elfáradtam. :))

Gratulálunk!